Kijev csapást mért a Krasznodar határvidéken található Armavir radarállomásra, megrongálva a legmodernebb létesítményt, amely a hagyományos légvédelem mellett Moszkva nukleáris figyelmeztető rendszerének részét is képezi, írta a minapi támadásról a The Telegraph.
Ukrán tisztviselők szombaton megerősítették, hogy erőik hajtották végre a csapást, mondván, hogy a létesítmény az ország és a megszállt Krím feletti légteret figyeli. A radarállomás állítólag képes volt a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták követésére, amelyeket az USA az év elején szállított Ukrajnának.
Mauro Gilli, a zürichi ETH Biztonsági Tanulmányok Központjának vezető kutatója szerint a dróncsapás taktikai siker volt, amely arra kényszeríti Oroszországot, hogy átcsoportosítsa a légvédelmi rendszereket, és jelzi, hogy egyetlen orosz katonai helyszín sem érinthetetlen.
„Vitatkozhatunk a hatékonyságról és az érdemeiről, de stratégiai szempontból logikus”– mondta.
Más nyugati elemzők azonban visszafogottabbak voltak, és azt mondták, hogy Ukrajnának el kellene kerülnie az orosz nukleáris infrastruktúrára mért csapásokat.
Nem bölcs döntés Ukrajna részéről
– mondta Hans Kristensen, az Amerikai Tudósok Szövetségének nukleárisarzenál-szakértője.
Thord Are Iversen norvég katonai elemző szerint is az orosz nukleáris figyelmeztető rendszerre mért csapás „nem volt jó ötlet… különösen nem feszültség idején”.
Mindenkinek az az érdeke, hogy Oroszország ballisztikus rakétafigyelő rendszere jól működjön
– mondta.
„Egy olyan stratégiai lokátorról (Voronezh DM) van szó, ami egy meglepetésszerű nukleáris csapás ellen hivatott megvédeni Oroszországot” – írta közösségi oldalán Robert C. Castle biztonságpolitikai szakértő is.
A Kreml presztízsprojektként tekint nukleáris katonai létesítményeire, ezért ezek megtámadása különösen provokatív lépésnek számít. Moszkva Oroszország egyik legmodernebb radarrendszerét, 10 Voronyezs-osztályú létesítményt telepített az orosz határ mentén. Mindegyiknek mintegy négyezer mérföld a hatótávolsága, és egyszerre ötszáz objektumot képes követni.
Oroszország egyelőre nem kommentálta a támadást, amely nem sokkal azután történt, hogy Moszkva taktikai nukleárisrakéta-gyakorlatokat kezdett a déli katonai körzetében.
Az ukrán hadsereg egyre frusztráltabb
Olaf Scholz német kancellár határozottan elutasította, hogy Németország nagy hatótávolságú Taurus rakétákat szállítson Ukrajnának, mondván, hogy fél az esetleges nukleáris eszkalációtól. Az Egyesült Államok eddig nem engedett az ukrán kéréseknek, hogy engedélyezzék a nyugati fegyverek használatát a határokon átnyúló csapásokban.
Ukrán katonai parancsnokok azt mondták, hogy végig kellett nézniük, ahogy Oroszország a határon túl, egy de facto kikötői területen erőket épített ki, amelyekre nem volt szabad lecsapniuk. Azóta az orosz erők több falut elfoglaltak, és Oroszországon belüli kilövőállásokról és harci repülőgépekről kilőtt rakétákkal bombázták Harkivot.
Lapunk korábban megírta, hogy Nagy-Britannia már engedélyt adott Ukrajnának, hogy rakétáival Oroszországot támadja, és most a Fehér Házra is egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy kövesse. Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere állítólag támogatja a változtatást, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára pedig a hétvégén azt nyilatkozta az Economistnak, hogy itt az ideje „feloldani néhány korlátozást”.
Ukrajnának és NATO szövetségeseinek továbbra is óvatosnak kell lenniük – mondta Fabian Hoffmann, az Oslói Egyetem rakétatechnológiai doktori kutatója –, mert egyes amerikai tisztviselők és Ukrajna néhány európai szövetségese vakmerőnek fogja tartani a radarcsapást.
Vannak bizonyos aggályaim azzal kapcsolatban, hogy politikailag mennyire volt bölcs ez a döntés, mivel negatív következményei lehetnek Ukrajnára nézve a későbbiek tekintetében
– mondta.
