Azon NATO-országok, amelyek nem fordítják a GDP-jük két százalékát védelmi kiadásokra, „orosz rulettet” játszanak a Nyugat jövőjével – figyelmeztetett Grant Shapps.
A brit védelmi miniszter a katonai szövetség 75. évfordulója alkalmából a The Telegraph cikkében úgy fogalmazott, hogy a szövetségeseknek el kell fogadniuk, hogy háború előtti világban élünk.
Tavaly mindössze 11 NATO-tagország teljesítette a majdnem két évtizeddel ezelőtt kitűzött kétszázalékos célt, Franciaország és Németország pedig azon nemzetek közé tartozott, amelyek kevesebbet költöttek a védelemre. Ez a szám idén várhatóan 18-ra emelkedik, mivel Párizs és Berlin nemrégiben bejelentette, hogy 2024-ben eléri a célt – a 32 tagú szövetség többi tagja azonban nem tett hasonló vállalást.
Védelmünk megerősítése érdekében a távolba kell tekintenünk… Ez így nem mehet tovább.
– fogalmazott Shapps.
A NATO 75. évfordulójára utalva hozzátette:
„A múlt előtt tisztelegni nem elég. Ma ismét el kell gondolkodnunk a szövetség jövőjén. A háború utáni világból a háború előtti világba léptünk át”.
David Cameron külügyminiszter hasonló üzenetet fogalmazott meg szerdán, amikor kétnapos brüsszeli útja során részt vett a NATO külügyminisztereinek csúcstalálkozóján. Kiemelte, az, hogy két százalékot kell költeni a védelemre, a „legjobb módja annak, hogy felkészüljünk az őszi amerikai választásokra”, ezzel egyértelműen utalva Donald Trump esetleges győzelmére.
Trump, a republikánus elnökjelölt szavai februárban felháborodást váltottak ki, amikor azt mondta, hogy „bátorítani” fogja Oroszországot, hogy támadja meg azokat a NATO-tagokat, amelyek nem tartják be ezt a kétszázalékos célt.
A Royal United Services Institute brüsszeli konferenciáján Lord Cameron aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a fiatalabb generáció már nem olyan NATO-párti, mint a hidegháború idején. Arra is figyelmeztetett, hogy a NATO nagyon sötét jövővel nézne szembe, ha szövetségesei hagynák, hogy Vlagyimir Putyin győzzön Ukrajnában.
E kemény üzenetekre akkor került sor, amikor a Konzervatív Pártban vita folyik arról, hogy mennyivel emeljék meg az Egyesült Királyság védelmi kiadásait. Jelenleg a GDP mintegy 2,3 százalékát költik védelemre. Rishi Sunak miniszterelnök célja, hogy ezt az arányt 2,5 százalékra emelje, de nem határozta meg, hogy mikorra történne ez meg. Három korábbi brit védelmi miniszter háromszázalékos katonai kiadást szeretne elérni.
A 2022. február óta tartó orosz–ukrán háború komoly próbatételnek bizonyult a NATO számára. Két új ország csatlakozott, Finnország 2023-ban, Svédország pedig idén. Más nemzetek – mindenekelőtt Németország – bejelentették a védelmi kiadások jelentős növelését.
A második legtöbbet, a GDP 3,2 százalékát az Egyesült Államok költötte védelemre, a legtöbbet, 3,9 százalékot pedig Lengyelország.
Shapps így figyelmeztetett:
Oroszország fenyegeti a szomszédainkat, Kína is egyre harciasabb, Irán a megbízottjait használja arra, hogy regionális pusztítást végezzen… Ezek a rosszindulatú hatalmak egyre inkább összehangolják működésüket és demokráciánk is a célkeresztjükben van.
Ukrán főtisztek szerint is nagy a veszélye annak, hogy a frontvonalak sok helyen összeomlanak, írta névtelen katonai forrásokra hivatkozva a Politico. E források azt is elmondták, hogy több hagyományos fegyverre, valamint drónokra van szükségük. Becslések szerint Ukrajnának jelenleg négymillió lövedékre és kétmillió drónra lenne szüksége.
Mindig azt mondtuk a nyugati partnereknek, hogy megvan a harci tapasztalatunk, de nem rendelkezünk forrásokkal, a nyugati szövetségeseinknek kell megadni nekünk, amire szükségünk van
– tették hozzá.
„Nem csak katonai válság van, hanem politikai válság is” – mondta egy főtiszt. „Oroszország most gyűjti az erőforrásokat és augusztus környékén, de lehet, hogy már korábban is készen fog állni egy nagy támadásra.”
Orosz–ukrán háború
