Rettegnek Brüsszelben Orbán Viktor vétójától

Egy nappal a csütörtöki EU-csúcs előtt Orbán Viktor magyar miniszterelnököt vette célba a Politico: a brüsszeli hírportál szerzői kilenc pontban bírálták a magyar politikát.

Zürich, 2023. november 22. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Weltwoche svájci konzervatív hetilap jubileumi ünnepségén Zürichben 2023. november 22-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Összeállítás készített a Politico brüsszeli hírportál Orbán Viktor magyar miniszterelnökről: a csütörtöki rendkívüli EU-csúcstalálkozó előtt kilenc pontban szedték csokorba a magyar kormány azon politikai lépéseit, amelyeket nem néznek jó szemmel Brüsszelben. A cikk többek között olyan elemeket is bírál, amelyek a szuverén politikai részei.

A Politico annyira félve készült erre a „támadásra”, hogy kedden még a lap elérhetőségét is korlátozták magyarországi felhasználók tekintetében, nehogy véletlenül kitudódjon a különleges hadművelet terve. A Magyar Nemzetet tegnap megkereste a Politico szerkesztőségét, hogy Magyarországról miért vált elérhetetlenné weboldaluk. Akkora buzgósággal dolgoztak a NAGY anyagon, hogy eddig még idejük sem volt válaszolni. 

A Politico cikke egy nappal azelőtt jelent meg, hogy az uniós tagállamok vezetői Brüsszelben Ukrajna támogatásáról fognak tanácskozni – mindez jól példázza, mennyire tartanak Brüsszelben attól, hogy Orbán Viktornak megvan a lehetősége arra, ne támogassa az EU háborús törekvéseit. Úgy tűnik, az uniós fősodor nem igazán tanul azokból az intelmekből, amelyek harmadik világháborúra figyelmeztetnek.

1. Brüsszelben nem nézik jó szemmel a magyar–orosz párbeszédet

Amíg az uniós fősodor abban látja az orosz–ukrán háború lezárását, hogy katonai támogatással, köztük fegyverekkel és lőszerekkel látják el Ukrajnát, Orbán Viktor párbeszédet sürget a harcok kirobbanása óta. A Politico cikkében arról írt, hogy az EU és Magyarország közötti súrlódások abból erednek, hogy a magyar miniszterelnök nem fordított hátat Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

A hírportál uniós diplomatákra hivatkozva még azt is leírta, próbálták megakadályozni, hogy Orbán Viktor részt vegyen és Putyin mellett álljon Kínában az Egy övezet, egy út fórumon.

A találkozón a két vezető tárgyalásokat is folytatott egymással, ám a Politico szerint mindez hátráltatja Ukrajna támogatását.

2. Az EU még mindig nem érti: nem működnek a szankciók

Az összeállítás kitér az oroszellenes uniós szankciókra, és sérelmezi, hogy Magyarország nem léptette érvénybe az intézkedéseket. Hazánk különösen az orosz energiaimportra kivetett szankciókat ellenzi, hiszen még mindig Keletről lehet a legolcsóbban megvásárolni a földgázt. Igazán emlékezetesek azok a pillanatok, amikor a háború után súlyos energiaválság robbant ki és szinte egész Nyugat-Európában olyan magasra emelkedtek a rezsiköltségek, mint még soha.

A Politico emlékeztetett, már megkezdődtek a tárgyalások a 13. szankciós csomagról, ám a portál kiemelte, Magyarország figyelmeztetett: a nukleáris szektor érintését vörös vonalnak tekinti.

Jegyezzük meg, mindeközben az Egyesült Államok vidáman vásárol Oroszországtól nukleáris fűtőanyagot.

3. A svédek elutasították a NATO-tagságról szóló tárgyalásokat

A hírportál a harmadik pontban Svédország NATO-tagságát emelte ki: ahhoz ugyanis, hogy a skandináv ország csatlakozhasson a tömbhöz, minden tagállam jóváhagyása szükséges, Magyarország azonban még nem járult hozzá. A Politico sorra idézte Kövér László, az Országgyűlés elnökének szavait, miközben a svéd nyilatkozatok elmaradtak, amelyek egyértelműen elutasítják a kétoldalú tárgyalásokat.

A NATO-tagságról nincs mit tárgyalni többé. Ezzel szemben megvitathatjuk például, hogy NATO-tagként miként tudunk a legjobban együttműködni

– idézte az MTI Ulf Kristersson svéd miniszterelnök múlt heti nyilatkozatát.

4. Elfelejtette az EU, miért támadt Izrael a Gázai övezetre?

Október 7-én az egész világot megrendítette, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet Izraelre támadt: civilek százait mészárolták le, és hurcolták el őket a Gázai övezetbe. Mindeközben az EU-ban azon gondolkodnak, hogyan büntessék meg a Ciszjordániában élő izraelieket: Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szankciókat javasolt, köztük vízumtilalmat. A Politico ezúttal azt rótta fel Magyarországnak, hogy nem járul hozzá az intézkedés meghozatalához.

5. A korrupció sem érdekli Brüsszelt, ha Ukrajnáról van szó

A csütörtöki EU-csúcs fő témája az Ukrajnának nyújtandó segélyek kérdése lesz. Uniós szinten már több javaslat is felmerült: többek között, hogy ne csak fegyvereket és lőszereket, hanem még több pénzt adjanak Kijevnek – annak az országnak a vezetésének, ahol virágzik a korrupció és sorra látnak napvilágot a különböző ügyek. Legutóbb az derült ki, hogy az ukrán vezetés 40 millió dollár (több mint 14 milliárd forint) értékben vásárolt lőszereket egy ukrán fegyvergyártó vállalattól, ám a katonák egy darab lőszert sem láttak a megrendelésből.

Ráadásul Brüsszelben már hitel felvételén is gondolkodtak az uniós tisztviselők, mondván, ilyen módon is tudnak segíteni Kijevnek – mindez azonban kimaradt a Politico cikkéből.

6. Sajtószabadságról beszél az az oldal, amely Magyarországról nem volt elérhető

A Politico cikkében Vera Jourovát, az Európai Bizottság alelnökét idézte, aki korábban arról beszélt, „magas büntetéseket” szabhatnak ki azokra a tagállamokra, amelyek nem tartják tiszteletben az uniós jogot. A szerző ráadásul a sajtószabadságról írva a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezetre hivatkozik – a téma pikantériája, hogy egy olyan szervezetről van szó, amely benne van Soros György gyűrűjében. 

7. A jogállamiság csak addig kérdés, amíg a jobboldalról van szó

Az összeállítás egyértelműen Brüsszel kettős mércéjére utal: ugyanis, ha Orbán Viktorról és Magyarországról van szó, előszeretettel húzzák elő a jogállamiság kártyáját – a cikk ki is emelte, mintegy 22 milliárd euró uniós pénzt fagyaszottak be 2022 decemberében. Az uniós fősodor azonban csendben nézte végig, ahogy a Donald Tusk vezette új lengyel kormány hogyan tartóztatja le az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusait, és akkor sem szólt egy szót sem, amikor a köztévében és közrádióban tisztogatásokat hajtott végre.

Mindegy 11,7 milliárd euró továbbra is be van fagyasztva, Brüsszel ugyanis aggódik a demokrácia visszaesése és a jogállamiság helyzete miatt az országban

– írta a Politico.

A cikk arra is rámutatott, hazánknak 10,4 milliárd euró is járna a világjárvány utáni helyreállítási alapból, amihez „egy sor korrupcióellenes intézkedést kell végrehajtania”. Ukrajnának mégis odadobnának milliárdokat, ahol szinte minden hónapra jut legalább egy korrupciós ügy.

8. Brüsszelnek fontosabb az ukrán gabona, mint saját gazdái

A Politico emlékeztetett, tavaly Lengyelország, Szlovákia és Magyarország is felszólalt az ellen, hogy ukrán gabonával árasszák el az EU-t. A cikk kiemelte, olyan országok aggódtak az ukrán gabona beáramlása miatt, amelyek határosak Ukrajnával, ám az utóbbi hetek gazdatüntetései jól példázzák: az EU-n kívülről érkező import súlyos gondokat okoz Európa másik felében is. Franciaországban, Németországban, Belgiumban sorra lázadtak fel a gazdák többek közt az ukrán gabona beáramlása miatt – hiszen ezzel a hazai termékek háttérbe szorultak –, és tervek szerint februárban a spanyolok is csatlakozni fognak.

9. Mindent feltenne egy lapra Brüsszel Ukrajna javára

Az összeállítás utolsó pontjában Ukrajna segélyéről értekeznek a cikk szerzői, kiemelve, Orbán Viktor megvétózta azt az 50 milliárd eurós csomagot, amely mentőövet nyújtana Kijevnek. Úgy tűnik, Brüsszel részéről egy cseppnyi rossz érzés sincs arra vonatkozóan, hogy saját tagállama elől milliárdokat zár el, miközben a pénzt meg öntené egy olyan ország kasszájába, mely nem is tagja a blokknak. Európai vezetők már azt is javasolták, vonják meg a szavazati jogot Magyarországtól, noha ezt az uniós jogszabályok aligha teszik lehetővé.

Hortay Olivér, a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője korábban kiemelte,

az EU-nak nincsen 50 milliárd eurója Ukrajna finanszírozására, ezért ahhoz nagy eséllyel hitelt kellene felvennie, és mivel a haditudósítások szerint a közeljövőben nem várható ukrán győzelem, így a támogatás nagy eséllyel csak elnyújtaná a háborút.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)