Így nézhet ki az új Európai Parlament

Az európai parlamenti választások legfontosabb kérdése a mandátumszámok megoszlása mellett, hogy mekkora arányban lesznek a világháborút előmozdítani, illetve az azt megelőzni szándékozó erők – hívta fel a figyelmet a Nézőpont Intézet. Mandátumbecslésük alapján a jelenleg világháborút kockáztató néppárti-liberális-zöld tengely lehet a legnagyobb (44,7 százalék), ugyanakkor meglenne az esély egy, ideológiai törésvonalakat felülíró, világháború-ellenes eseti nagykoalícióra (50,3 százalék), ha az összes szuverenista, baloldali és szociáldemokrata képviselő összefog.

Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys

Az idei európai parlamenti választások kiemelt témája az orosz–ukrán háború kérdése. Bár az európaiak 58 százaléka elégedetlen az Európai Unió háborúval kapcsolatos politikájával, a brüsszeli fősodor egyre határozottabban képviseli háborúpárti álláspontját, a tagállamok közül csak Magyarország és Szlovákia szorgalmaz békés megoldást az orosz–ukrán háborúban – jelezték. Hozzátették: az utóbbi hetekben az Ukrajna katonai támogatásával kapcsolatos tervek új szintre léptek, amelyek új törésvonalakat rajzolhatnak a háború kérdésében. Az új javaslatok a háború további eszkalálásának, világháborúvá fokozásának tervét sejtetik.

Több olyan kijelentés is elhangzott az utóbbi időben, ami ebbe az irányba mutat

– hangsúlyozták. A Biden-kormány és egyes európai vezetők engedélyt akarnak adni arra, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel katonai célpontokat támadjon Oroszország háború előtti felségterületén. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kijelentette, hogy háború esetén kész atomfegyvert fogadni hazájába. Emmanuel Macron francia elnök pedig már azt sem zárta ki, hogy nyugati csapatokat küldjön Ukrajnába. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke elsők között szeretné elfogadtatni az európai szintű kötelező sorkatonai szolgálatot az újonnan megválasztott Európai Parlamenttel. 

Ezekre nem meglepő módon Oroszország a háború intenzitásának növelését helyezte kilátásba.

Van esély a háborúpárti többség elkerülésére?

A Nézőpont Intézet az európai parlamenti választások előtt, az egyes tagállamok közvélemény-kutatásai alapján elkészítette előzetes mandátumbecslését, amelyben azt is megvizsgálta, hogy milyen esélyei vannak egy ad hoc többségnek, amely hajlandó lehet fellépni a világháborús pszichózissal szemben.

A jelenlegi erőviszonyok alapján nemcsak a szuverenista oldal fog várhatóan erősödni, de egy ennél is szélesebb ad hoc szövetség jöhet létre, amely képes lehet ellensúlyt képezni a világháború felé vezető politika képviselőivel szemben. Az EP-képviselőcsoportok frakciófegyelme jóval lazább, mint az egyes tagállamokban, de a pártcsaládok vezetőinek és vezetőpártjainak véleménye általában irányadó a parlamenti erők állásfoglalásában.

A világháborús európai politikát támogató csoport nagy részét a jelenleg is az Európai Parlamentet irányító nagykoalíció tagjai alkotják, azonban várhatóan mind veszítenek eddigi mandátumarányukból. A néppárti-liberális-zöld tengely mandátumaránya 44,7 százaléka lehet. Közülük csak kevesen – például a KDNP-s képviselő – ellenzik a háborút és a világháborút is.

Kérdéses, hogy a világháborúhoz vezető lépéseket jelenleg ellenző, magát a kampányban egyenesen békekancellárként bemutató Olaf Scholz szocialista pártcsaládjának álláspontja egységes tud-e maradni. 

Ha az európai szocialisták is egységesen a világháború oldalára állnak, 17,9 százalékos várható mandátumarányuk miatt a világháborúpárti többség elkerülhetetlen.

A világháborút ellenző tábor ezzel szemben egy ideológiai törésvonalakon átívelő, eseti nagykoalíció lehet. Ennek az összefogásnak a vezető ereje lehet a megerősödő és átalakuló új jobboldal, amelynek választások utáni formája bizonytalan, de potenciálisan magában foglalhatja a mostani konzervatív és a mostani Identitás-frakció valamennyi tagpártját a német AfD kivételével. A furcsa egyedi koalíció másik meghatározó oldalát adhatja az új jobboldallal egyéb értékrendi kérdésekben egyáltalán nem egyező Baloldal, akik szintén világháború-ellenesek.

Ezek mellett szintén a világháborút megelőzni hajlandó tábort erősíthetik egyes, jelenleg független pártok, mint például a német AfD, az olasz Öt Csillag Mozgalom, vagy éppen a Smer és Hlas szlovák kormánypártok. Az orosz–ukrán háború világméretűvé válását nem támogatók köre így összesen az európai parlamenti mandátumok 32,4 százalékát jelentené.

Az európai pártok májusi erőviszonyai alapján tehát a világháborúpárti képviselőké a legnagyobb tábor, de nincs abszolút többségük, míg a világháború-ellenes szövetségnek minden esélye megvan, hogy megszervezze eseti jelleggel, saját európai parlamenti többségét.

Így nézhet ki az Európai Parlament

A világháborúpárti erők, a néppárti-liberális-zöld tengely maximum 44,7 százalékot szerezhet. Ebből a legtöbbet az Európai Néppárt, ami maximum 24,6 százalékot. A Renew Europe – ahol jelenleg a momentumos képviselők is vannak – maximum 12,2 százalékot szerezhet, a Zöldek pedig 7,9-et.

A világháború-ellenes erők maximum 32,4 százalékot szerezhetnek. Ebből a legnagyobb rész az új jobboldalé (ECR és ID) lehet, akik maximum 21,4 százalékot szerezhetnek. A szintén idetartozó Baloldal hat százalékot szerezhet, míg a független de világháború-ellenesek feltehetőleg maximum öt százalékot.

Valamint vannak még a világháború ügyében megosztott szociáldemokraták. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége feltehetőleg maximum 17,9 százalékot szerezhet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)