Az EU nem tehet úgy, mintha béke lenne

Támogatná egy uniós védelmi biztos kinevezését az észt elnök, aki szerint a demokratikus országok legnagyobb ereje a szövetségekben rejlik. Az államfő azt is felvázolta, hogyan nyerheti meg a háborút Ukrajna.

Tallinn, 2024. január 11. Az észt államfõi hivatal felvételén Alar Karis észt államfõ (j) Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadja Tallinnban 2024. január 11-én, Zelenszkij elõre be nem jelentett balti körútjának második napján. Az ukrán elnök biztonsági kérdésekrõl, Kijev észak-atlanti és európai uniós integrációjáról, az elektronikus hadviseléssel és a drónokkal kapcsolatos együttmûködésrõl, valamint az Ukrajnának nyújtott európai támogatás további összehangolásáról tárgyal a balti országok vezetõivel. MTI/AP/Észt államfõi hivatal/Raigo Pajula Fotó: Raigo Pajula

A NATO és az EU nem folytathatja a békeidőben megszokott ritmusát. Inkább relevánsnak kell lennünk

– vonja le a következtetést Karis.

A balti állam feje szerint a demokratikus államok ereje a szövetségekben rejlik, és most ezeket a szövetségi együttműködéseket kell fokozni. Ehhez az EU és a NATO tagállamainak növelniük kell a védelmi beruházásaikat és erősíteniük védelmi iparukat. Karis egy uniós védelmi biztosi pozíció létrehozásának és az EU védelmi stratégiájának felülvizsgálatát is támogatná.

Az észt elnök szerint Ukrajna igenis képes megnyerni a háborút, ha a következő években minden európai ország a megsegítésére fordítja GDP-jének 0,25 százalékát, ahogy azt Észtország már felajánlotta. Az aprócska balti állam így 2027-ig 1,2 milliárd euró értékben segítené a háborúban álló országot – mutatott rá Nógrádi György egy nemrég a Hír TV-nek adott nyilatkozatában.

Az észtek abból indultak ki, hogy Oroszország fenyegetést jelent számukra és a másik két balti államra, Litvániára és Lettországra is, ezért ellenségként tekintenek az oroszokra. A lengyelek, britek, skandinávok és az összes többi európai ország nem vagy sokkal kevésbé. Ezért az észtek elhatározták, hogy az ország nemzeti jövedelmének 0,25 százalékát adják át négy éven keresztül Ukrajnának – magyarázta a biztonságpolitikai szakértő.

Nógrádi szerint az ukrán katonai győzelemnek nincs realitása, már csak azért sem, mert az ukránok nem tudják kezelni a nekik átadott fejlett nyugati haditechnikát.

Borítókép: Alar Karis észt államfő (balra) Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt fogadja Tallinnban 2024. január 11-én (Fotó: MTI/AP/Észt államfői hivatal/Raigo Pajula)