Rosonczy-Kovács Mihály: E pillanatban nincs jogbiztonság Lengyelországban

Lengyelországban Donald Tusk vezetésével politikai tisztogatás kezdődött, amelynek legújabb lépését elemezte a szakértő lapunknak.

2024. 01. 11. 17:04
Lengyelország tüntetés Varsó
Fotó: Ladóczki Balázs
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lengyelországban Donald Tusk vezetésével politikai tisztogatás kezdődött, aminek legújabb lépése az volt, hogy kedd este letartóztatták a lengyel elnöki palotában Mariusz Kaminski volt belügyminisztert és Maciej Wasik volt belügyminiszter-helyettest, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt – korrupcióüldözés során elkövetett hatáskörtúllépés miatt – szabadságvesztésre ítélt, de elnöki kegyelemben részesített képviselőit. Ez pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy 1981 óta ismét politikai foglyokat ejtettek Lengyelországban.  

E pillanatban nincs jogbiztonság Lengyelországban. Azzal, hogy a szivárványkoalíció, a fősodratú brüsszeli elit és a globalista média hathatós támogatásával még az ellenzékben töltött években aláásta az Országos Bírói Tanácsba, a legfelsőbb bíróságba és az alkotmánybíróságba vetett alapvető közbizalmat, és megkérdőjelezte ezek törvényességét, most az erősebb uralkodik elve érvényesül

 – magyarázta a Magyar Nemzetnek Rosonczy-Kovács Mihály a lengyelországi tisztogatásokkal kapcsolatban.

A Nézőpont Intézet külügyi igazgatója elmondta, „akié a hatalom, az tudja eldönteni, hogy milyen bírókat ismer el, milyen bírósági ítéleteket tart magára nézve kötelezőnek”. Kiemelte, Lengyelországban azt látni, olyan, „mintha a lengyelek nemcsak törvényhozó és azon keresztül végrehajtó, hanem szinte bírói hatalmat is választottak volna októberben, ami nyilvánvalóan elképzelhetetlen egy demokráciában”. „A képviselők ügyében is két ellentétes ítéletet hozott a legfelsőbb bíróság: az egyik kamarája érvényesnek tekinti az elnöki kegyelmet, a másik nem, a különböző pártok és szervek pedig eldöntik, hogy melyiket tekintik magukra nézve kötelezőnek. A köztársasági elnök és az új koalíciót képviselő házelnök között sincsen egyetértés, teljességgel paradox jogi környezet állt elő” – húzta alá a szakértő.

ROSONCZY-KOVÁCS Mihály
Fotó: Veres Nándor / MTI

Rosonczy-Kovács Mihály felidézte: „Andrzej Duda államfő azt nyilatkozta, hogy megmosolyogja azokat, akik szerint a két elítélt képviselő ügyével kapcsolatban nem politikailag motivált folyamat zajlik”. Hozzátette: „a bűnüldöző szervek és a bíróságok rendkívüli gyorsasággal működnek, legalábbis bizonyos, egyértelmű politikai irányultságot mutató bírók feltétlenül”.

Noha a lengyelországi helyzetnek világszerte híre ment, a baloldal feltűnően csendben van, még azok is, akik a leghangosabban szoktak a szólásszabadság és a jogállamiság mellett érvelni.

Rosonczy-Kovács Mihály szerint sokatmondó ilyen helyzetben, hogy melyik oldalon találunk a szövetségesekétől eltérő véleményéket. „A kormányt kívülről támogató Együtt baloldali párt társelnöke, Adrian Zandberg nemrég felhívta a figyelmet arra, hogy a közmédia átalakításának módja jogilag kockázatos, de például a lengyel Helsinki Emberjogi Alapítvány is kritikus hangú nyilatkozatot jelentett meg a kormány idevágó fellépését illetően. Mindez azt mutatja, hogy még a saját táborban, de legalábbis a szövetségesek táborában is berzenkedés övezi a Polgári Platform diktálta lépéseket” – magyarázta. 

Az egész helyzetnek érdekes színezetet ad, hogy egy egyszer már kegyelemben részesült politikusokat tartóztattak le. Ilyenkor sem a PiS, sem pedig Andrzej Duda nincsen könnyű helyzetben, hiszen míg az egyik ellenzékből próbálhat meg valamit tenni, addig az elnököt kellemetlen helyzet felé próbálják terelni Tuskék. 

Mindenesetre a legfrissebb hírek szerint miután az elnöki hivatal többször határozottan leszögezte, hogy nem lesz második kegyelem, a képviselők feleségei kérésének eleget téve kezdeményezte, hogy kegyelmet kapjanak.

Ebben a helyzetben is, mint ahogy általában a kormány stabilitásával kapcsolatban, a legizgalmasabb kérdés a Lengyel Néppárt, a PSL viselkedése. Meddig tudnak asszisztálni a mostani, nagyon finoman kifejezve is komoly jogi aggályokat felvető, a jogbiztonságot teljes mértékben aláásó lépésekhez

 – zárta szavait.

Borítókép: Tüntetnek a lengyelek a Donald Tusk vezette kormány politikai tisztogatása ellen Varsóban, a szejm épülete előtt 2024. január 11-én (Fotó: Ladóczki Balázs)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.