– Európa egy évtizede küzd a migrációs válsággal. Magyarország egy évtizede védi az illegális migrációval szemben saját határait és az Európai Unió külső határait. Nem ismeretlen szerep ez számunkra. Évszázadok alatt hozzászoktunk, hogy Európa, a Nyugat határait védjük. Ettől persze a feladat nem lett sem könnyebb, sem kellemesebb – fogalmazott Bóka János a CPAC Hungaryn.
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter elmondta, hogy
az elmúlt tíz évben több mint másfél milliárd eurót költöttünk a külső határok védelmére, ennek alig egy százalékát volt hajlandó Brüsszel finanszírozni.
– Ráadásul, mivel szerintük a mi rendszerünk jogsértő, az Európai Unió menekültügyi forrásaitól is el vagyunk zárva. Technikai segítséget sem kaptunk Brüsszeltől. Az Európai Unió határőrizeti ügynöksége, a Frontex viszont villámgyorsan kivonult Magyarországról, amikor kiderült, hogy a mi határaink tényleg határok, valódi határzárral, a határőreink pedig tényleg határőrök és nem szállodai animátorok, akik új vendégekre várnak – tette hozzá.
Jelezte, hogy hazánk politikai támogatást és szolidaritást sem kapott Brüsszeltől, hiszen minden létező fórumon meghallgathattuk, hogy lábbal tiporjuk az európai értékeket.
Szóval pénzt, segítséget és szolidaritást nem kaptunk, de például kaptunk kötelezettségszegési eljárásokat a nyakunkba. Nem is egyet, nem is kettőt, legutóbb például tegnap. Kaptunk új migrációs paktumot is, benne migránskvótával és a kötelező relokáció lehetőségével vagy pénzbüntetéssel
– jegyezte meg Bóka János. Ismertette, hogy eszerint Magyarországnak a határon lefolytatott eljárások több mint 28 százalékát kellene biztosítania, és ha ez nem lenne elég, krízishelyzetben más tagállamokból is előírhatnák migránsok átvételét.
Ki hitte volna, hogy egy alig tízmilliós tagállam ilyen nagy megbecsülésnek örvend Brüsszelben, talán nem is vagyunk méltók erre
– fogalmazott ironikusan a miniszter. Majd hozzátette,
– Rengeteg okos és hasznos tanácsot, ajánlást is kaptunk Brüsszeltől. Például hogy az illegális migrációt úgysem lehet megállítani, úgyhogy bontsuk el a határkerítést. A tömeges migrációnak meg örüljünk, mert az európai népességfogyásra amúgy is a migráció a legjobb megoldás. Látjuk, milyen jól működik ez Nyugat-Európában, biztosan jól működne Magyarországon is. Őszintén: melyik magyar település ne örülne annak, ha lenne végre igazi, valódi, saját no-go zónája? Melyikünk ne örülne annak, ha lakóhelyünk közvetlen közelében végre lehetne terroristaszervezeteket támogató tömegtüntetéseket szervezni? – rögzítette Bóka János.
Mindannyiunk nevében mondhatom, köszönjük a brüsszeli segítséget, erőn felül teljesítettek, különösen az elmúlt öt évben. Talán most már pihenni kellene egy kicsit. Ha rossz ötletek szorgalommal párosulnak, az nagyon veszélyes kombináció. Brüsszelben komoly változásra van szükség. Meg kell védeni Európa határait, mind a szárazföldi, mind a tengeri határokat. A határok védelme pedig azt jelenti, hogy mi döntjük el, ki léphet be Európába. Nem nemzetközi embercsempészbandák és a nemzetközi NGO-hálózat. Jogunkban áll eldönteni azt is, kikkel kívánunk együtt élni a saját hazánkban. De ezt a jogot csak akkor tudjuk ténylegesen gyakorolni, ha meg tudjuk védeni a határainkat. Csak azok léphessenek be Európába, akik arra jogosultak!
– tette hozzá.
Felhívta a figyelmet, hogy valójában a menedékkérők kevesebb mint fele jogosult menedékjogra. Továbbá látható, hogy a jogosulatlan belépőknek európai átlagban kevesebb mint egynegyedét tudjuk később visszaküldeni. – Ha valaki szerencsét akar próbálni, ezek nem rossz esélyek. Nem csoda, hogy a nemzetközi szervezett bűnözés vagyonokat keres rajta. A menedékkérelmeket Európa határain kívül kell elbírálni. Vannak már konkrét kezdeményezések, és egyre több tagállam kutatja a további lehetőségeket. A biztonságos országokból érkező illegális határátlépőket pedig vissza kell kísérni a határon túlra. Ez logikus és nem is bonyolult lépés lenne. De áldozatává vált a nemzetközi és európai jogászkodásnak – vélekedett Bóka János.