Putyin átdobta a labdát a Nyugatnak a megegyezés kérdésében

Nem akar háborút Ukrajnán kívül – többek közt erről beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnök a Tucker Carlson amerikai jobboldali véleményvezérnek adott interjújában. A Magyar Nemzet megkeresésére Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója kommentálta a beszélgetést.

Moszkva, 2024. február 9. Vlagyimir Putyin orosz államfõ (j) interjút ad Tucker Carlson amerikai médiaszemélyiségnek a moszkvai kormányzati negyedben, a Kremlben 2024. február 9-én. Putyin az ukrajnai háború 2022. februári kiszélesedése óta elõször adott interjút nyugati újságírónak. MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Gavriil Grigorov Fotó: Gavriil Grigorov

Vlagyimir Putyin orosz elnök interjút adott Tucker Carlson amerikai jobboldali véleményvezérnek. A másfél órás beszélgetés teljes egészében megtekinthető az X-en, lapunk pedig hosszabban is foglalkozott a témával. Az interjú során több komoly és fontos témát is érintettek. A Magyar Nemzet megkeresésére Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója kommentálta az interjút.

Kárpátaljáról is beszélt Putyin

Kárpátalja is szóba került a beszélgetés során, ám az orosz elnök elmondta, soha nem került még szóba, hogy Magyarországnak adná a területet.

Amit a nyugati fősodratú média szajkózott az uniós csúcs előtt, hogy Orbán Viktor miért nem támogatja Ukrajna politikáját, és biztosan zsarolja őt Putyin, ezeket az elnök maga cáfolta most ezzel. Korábban is elmondta már Putyin, hogy Orbán Viktor a magyar érdeket képviseli, nem pedig az oroszt. Putyin most megint megerősítette ezt

− emelte ki a szakértő.

 

Csökkenteni a háborús pszichózist

Putyin azt is elmondta, hogy nem akar NATO-országokat megtámadni, nem akar világháborút, hiába is riogatják a globalisták ezzel a narratívával a nyugati társadalmat, és hiába mondják, hogy az orosz háborús fenyegetés miatt csökkentik a jólétet – ami amúgy is csökken –, de így valamivel el tudják terelni a figyelmet erről. Valamit mondaniuk kell az embereknek, hogy miért van kevesebb pénzük. Miközben etetik a nyugatiakat ezzel a háborús pszichózissal, Putyin ezt akarja csökkenteni − elemezte Kiszelly Zoltán.

Putyin elmondta, hogy nem akarja megtámadni a Baltikumot, sem pedig Lengyelországot, ezzel a nyugatiaknak üzent, hogy nem kell a háborús pszichózis, nincs alapja

− emelte ki a szakértő. 

Azzal kapcsolatban, hogy miért tört ki a háború, azt mondta a szakértő, Putyin úgy ítélte meg, hogy két évvel ezelőtt még tudott támadni, és akkor a Nyugat még nem támogatta annyira Ukrajnát, mint most. Az orosz elnök utalt arra, ha a nyugatiak úgy akarnák, néhány hét alatt véget érhetne a háború – Kiszelly Zoltán szerint az üzenet elsősorban az amerikaiaknak és a Nyugatnak szólt.

Ezzel a Nyugat térfelére dobta a labdát

– emelte ki a szakértő.

Hozzátette: Oroszország nyerésre áll, ám ha két év múlva felfut a nyugati fegyvergyártás, a nagyhatalom elveszítheti a mostani előnyét. Kiszelly Zoltán szerint Putyin úgy látja, ukrajnai háborúról van szó, melyet diplomáciai úton akar megoldani. – Putyin addig szeretné rendezni a helyzetet, amíg lehet. Ez egy rejtett ajánlat volt: nem akarja megtámadni a NATO-t, nem akar háborút Ukrajnán kívül – magyarázta. Kiszelly Zoltán szerint az orosz elnöknek kellett egy csatorna, hogy eljuttathassa Nyugatra az üzenetét. Kiemelte, Tucker Carlson esetében az is felmerült, hogy még az EU-ból is kitilthatják, álláspontja szerint az X tulajdonosát, Elon Muskot is előveheti a közvélemény.

Ez a nagy problémájuk a globalistáknak, hogy Putyin megüzente, nem akar háborút, és most több millióan nézhetik meg ezt. Így a CNN-es interjúnak, ha elkészül, más lesz a fogadtatása, már nem tudják azt a háborús pszichózist szítani, amit folyamatosan tesznek. Putyin át tudta ezzel keretezni az egészet

− húzta alá a szakértő, utalva arra, hogy az amerikai hírcsatorna is készíthet interjút az orosz elnökkel.

Fordított Kissinger-politikát alkalmaz Putyin

Vlagyimir Putyin az interjúban kitért arra is, hogy a világnak egyetlen egésznek kellene lennie, és a biztonságot meg kellene osztani ahelyett, hogy csak a felső egymilliárdnak tartanánk fenn. Ez stabillá és kiszámíthatóvá tenné a világot, szemben a mostani megosztottsággal. Kiszelly Zoltán szerint az orosz elnök megüzente: a világ kétharmada vele van, nem pedig a Nyugattal, hanem az oroszokkal, a kínaiakkal, az indiaiakkal. – Ez egy üzenet volt Amerikának, hogy térjenek vissza a jaltai világrendhez – tette hozzá. Felidézte, az orosz elnök 2007-ben még arról beszélt, Lisszabontól Vlagyivosztokig egy európai együttműködést szeretne kialakítani, melyre válaszul 2008-ban megindult a NATO újabb bővítési hulláma, majd meghívták a tömbbe Georgiát és Ukrajnát is – ezzel jelezve amerikai részről, hogy meg akarják hosszabbítani hegemóniájukat.

A szakértő szerint Putyin abban bízik, hogy az amerikaiak megegyeznek vele, erre Donald Trump volt amerikai elnök hajlandóságot is mutatott. Az Egyesült Államokban idén ősszel tartanak elnökválasztást, melyen minden bizonnyal a republikánus vezető politikus és Joe Biden jelenlegi amerikai elnök is ringbe száll a Fehér Házért.

Kiszelly Zoltán kiemelte, az orosz elnök fordított Kissinger-politikát alkalmaz.

Ismertette: Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter a kínaiakkal egyezett ki a Szovjetunió ellen. A szakértő szerint Putyin abban bízik, Trump előbb egyezne ki vele, mint Pekinggel.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz államfő interjút ad Tucker Carlson amerikai médiaszemélyiségnek a moszkvai kormányzati negyedben, a Kremlben 2024. február 9-én (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Gavriil Grigorov)