Kulcsszerepben Orbán Viktor: még a kritikusainak is szükségük lehet a magyar miniszterelnökre

Magyarország számára az Európai Tanács üléseinek vezetése mellett azzal járna az elnöki pozíció megszerzése, hogy az Európai Parlamenttel együtt központi szerepet játszana az új Európai Bizottság megalakításában, ami az őszi időszakra esik – jelentette ki lapunknak Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője. Arra reagált, hogy Charles Michel bejelentése erős évkezdést eredményezett Brüsszel számára. A minap robbant a hír ugyanis, miszerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke megerősítette belga lapok számára, hogy indulni fog az európai parlamenti választásokon. A nemzetközi sajtó találgatásba kezdett, hogy mi lesz Ursula von der Leyen, Orbán Viktor, és egyáltalán az EU sorsa a következő időszakban.

Brüsszel, 2023. október 27. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Unió állam- és kormányfõinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójára a második napon, 2023. október 27-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Benko Vivien Cher

A brüsszeli vezetők nemegyszer fejezték ki a nemtetszésüket a magyar családpolitika kapcsán

Rendkívül összetetté válhat az Európai Unió (EU) színtere azzal, hogy Charles Michel távozhat a tisztségéből.

Magyarország számára a tanács üléseinek vezetése mellett azzal járna az elnöki pozíció megszerzése, hogy a parlamenttel együtt központi szerepet játszana az új bizottság megalakításában, ami az őszi időszakra esik.

– mondta lapunk megkeresésére Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője. Az EU Tanácsának elnöke egyébként politikai feladatot lát el, ugyanis ő vezeti és irányítja az intézményt és végez különféle képviseleti feladatokat. Egyfajta löketet biztosít az Európai Tanács működésének, tette hozzá.

A szakértő kizárta az arról szóló találgatásokat, hogy megváltoztassák az eljárásrendet. Kiemelte, hogy „nem volt még olyan helyzet, hogy egy tagállam miniszterelnöke átvette volna az Európai Tanács elnökének szerepét, mert nem tudták volna meghatározni, hogy ki legyen az elnök”. Orbán Viktor erősödő pozícióját azonban továbbra is kérdéses, hogy mennyire engedi majd az uniós játéktér felhasználni, például a családtámogatások növelésére.

A brüsszeli vezetők nemegyszer fejezték ki a nemtetszésüket a magyar családpolitika kapcsán és nincs még egy olyan tagállam, aki ilyen nagy mértékben támogatná a családokat

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy annak is fennáll a lehetősége, hogy már csak dacból sem fogadnák el Orbán Viktor javaslatait, hiszen a még mindig elsöprő fölényben lévő balliberálisok mindent elutasítanak, ami Magyarországgal kapcsolatos. A fölény szintje persze függ a választások utáni újrarendeződéstől, amiben van oka optimizmusra a konzervatív erőknek.

„Nemrég megjelent elemzések szerint a jobboldali és jobbközép európai pártcsaládok, mint például az EPP vagy az IDR támogatottsága nőni fog, velük szemben a balliberálisok és a zöldek pedig visszaesnek” – húzta alá az elemző.

Nagyon erős pozícióba került Orbán Viktor, még kritikusainak is szükségük lehet rá

Charles Michel elnöksége hivatalosan november 30-án futna ki, de ha megválasztásra kerül az európai parlamenti voksoláson, akkor eskütétele után el kell hagyja elnöki tisztségét. A jelenlegi eljárásrend értelmében állandó elnök hiányában az Európai Tanács elnökét – az utód megválasztásáig – azon tagállamot képviselő tagja helyettesíti, amely a tanács féléves elnökségét ellátja. 

Azaz, 2024-ben a tanács soros elnökségét akkor betöltő tagállam miniszterelnöke, jelen esetben név szerint Orbán Viktor magyar kormányfő.

Ha előáll ez a helyzet, ha nem, Orbán Viktor akkor is nagyon erős pozícióba kerül. Ha gyorsan akarnak kijelölni egy utódot Charles Michelnek, akkor is szüksége lehet egy centrista, mérsékelt jobboldali blokkra, hogy Orbán Viktor jóváhagyását is megszerezzék az új elnök személyére. 

Vannak, akiknek külön érdekei fűződnek az Orbán Viktorral való jó viszony ápolására. Többek között Mark Rutte holland miniszterelnök is, akinek szüksége lehet a magyar miniszterelnökre, ha valóban pályázik a NATO főtitkári pozíciójára.

Mentőöv Von der Leyennek? A kisebb rossz elve…

Ami még fontos, hogy Michel normális esetben – amennyiben maradna november végéig – az új biztosi testület felállításáig maradt volna a pozíciójában. Így az ötévente esedékes uniós választások után mindig sorra kerülő, a csúcspozíciókat érintő nagy felosztás most hevesebben zajlik majd.

A Politico írta meg, hogy a választások után a tervek szerint az európai vezetők június 17-én, majd június 27–28-án találkoznak majd. Arra lehet számítani, hogy ezeken a csúcsokon a szokásosnál gyorsabban törekedjenek embert találni a megüresedő pozícióra.

A heves politikai alkudozásból Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke még profitálhat is, mint már ismert vezető személyiség. Nem először kerülne a bizottság élére az úgynevezett „kisebb rossz” szellemiségében elnök. Von der Leyennek a jelenlegi felállásban nincs más dolga, mint békülő gesztusokat tenni Manfred Weberrel, a Néppárt elnökével, hogy őt javasolják Spitzenkandidatnak.

A Spitzenkandidat egy olyan vezető politikus, akit az európai pártcsaládok választanak ki az európai parlamenti választások előtt, és aki a pártjuk vezetőjeként indul a bizottság elnöki pozíciójáért. A Spitzenkandidat koncepcióját először 2014-ben alkalmazták az európai parlamenti választásokon.

Persze ha a választásokon jelentősen meg tud erősödni a jobboldal Brüsszelben, akkor jobb pozícióból akár nyomást is gyakorolhatnak a Néppártra a csúcsjelölt személye kapcsán.

Megkésett próbálkozás: így akarták megfúrni a magyar elnökséget

Régóta töri a fejét Brüsszel, hogy a közelgő választások és a magyar elnökség fényében mi tévő legyen. Az egyik megközelítés a totális támadás volt Magyarország ellen. Az Európai Parlament a holland Meijers Bizottságtól fogadott útmutatást arra irányulóan, hogy hogyan gáncsolják el a magyar elnökséget. Három fő javaslat körvonalazódott:

1. Korlátozzák a magyar elnökség jogköreit (a spanyol, belga és magyar triónak kellett volna erről megállapodni)
2. A soros elnökség sorrendjének megváltoztatása 
3. Az Európai Parlament fogadjon el állásfoglalást, amelyben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján egy tagállam kizárható lehet az elnöki tisztség ellátásából.

Az EP természetesen el is készítette az állásfoglalást a magyargyűlölő Gwendoline Delbos-Corfield képviselő égisze alatt. Az állásfoglalásban azt hangsúlyozták, hogy Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre, főként a jogállamisági aggályok miatt.

Az Európai Parlament állásfoglalásainak azonban nincs közvetlen jogalkotási hatásuk, vagyis nem hoznak létre új törvényeket. Az állásfoglalások inkább politikai üzenetek vagy ajánlások.

A totális támadás elbukott, erre hívta fel a figyelmet a Szabad Európa Messziről jött ember című podcastjában Gyévai Zoltán is, aki azt emelte ki, hogy 

elkéstek a soros magyar elnökséget támadók, és sincs egységes fellépés sem Magyarország uniós elnökségének megakadályozására.

A másik megközelítés az volt, azaz ez még mindig kitart, hogy Brüsszel gyorsan áterőszakoljon a jelenlegi vezetésnek kedvező aktákat. Beszédes volt a közelmúltban, amikor Ursula von der Leyen a sprintfutás szóval fejezte ki hitét a belga elnökségben, miszerint „számos projekt célba érésére” számít.

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójára a második napon, 2023. október 27-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)