Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Az orosz–ukrán háborúban nemcsak az a cél, hogy minél több katonát megöljenek a háborúzó felek, hanem kiemelten fontos az is, hogy az alapvető stratégiai elemeket kiiktassák. A háború elmúlt két évében számos olyan merénylet és robbantás történt orosz és ukrán részről is, amelyek alapjaiban befolyásolták a harcok menetét.
A Krími hidat többször is komoly támadás érte. A hidat azután építették, hogy Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet. A 2018-ban elkészült létesítmény az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta kiemelt célponttá vált. A híd vasúti és közúti forgalmat is biztosít. Ez az egyik leghosszabb híd Európában, nem csoda tehát, hogy stratégiai fontosságú.
2022. október 8-án a hídon történt robbanás következtében a kétszer két sávos közúti pályatest egyik fele több szakaszon leomlott, a vasúti pályán hét üzemanyagot szállító kocsi pedig kigyulladt, és hárman életüket vesztették. Az orosz hatóságok szerint egy teherautó robbant fel, amelybe bombát rejtettek.
Az ukránok először tagadták, hogy ők robbantották fel a hidat, hónapokkal később azonban az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) vezetője elárulta, hogy gondosan megtervezték a támadást. Ez lehetett az a kamion, amelyben a bombát elrejtették.
A hidat aztán szűk egy évvel később, 2023 nyarán ismét támadás érte. Akkor rakétával lőtték a létesítményt, amelynek során megsérült az útburkolat. Augusztusban pedig fényes nappal támadták a Krími hidat az ukránok.
A kahovkai vízerőmű elleni támadás ismét egy komoly fordulópontot jelentett az orosz–ukrán háborúban. A létesítmény Ukrajna Herszoni területén található, egy hatalmas robbanást követően 2023. június 6-án átszakadt a gát. Bár hivatalosan még nem tudni, ki követte el a gát elleni támadást, európai szakértők szerint a robbanás mögött orosz szabotázsakció lehetett. Az üzemeltető szerint a gát és a géptér egyaránt teljesen megsemmisült, helyreállításukra nincs esély.
Oroszország tagadja Ukrajna vádját, és Kijev tüzérségi csapásait hibáztatja a szerencsétlenségért. Ezt egy akkora áradás követte, amely Ukrajna legsúlyosabb ipari és természeti katasztrófája volt a csernobili atomerőmű katasztrófája óta. Közel száz ember vesztette életét.
A Nova Kahovka-i Díbrova állatkertben szinte az összes állat elpusztult az árvíz miatt.
Nagy riadalmat okozott az is, hogy a víztározó felrobbantását követően a zaporizzsjai atomerőmű vízszintje durván ingadozni kezdett, végül azonban nem történt komoly baj az erőművel.
Az orosz–ukrán háborúban az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásának rejtélye a mai napig megoldatlan. 2022. szeptember 26-án az Északi Áramlat 1-ben és a vezeték bővítését jelentő Északi Áramlat 2-ben is hirtelen majdnem nullára esett a nyomás három robbanás miatt. A detonáció után a négyből három vezeték teljesen használhatatlan lett.
Az még máig nem derült ki pontosan, hogy ki felelt az akcióért, több nagyhatalom érdeke is fűződhetett ugyanis a robbantáshoz. Ilyen például az Egyesült Államok, erről viccesebbnél viccesebb mémek születtek az interneten annak nyomán, hogy Svédország lezárta a nyomozást a napokban.
A nyugati hatalmak szerint Oroszország robbantotta fel a gázvezetéket, az oroszok szerint azonban a nyugati hatalmak voltak. Ukrajna természetesen orosz szabotázst emleget. Ezzel kapcsolatban egyébként Tucker Carlson amerikai konzervatív véleményvezér feltett egy határozott kérdést Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, amikor mintegy két órán keresztül lehetősége volt interjút készíteni vele. Putyin azt mondta, nem elég az érdek, képesség is kellett az Északi Áramlat felrobbantásához. Az államfő szerint a CIA áll a szabotázs mögött.
Az Egyesült Államoknak megvan a képessége és az érdeke is a csővezeték felrobbantásához. Mint magyarázta, az érdek talán többekben is megvan, a megvalósításhoz szükséges eszköz azonban nincs.
Nem mindenki képes a Balti-tenger fenekére süllyedni, és végrehajtani ezt a robbanást. Két komponenst kell összekapcsolni. Kinek érdeke és ki képes rá?
– szögezte le Putyin.
Az orosz–ukrán háború elmúlt két évében több fontos létesítményt is elpusztítottak az oroszok és az ukránok.
A háborús fronton Ukrajnában az oroszok gyakori célpontjai a lőszerraktárak, amelyeket ha kiiktatnak, az nagyban megnehezítik az ukrán muníció utánpótlását – főleg, hogy már a nyugatiaktól sem kapnak egy idő óta fegyvereket.
Olykor az ukránoknak is sikerül egy-egy orosz lőszerraktárat felrobbantaniuk.
De az olajtárolók is ugyanolyan gyakran robbannak fel az orosz–ukrán háború alatt, mint a lőszerraktárak. Az alábbi robbanásokat ukrán drónok okozták.
Civilek sincsenek biztonságban a háborúban, egy-egy eltévedt vagy szándékosan eltérített rakéta óriási pusztítást okoz a városokban.
Még az otthonaikban sincsenek biztonságban az emberek.
Fontos emberek és politikusok is áldozatul estek a háborúban. Nem is olyan régen bombaként robbant a hír, miszerint meghalt Oleg Popov, a szakadár Luhanszki Népköztársaság (LPR) néptanácsának volt képviselője Luhasznkban.
Sajtóhírek szerint Popov autójában bomba robbant, erről Jurij Jurov, a nemzetközi közösség nagy része által el nem ismert köztársaság parlamentjének képviselője is beszámolt.
Ahogy arról a napokban is beszámoltunk, Oroszországban 27 év börtönre és pénzbüntetésre ítélték Darja Trepovát, aki ellen korábban halált okozó, szervezett csoport által elkövetett terrorcselekmény miatt emeltek vádat.
Mint arról már korábban beszámoltunk, egy szentpétervári kávézóban történt a robbanás, amelyben 2023. április 2-án Vladlen Tatarszkij katonai tudósító életét vesztette. Tatarszkij egy robbanószerkezettel ellátott szobrot kapott ajándékba a nőtől, amelyet egy telefonhívás aktivált.
Borítókép: Egy ukrán katona az orosz állás felé tüzel, miközben a tüzérségi egység ukrán katonái lőszertámogatásra várnak a frontvonalon (Fotó: Anadolu/Anadolu via AFP/Ozge Elif Kizil)
Az orosz-ukrán háború két éve
20 cikk 
A szeparatista pártok irányítása alatt Katalónia a leginkább iszlamizált régióvá vált Spanyolországban, és ott fogta el a rendőrség a legtöbb dzsihadistát az elmúlt évtizedben.
Már csak Pinokkióként emlegetik az amerikai elnököt.
A gázai várost legalább 300 ezren hagyták el az elmúlt napokban.
Atomfegyverrel felszerelt közös uniós hadsereg lenne Európa jövője? – erről kérdeztük Horváth József biztonságpolitikai szakértőt.
Gyurcsányné összeáll Magyar Péterrel, saját maga beszélt erről
Őrjöngve káromkodott és üvöltözött a templomból épp kijövő emberekkel Magyar Péter - videó
Ezt látnod kell: A Házasság első látásra Encije vadiúj külsőt villantott – fotó
Micsoda felvételek! Csikósok vágtáztak a Tour de Hongrie versenyzőinek oldalán + videó
Biztonsági őrök léptek közbe Zalatnay koncertjén
Jogász és a MÁV is reagált Magyar Péterék vasúti kocsis esetére
Ismert magyar honvédezredes halt meg az M1-esen tragikus balesetben
Szombati sportműsor: pályán a Real Madrid, a Milan és a Manchester City; NB I-es mérkőzések
Magyar Péter őrjöngve káromkodott, és üvöltözött templomból távozó emberekkel
Malpura, joghurtos fánkocskák: hűsítő, gyümölcsös desszert -receptvideó ( hirdetés)
A Kárpáthyék lánya
Vérszemet kaptak David Pressman influenszerei
A szeparatista pártok irányítása alatt Katalónia a leginkább iszlamizált régióvá vált Spanyolországban, és ott fogta el a rendőrség a legtöbb dzsihadistát az elmúlt évtizedben.
Már csak Pinokkióként emlegetik az amerikai elnököt.
A gázai várost legalább 300 ezren hagyták el az elmúlt napokban.
Atomfegyverrel felszerelt közös uniós hadsereg lenne Európa jövője? – erről kérdeztük Horváth József biztonságpolitikai szakértőt.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A szeparatista pártok irányítása alatt Katalónia a leginkább iszlamizált régióvá vált Spanyolországban, és ott fogta el a rendőrség a legtöbb dzsihadistát az elmúlt évtizedben.
Már csak Pinokkióként emlegetik az amerikai elnököt.
A gázai várost legalább 300 ezren hagyták el az elmúlt napokban.
Atomfegyverrel felszerelt közös uniós hadsereg lenne Európa jövője? – erről kérdeztük Horváth József biztonságpolitikai szakértőt.
A miniszterelnök leszögezte, 2024. június 9-e sorsdöntő nap lesz Európa történelmében.
Az Egyesült Államok is attól tart, orosz kézre kerül Ukrajna második legnagyobb városa, azonnali segítséget jelentett be.
NATO elleni támadás vagy elrettentés lehet Oroszország célja?
Ismeretlen elkövető ellen bejelentést tettek a Fővárosi Főügyészségen.
A magyar pszichológus fiát tavaly novemberben brutálisan meggyilkolták az egyesült államokbeli Phoenixben.
Idén is megrendezik a Szabadtéri Színházak Találkozóját.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
