Az európai politikában azonban vannak békepárti hangok is: a magyar kormány az orosz–ukrán harcok kitörésének napján elítélte az agressziót, és azóta is tűzszünetet, valamint a béketárgyalások mielőbbi megkezdését sürgeti. A magyarok körében nemzeti egyetértési ponttá szilárdult az európai katonák Ukrajnában történő bevetésének elutasítása. A témában tapasztalható széles körű konszenzust jól mutatja, hogy a megkérdezettek mintegy 83 százaléka negatív véleménnyel van a konfliktus eszkalációját segítő katonai intervencióról.
A békepárti véleményklímát csak egy olyan tízszázalékos csoport kérdőjelezi meg, amely minden társadalmi rétegben kisebbségben van, legyen szó életkori vagy akár iskolázottsági bontásról – olvasható az elemzésben.
A háborúpárti álláspont népszerűtlensége miatt a nemzeti kormány megbuktatására törekvő, futószalagon érkező politikai messiások, mint Márki-Zay Péter vagy Magyar Péter, eleve vesztes pozícióból indulnak, hiszen politikai fundamentumaik ellentétesek a többség akaratával.
A világrend átalakulóban van, a nemzetközi viszonyok átrendeződése nyomán egyre több konfliktus alakul ki. A közel-keleti feszültségek vagy éppen az orosz–ukrán háború könnyen világméretű összecsapássá, harmadik világégéssé szélesedhetnek, ilyen időkben pedig a higgadt, átgondolt politika és kommunikáció biztosíthatja a békét. A magyar kormány – a választói akarathoz igazodva – az ukrajnai konfliktus mellett az Izrael elleni támadások esetében is a mielőbbi tűzszünet pártján áll – szögezi le az Alapjogokért Központ.
Orosz–ukrán háború
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!