Arcpirító beismerés a német hadseregtől

Hatalmas a baj Európában, amit az elmúlt évek progresszív baloldali politikája idézett elő.

GERMANY-BUNDESWEHR-MILITARY Reservists of the German Armed Forces practice protecting defense-critical infrastructure during a training exercise as part of the regional territorial commands at the Luetzow Barracks in Muenster, western Germany on October 24, 2023. Reservists in the territorial reserve build bridges between the Bundeswehr and society. They are responsible for central homeland security tasks. These include providing comprehensive advisory services in the case of administrative assistance and disaster relief, performing guard and security duties and also carrying out important territorial tasks in the scope of national and collective defence operations. (Photo by Ina FASSBENDER / AFP) Fotó: Europress/AFP/Ina Fassbender

A német hadsereg, a Bundeswehr főfelügyelője, Carsten Breuer nemrég beszélt arról, hogy rengeteg helyen kell változtatni a németek mentalitásán egy, a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország általi háborús fenyegetettség közepette. Arról értekezett, hogy milyen rossz állapotban van a német hadsereg, és biztosan nagy bajban lenne, ha Oroszországgal kellene háborúznia.

Európa biztonságát az USA garantálja

Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője és a Honvédelmi Minisztérium volt Védelmi Tervési majd Védelempolitikai Főosztályvezetője a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta, hogy nem ritka, hogy egy hadsereg lobbizik a költségvetési forrásokért, ahogy tette most Carsten Breuer is. A német hadsereg, akárcsak a legtöbb európai hadsereg, évtizedeken át alulfinanszírozott volt, nem törődtek vele a politikai erők. Eközben a német progresszívok egy kifejezetten hadseregellenes hangulatot is teremtettek. Ennek köszönhetően Németországban súlyosan alulfegyverzett a hadsereg, ami nem képes a feladatainak ellátására, ráadásul van egy olyan német társadalom, amely nem is akar harcolni.

A német főparancsnok száját rendkívül erős kijelentések hagyták el, amelyek akár nemzetbiztonsági kérdéseket is felvethetnek. – Erős kijelentés, hogy a német haderő nem áll készen egy nagy intenzitású konfliktus megvívására − mondta el a szakértő. Valamire képes lenne így is a német hadsereg, de önmagában egy Oroszország elleni fenyegetéssel szemben nem lenne képes a védelem. Addig azonban, amíg létezik a NATO és az EU, a német hadsereg nem önmagában, hanem egy szövetségi rendszeren belül harcolna. 

Nemcsak Németország, hanem az európai államok nagy része is felkészületlen. Egy ország van, ami Európa biztonságát valójában garantálja mind a nukleáris védőernyő és a hagyományos erők szempontjából, az pedig az Egyesült Államok

− emelte ki. Hozzátette, hogy 2010 előtt Magyarországon is úgy rendezkedtek be a politikai erők, hogy nincs szükség erős hadseregre, hiszen csak a távoli régiókban kell békefenntartóként részt venni. – Ezt az elméletet a baloldali, liberális pártok vitték, ám 2010 után jött egy fordulat, hogy fontos a területvédelem és a fegyverzetre is hangsúlyt helyeztek. Ez Németországban nem történt meg − fűzte hozzá Demkó.

Az emberek a hazájukért harcolnak

A szakértő szerint fontos, hogy a haderőt fejlesszük, ám ez nem megy egyik napról a másikra.

– Amilyen állapotban a hadsereg Németországban jelenleg van, csak a haderő fejlesztése öt-tíz évet venne igénybe, de az még mindig nem elég. Filozófiát is kellene váltani, ez a baloldali, zöld-, pacifista gondolkodásmód kevésbé használható egy háború esetén. Ha az emberek azt tanulják meg, hogy a katonaság rossz, a hadsereg rossz, a haza védelme rossz dolog, a nemzeti érzelem rossz dolog, akkor nehéz elérni, hogy bevonuljanak katonának. Az ukrán háború tanulsága az, hogy az emberek nem a baloldali gondolatokért harcolnak, hanem a hazájukért, a szülőföldjükért. És ezt veszi el a balliberális propaganda, a haza ideáját – jelentette ki lapunknak Demkó Attila.

A kiégett harckocsi nem védi már meg Európát

A német szövetségi kormány most különösen nehéz helyzetben van, hiszen úgy kell megmagyaráznia a csekély védelmi költségeket, hogy mindeközben Ukrajnának rengeteg fegyvert és pénzt ad. 

– Van egy olyan elmélet, hogy Ukrajna Európát védi és minden átadott eszközzel saját magát is védi egy adott ország, de ezzel az elképzeléssel nekem két problémám van. Nincs semmi olyan jel ugyanis, hogy Oroszország képes lenne megtámadni Európát – mondta a szakértő, majd hozzátette:

az akarat gyorsan változhat, de a képesség nem. Az orosz haderő 600–700 ezer fő, ez egy Európa elleni támadásra nem elégséges, még akkor sem, ha az ukrajnai háború lezárult. Ukrajna elsősorban önmagát védi

− fejtette ki Demkó Attila. 

A másik probléma, hogy hiába az ukránok rendkívüli erőfeszítése és az adaptációs képessége, nem tudják úgy használni azokat a német harckocsikat, önjáró lövegeket egy pár hetes vagy hónapos kiképzéssel, mint az a német katona, akit évekig készítenek fel rá. Egy jól felkészült motivált katonának is időre van szükség arra, hogy megtanulja a bonyolult fegyverrendszerek használatát.

Nem biztos, hogy mindent vagy nagyon sokat odaadni bölcs, ezt sok európai ország megtette és lényegében lefegyverezte magát. Az ukrán mezőkön álló kiégett harckocsi, önjáró löveg már biztos, hogy nem fogja megvédeni Európát

− fűzte hozzá Demkó.

Amiben látványosan gyengébb Európa, mint Oroszország, az a nukleáris elrettentés. Az egész EU-ban csak Franciaországnak van nukleáris ütőereje és az is töredéke az orosznak. A franciák így is jelentős csapást tudnának mérni az oroszokra, de az oroszok meg tudnák semmisíteni egész Európát − tette hozzá a szakértő. Demkó Attila elmondta, hogy nem lát arra esélyt, hogy az oroszok megtámadják Németországot. Az egyetlen lehetőség – mint mondta –, hogy a balti államokat vennék célba, hiszen ott megvan az az erőfölény, és hosszú szárazföldi határral és csekély haderővel rendelkeznek ezek az államok. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kerítés köztünk és Oroszország között az Egyesült Államok.

Változtatni kell a gondolkodáson

Németországban az is óriási gondot okoz, hogy a mostani fiatalok alkalmatlanok katonai szolgálatra, a kiképzésük pedig hosszabb időt is igénybe vehet. Míg egy egyszerű katona, aki szárazföldi egységben szolgál, hónapok alatt felkészíthető, addig egy pilóta kiképzése évekbe telik. Ha ma elkezdenék a németek, akkor 2034-re egy erős haderejük is lehet. Ez látható már most, hacsak nem aránytalanul nagy pénzeket tolnak bele, de úgy is négy-öt év lenne, ám amilyen állapotban van, szükség lesz a tíz évre.

– Százmilliárd eurót akartak elkölteni a haderejük növelésére, ám ez egy német haderőhöz képest elenyésző összeg, és még ezt a százmilliárdot sem hívták le. Úgy tűnik, nem sikeres a program − fűzte hozzá Demkó Attila.

Borítókép: Tartalékos német katonák gyakorlat közben (Fotó: AFP/Ina Fassbender)