Szijjártó Péter: El kell kerülni a NATO és Oroszország közvetlen konfrontációját

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkárát fogadta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten. A közösen megtartott sajtótájékoztatón a tárcavezető a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva kitért a kárpátaljai magyarok jogaival kapcsolatos ukrán vállalásokra és Emmanuel Macron francia elnök háborús kijelentéseire is reagált.

Szijjártó Péter és Mathias Cormann (Forrás: Facebook/Szijjártó Péter) Forrás: Facebook

Szijjártó Péter szerint egy olyan együttműködésre van szükség, amely egy egységes, tisztességes versenyre alapuló világkereskedelmet, világgazdaságot feltételez. Mindehhez szükség van olyan nemzetközi szervezetekre, mint az OECD, ami ezeket a gondolatokat vallja magáénak – vélekedett.

Elengedhetetlen az OECD megfelelő működése

– Az OECD képviseli ma a nemzetközi gazdaságban az észszerűséget és a normalitást. Az OECD jó működése segíthet abban, hogy az elkövetkezendő években a világ ne szakadjon ismét blokkokra, hanem a következő évek is az összeköttetésekről, a konnektivitásról szóljanak, ezért Magyarország támogatja az OECD erőfeszítéseit, az OECD bővítését, az OECD költségvetésének növelését, és támogatjuk személyesen a főtitkár törekvéseit is arra, hogy az OECD egy sikeres, még a jelenleginél sikeresebb nemzetközi szervezetté legyen – hangsúlyozta a miniszter a szervezet fontosságát.

 A sajtótájékoztatón Mathias Cormann méltatta Magyarország és az OECD kapcsolatát, a Magyar Nemzet kérdésére pedig az oroszellenes szankciókról beszélt.

Ha igazságos és fenntartható békét tudnánk teremteni, amely összhangban van az ENSZ által meghatározott feltételekkel és az egész világ országainak elsöprő támogatásával, akkor ez elég lenne a világ minden táján élő embereknek is

– fogalmazott.

A szankciók ellenére a tavalyi évben érzékelhető orosz gazdasági növekedésről elmondta, hogy ezt alapvetően egy háborús jellegű ipari tevékenység vezérli, ami nem biztosítja a gazdaság többi szegmensében a növekedést, továbbá az életszínvonal és a jövedelmek emelkedését.

Halogat Kijev a kárpátaljai magyarok jogaival kapcsolatban

Szijjártó Péter a Magyar Nemzet kérdésére Ukrajnának a kárpátaljai magyarok jogaival kapcsolatos vállalásai kapcsán felidézte, január végén ukrán hivatali kollégájával, Dmitro Kulebával, valamint Andrij Jermakkal, az elnöki hivatal vezetőjével ült tárgyalóasztalhoz Ungváron. A tárcavezető elmondta, sokadjára is világossá tette a magyar elvárást, miszerint „elvárjuk Ukrajnától, hogy adják vissza a kárpátaljai magyar közösségnek mindazokat a jogokat, amelyekkel ők már 2015 előtt rendelkeztek”.

Sajnos azt kell megállapítanunk, hogy az ukrán kollégák által nekünk megküldött válaszdokumentum nem tartalmaz semmifajta előrelépést ezen a téren. A hivatalos magyar választ is a holnapi nap folyamán el tudjuk küldeni az ukrán kollégáknak, és nagyban remélem, hogy a jövőben el fognak mozdulni erről a dogmatikus álláspontjukról, és őszintén remélem, hogy valamifajta előrelépést fel fognak tudni mutatni a kisebbségi jogok vonatkozásában

– emelte ki a külügyminiszter.

Leszögezte: „mindaddig, amíg a magyar nemzeti közösség jogainak visszaadásához szükséges jogszabályok nem születnek meg Ukrajnában, addig egy felsőbb szintű találkozónak a feltételei egész egyszerűen nem tudnak adottak lenni”.

„El kell kerülni a NATO és Oroszország közvetlen konfrontációját”

Lapunk kérdésére, hogy Vlagyimir Putyin válasza Emmanuel Macron azon kijelentésére, hogy az európai országoknak csapatokat kellene küldenie Ukrajnába, a harmadik világháború előtti utolsó szócsata, Szijjártó Péter kijelentette, hogy a NATO-ban egyhangú döntés van arról, hogy nem része az ukrajnai háborúnak. 

Szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy az elmúlt két esztendőben soha nem merült fel a NATO egyetlenegy magas szintű ülésén sem, hogy megváltoztassuk ezt a döntést, vagy akár felülvizsgáljuk vagy kiegészítsük vagy módosítsuk. Tehát mi a magunk részéről továbbra is a NATO véleményben lévő döntéséhez ragaszkodunk, amely szerint el kell kerülni a NATO és Oroszország közvetlen konfrontációját

– emelte ki a miniszter.

– Az biztos, hogy minden egyes nap, amivel tovább tart a háború, az növeli az eszkaláció, a továbbterjedés veszélyét és növeli annak a veszélyét, hogy közelebb kerülünk valamihez, amit a harmadik világháborúnak is lehet adott esetben nevezni – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Kemény választ küldött Szijjártó Péter a lengyel miniszterelnöknek

Korábban Donald Tusk lengyel miniszterelnök bírálta Magyarország és Szlovákia külügyminiszterét, amiért a tárcavezetők Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel találkoztak. Az üggyel kapcsolatban Szijjártó Péter elmondta, „az nem diplomáciai teljesítmény, ha az ember csak azokkal beszél, akikkel mindenben egyetért, az igazi teljesítmény a kapcsolattartás azokkal, akikkel bizonyos kérdésekben eltérő állásponton van”. A tárcavezető szerint a magyar és a lengyel nemzet között nem pusztán barátság, hanem testvériség is van, amely véleménye szerint „kibírja az ilyen politikai epizódokat is, mint amiket Lengyelország miniszterelnöke az elmúlt néhány hétben produkált”.

Egyszerűen tiszteletben kell tartani, hogy mást gondolunk a béke lehetőségéről Ukrajnában. Mi egy békepárti kormány vagyunk, Lengyelország kormánya pedig inkább háborúpárti álláspontot képvisel

– fogalmazott.

Majd arról számolt be, hogy a törökországi fórum majdnem olyan, mint egy ENSZ-közgyűlés, és ennek a gálavacsoráján hat vagy hét külügyminiszterrel ült egy asztalnál, köztük orosz hivatali partnerével. „És ha az ember egy külügyminiszter kolléga mellett ül, akkor általában beszélgetnek. Az a helyzet, hogy van egy ilyen feladatunk nekünk, külügyminisztereknek, hogy kapcsolatot tartsunk egymással” – jelentette ki. „A diplomáciában azt hiszem, hogy a teljesítmény az, hogy az ember kapcsolatot tart azokkal is, akikkel nem ért mindenben egyet. Szerintem az nem diplomáciai teljesítmény, ha az ember csakis azzal beszél, akivel mindenben egyetért” – vélekedett.

A miniszter végül leszögezte, hogy ha lesz lehetősége, vagy szükség lesz rá, akkor a jövőben is tárgyalni fog az orosz kollégákkal.

„És szerintem Lengyelország miniszterelnöke meglepődne, ha tudná, milyen hosszú azoknak az európai politikusoknak a listája, akik az elmúlt években arra kértek fel engem, hogy segítsek nekik kapcsolatot teremteni az oroszokkal, találkozót összehozni, vagy csak juttassak el nekik egy üzenetet” – emelte ki. Hozzátette: volt olyan ország is, ahol egymással szemben lévő oldalak képviselői kérték ezt. Mark Rutte holland miniszterelnök esetleges NATO-főtitkárrá választása kapcsán pedig elmondta, hogy a kormány biztosan nem tudja olyan személy megválasztását támogatni, aki „korábban térdre akarta volna kényszeríteni Magyarországot”.

Nagyon fura lenne, ha egy ilyen ember jelöltségét a magyar kormány támogatná

– közölte.

Borítókép:  Mathias Cormann és Szijjártó Péter (Forrás: Facebook/Szijjártó Péter)