Putyin a 2014-es háborút igyekszik lezárni

Vlagymir Putyin orosz elnök Tucker Carlsonnak adott interjúja elképesztő népszerűségnek örvend.

Moszkva, 2024. február 9. Vlagyimir Putyin orosz államfõ (j) interjút ad Tucker Carlson amerikai médiaszemélyiségnek a moszkvai kormányzati negyedben, a Kremlben 2024. február 9-én. Putyin az ukrajnai háború 2022. februári kiszélesedése óta elõször adott interjút nyugati újságírónak. MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Gavriil Grigorov Fotó: Gavriil Grigorov

Magyarország többször is leszögezte, hogy elismeri és támogatja Ukrajna szuverenitását, és területi integritását. Tette és teszi ezt a Krím 2014-es elcsatolása óta. Kárpátalja hovatartozásának kérdése, és az arra vonatkozó orosz állítólagos revizionista álláspont időnkénti belibbentése a köztudatba igen spekulatív jellegű, és a különböző destabilizáló propaganda anyagokban mozog sokat. Az ilyen spekulációk sokszor adtak alapot a bizalmatlanságra Ukrajna és az ukránok részéről Magyaroszág és a magyarok felé 

− mondta el a kutató.

Kiemelte, az oroszok úgy látják, a Szovjetunió felbomlása után Moszkva igen együttműködő volt a Nyugattal, elsősorban az Egyesült Államokkal. Putyin az interjújában utalt arra, hogy Bill Clinton elnöknek felvetette, hogy Oroszország elviekben csatlakozhatna-e a NATO-hoz, de ezt a felvetést nem vitték tovább.

A beszélgetés során szó esett a 2022 februárjában megindított orosz támadásról is. Putyin szerint a jelenlegi ukrán vezetés az orruknál fogva vezette őket és lépéskényszerbe kerültek, miközben pedig nem értettek egyet a NATO bővítésével sem az oroszok. Seremet Sándor elmondta, az orosz narratíva szerint a konfliktus a 2014-es forradalom következtében történt hatalomátvételre vezethető vissza, amelyet Putyin puccsnak tart. Az orosz álláspont szerint a Krím elcsatolása (amellett, hogy a Szevasztopolban állomásozó orosz fekete-tengeri flotta állomáshelyének megtartása miatt volt szükséges) egy kényszerű morális lépés volt az ott élő oroszok védelme érdekében, Kijevben ugyanis egy nacionalista, mi több neonáci erők által is pártolt vezetés került hatalomra, amely ellenséges az Ukrajnában élő oroszokkal és oroszajkúakkal szemben, és amikor a kijevi hatalomváltással elégedetlen kelet-ukrajnai lakosok elfoglalták a helyi kormányépületeket, az új ukrán vezetés volt az, aki a hadsereget bevetette a kelet-ukrajnai civilek ellen” − fogalmazott.

A szakértő azonban rámutatott, Putyin elismerte, hogy a konfliktus intenzitásának mértékét ők növelték 2022-ben, de annak érdekében, hogy a 2014-ben indított háborút lezárják. Hozzátette: a NATO terjeszkedésének kérdése pedig csak nehezítette a helyzetet.

Putyin szerint a világ kettészakadt, és az amerikai dominancia nem tesz jót a kapcsolatoknak.

Az orosz álláspont szerint a hidegháborús blokkosodással szemben, egy kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló multipoláris világrendnek kell felállnia. Ezt az eszmét tűzte ki az orosz vezetés a zászlajára a BRICS elnökség évére is

 −emelte ki Seremet Sándor.

Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója (Fotó: Magyar Külügyi Intézet)

Az országcsoporthoz egyébként egyre több állam csatlakozik. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov korábban leszögezte, az Orosz Föderáció „nem kívánja aláásni az Egyesült Államok dominanciáját, hanem csupán egy új gazdasági kapcsolatrendszert akar létrehozni”. Ezzel szemben az oroszok szerint az Egyesült Államok és a Nyugat kizárólag a saját játékszabályaik elfogadtatásában és saját hegemóniájuk fenntartásában érdekeltek. Az orosz elnök az interjúban arról is beszélt, hogyha tényleg akarja a Nyugat, pár héten belül véget érhetne a háború, ám egyelőre nem tűnik úgy, hogy ez hamarosan bekövetkezne.

Ezzel a kijelentésével Putyin arra utalhatott, hogy a nyugati támogatás nélkül az ukrán hadsereg nem bírná sokáig az ellenállást, az ország gazdasága pedig az összeomlás szélére kerülne. Ennek a két tényezőnek az együtthatója elképzelése szerint tárgyalásokhoz és békekötéshez vezetne, a teljes hadszíntéri katasztrófa elkerülése érdekében

 − mondta a szakértő.

Az Északi Áramlat is szóba került: Putyin korábban Washingtont vádolta a robbantásokkal, erre az interjúban is tett utalást. Állítása szerint a speciális szolgálatok rendelkeznek a megfelelő bizonyítékokkal is annak kapcsán, ki állhatott a támadások mögött.

A kérdésre pedig, hogy miért nem hozza azokat nyilvánosságra, azt felelte, hogy az Egyesült Államok és összességében a kollektív Nyugat propagandaháborújában igen nehéz nyerni. Őt inkább az érdekli, hogy a németek, akiknek a gazdasága a legnagyobb károkat szenvedi az orosz energiaforrások kimaradása miatt, miért nem tesznek fel kérdéseket szövetségeseik felé, akik recesszióba szorították őket

 − emelte ki a szakértő.

Heves reakciókat váltott ki világszerte az interjú, habár már több mint százmillióan nézték meg a videót az X-en. „Sokan úgy vélik, hogy a Carlson–Putyin-interjú a Kreml propaganda sikere, mások szerint Carlson és Trump jól célzott akciója, amely eredményeképpen még több kritika zúdulhat a Biden-adminisztráció irányába az ukrajnai helyzet miatt. Az interjúban maga Putyin is tett olyan megjegyzéseket, amelyek összecsengenek egyes republikánusok hangjával, például, hogy az Egyesült Államoknak bőven van házon belül megoldásra váró problémája, mint amilyen a bevándorlás vagy az államadósság, ehelyett a határaiktól több ezer kilométerre igyekeznek „igazságot” tenni – magyarázta Seremet Sándor.

Azt, hogy ezzel az interjúval a béketárgyalások, vagy az orosz–amerikai párbeszéd javuló pályára állna, egyelőre nehéz megmondani. Valószínű, hogy az interjú inkább további kérdéseket hivatott felvetni az amerikai Biden-, és Ukrajna-szkeptikus hallgatóságban, ami majd az idei választásokra kell, hogy hatást gyakoroljon, mintsem, hogy Moszkva és Washington viszonyát rendezni igyekezzen

 − zárta szavait a szakértő.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz államfő (j) interjút ad Tucker Carlson amerikai médiaszemélyiségnek a moszkvai kormányzati negyedben, a Kremlben 2024. február 9-én. Putyin az ukrajnai háború 2022. februári kiszélesedése óta először adott interjút nyugati újságírónak (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Gavriil Grigorov)