Így nézhet ki az új Európai Parlament

Az európai parlamenti választások legfontosabb kérdése a mandátumszámok megoszlása mellett, hogy mekkora arányban lesznek a világháborút előmozdítani, illetve az azt megelőzni szándékozó erők – hívta fel a figyelmet a Nézőpont Intézet. Mandátumbecslésük alapján a jelenleg világháborút kockáztató néppárti-liberális-zöld tengely lehet a legnagyobb (44,7 százalék), ugyanakkor meglenne az esély egy, ideológiai törésvonalakat felülíró, világháború-ellenes eseti nagykoalícióra (50,3 százalék), ha az összes szuverenista, baloldali és szociáldemokrata képviselő összefog.

Forrás: Nézőpont Intézet2024. 06. 01. 10:52
Brüsszel, 2024. április 11.
Az ülésterem az uniós villamosenergia-irányelv módosításáról tartott szavazás elõtt az Európai Parlament (EP) kétnapos brüsszeli plenáris ülésének második napi tanácskozásán 2024. április 11-én. Az EP elfogadta azt a jogszabályt, amely lehetõvé teszi az uniós villamosenergia-piac reformját.
MTI/EPA/Olivier Matthys
Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Van esély a háborúpárti többség elkerülésére?

A Nézőpont Intézet az európai parlamenti választások előtt, az egyes tagállamok közvélemény-kutatásai alapján elkészítette előzetes mandátumbecslését, amelyben azt is megvizsgálta, hogy milyen esélyei vannak egy ad hoc többségnek, amely hajlandó lehet fellépni a világháborús pszichózissal szemben.

A jelenlegi erőviszonyok alapján nemcsak a szuverenista oldal fog várhatóan erősödni, de egy ennél is szélesebb ad hoc szövetség jöhet létre, amely képes lehet ellensúlyt képezni a világháború felé vezető politika képviselőivel szemben. Az EP-képviselőcsoportok frakciófegyelme jóval lazább, mint az egyes tagállamokban, de a pártcsaládok vezetőinek és vezetőpártjainak véleménye általában irányadó a parlamenti erők állásfoglalásában.

A világháborús európai politikát támogató csoport nagy részét a jelenleg is az Európai Parlamentet irányító nagykoalíció tagjai alkotják, azonban várhatóan mind veszítenek eddigi mandátumarányukból. A néppárti-liberális-zöld tengely mandátumaránya 44,7 százaléka lehet. Közülük csak kevesen – például a KDNP-s képviselő – ellenzik a háborút és a világháborút is.

Kérdéses, hogy a világháborúhoz vezető lépéseket jelenleg ellenző, magát a kampányban egyenesen békekancellárként bemutató Olaf Scholz szocialista pártcsaládjának álláspontja egységes tud-e maradni. 

Ha az európai szocialisták is egységesen a világháború oldalára állnak, 17,9 százalékos várható mandátumarányuk miatt a világháborúpárti többség elkerülhetetlen.

A világháborút ellenző tábor ezzel szemben egy ideológiai törésvonalakon átívelő, eseti nagykoalíció lehet. Ennek az összefogásnak a vezető ereje lehet a megerősödő és átalakuló új jobboldal, amelynek választások utáni formája bizonytalan, de potenciálisan magában foglalhatja a mostani konzervatív és a mostani Identitás-frakció valamennyi tagpártját a német AfD kivételével. A furcsa egyedi koalíció másik meghatározó oldalát adhatja az új jobboldallal egyéb értékrendi kérdésekben egyáltalán nem egyező Baloldal, akik szintén világháború-ellenesek.

Ezek mellett szintén a világháborút megelőzni hajlandó tábort erősíthetik egyes, jelenleg független pártok, mint például a német AfD, az olasz Öt Csillag Mozgalom, vagy éppen a Smer és Hlas szlovák kormánypártok. Az orosz–ukrán háború világméretűvé válását nem támogatók köre így összesen az európai parlamenti mandátumok 32,4 százalékát jelentené.

Az európai pártok májusi erőviszonyai alapján tehát a világháborúpárti képviselőké a legnagyobb tábor, de nincs abszolút többségük, míg a világháború-ellenes szövetségnek minden esélye megvan, hogy megszervezze eseti jelleggel, saját európai parlamenti többségét.

Így nézhet ki az Európai Parlament

A világháborúpárti erők, a néppárti-liberális-zöld tengely maximum 44,7 százalékot szerezhet. Ebből a legtöbbet az Európai Néppárt, ami maximum 24,6 százalékot. A Renew Europe – ahol jelenleg a momentumos képviselők is vannak – maximum 12,2 százalékot szerezhet, a Zöldek pedig 7,9-et.

A világháború-ellenes erők maximum 32,4 százalékot szerezhetnek. Ebből a legnagyobb rész az új jobboldalé (ECR és ID) lehet, akik maximum 21,4 százalékot szerezhetnek. A szintén idetartozó Baloldal hat százalékot szerezhet, míg a független de világháború-ellenesek feltehetőleg maximum öt százalékot.

Valamint vannak még a világháború ügyében megosztott szociáldemokraták. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége feltehetőleg maximum 17,9 százalékot szerezhet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.