Alapjogokért Központ: A magyar közvélemény a béke és nem a háború pártján áll

A választókorú magyarok túlnyomó többsége, 83 százaléka elutasítja azt, hogy európai katonákat küldjenek egyes nyugati és magyarországi ellenzéki politikusok Ukrajnába – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális közvélemény-kutatásából.

Ukrán katonák lőnek egy tüzérségi egységet a frontvonalon Kreminna irányába. Fotó: Ignacio Marin Forrás: Anadolu/AFP

Az orosz–ukrán konfliktus immáron több mint két éve árnyékolja be az európaiak mindennapjait. A béke előmozdítása helyett azonban egyre harciasabb nyilatkozatok hangoznak el vezető nyugati és magyar baloldali politikusok szájából, írja az Alapjogokért Központ.

Emmanuel Macron francia elnök 2024. április 16-án részt vesz a Martyrologe-ban, a Franciaország felszabadításának 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. (Fotó: AFP/Laurent Cipriani)

Az állampolgárok biztonságáról már kevesebb szó esik, az európai katonák Ukrajnába küldéséről viszont annál több. A francia elnök, Emmanuel Macron többször kijelentette, hogy egyáltalán nem zárható ki Párizs katonai részvétele az orosz–ukrán konfliktusban. Ez azonban ellentétes nemcsak a francia, hanem az európai emberek akaratával is. 

Forrás: Alapjogokért Központ

A Századvég Európa-projekt 2022 felmérése szerint az EU 27 tagállamában – közte Franciaországban is – a lakosság 62 százaléka tartja aggasztónak a háború lehetséges eszkalációját.

A közvélemény-kutatás megtalálható az Alapjogért Központ honlapján:

 https://alapjogokert.hu/kutatasaink/a-magyar-kozvelemeny-a-beke-es-nem-a-haboru-partjan-all

Az európai politikában azonban vannak békepárti hangok is: a magyar kormány az orosz–ukrán harcok kitörésének napján elítélte az agressziót, és azóta is tűzszünetet, valamint a béketárgyalások mielőbbi megkezdését sürgeti. A magyarok körében nemzeti egyetértési ponttá szilárdult az európai katonák Ukrajnában történő bevetésének elutasítása. A témában tapasztalható széles körű konszenzust jól mutatja, hogy a megkérdezettek mintegy 83 százaléka negatív véleménnyel van a konfliktus eszkalációját segítő katonai intervencióról.

A békepárti véleményklímát csak egy olyan tízszázalékos csoport kérdőjelezi meg, amely minden társadalmi rétegben kisebbségben van, legyen szó életkori vagy akár iskolázottsági bontásról – olvasható az elemzésben. 

A háborúpárti álláspont népszerűtlensége miatt a nemzeti kormány megbuktatására törekvő, futószalagon érkező politikai messiások, mint Márki-Zay Péter vagy Magyar Péter, eleve vesztes pozícióból indulnak, hiszen politikai fundamentumaik ellentétesek a többség akaratával.

A világrend átalakulóban van, a nemzetközi viszonyok átrendeződése nyomán egyre több konfliktus alakul ki. A közel-keleti feszültségek vagy éppen az orosz–ukrán háború könnyen világméretű összecsapássá, harmadik világégéssé szélesedhetnek, ilyen időkben pedig a higgadt, átgondolt politika és kommunikáció biztosíthatja a békét. A magyar kormány – a választói akarathoz igazodva – az ukrajnai konfliktus mellett az Izrael elleni támadások esetében is a mielőbbi tűzszünet pártján áll – szögezi le az Alapjogokért Központ. 

Borítókép: Ukrán katonák lőnek egy tüzérségi egységet a frontvonalon Kreminna irányába (Fotó: Anadolu/AFP/Ignacio Marin)