Az Air Atlanta légitársaságnál dolgozó Sebestyén Tamás pilóta, egy Boeing–747-es kapitánya felhívta a figyelmet arra, hogy a statisztikai adatok szerint a Covid után, 2021 nyarán a légi forgalomban legalább ekkora késések voltak, mint most – ha rosszabb is lett a helyzet, akkor minimálisan –, az idei nyárit viszont mintha kicsit jobban felkapta volna a sajtó. Ezek a problémák ugyanakkor valósak és természetesen megvan az okuk – tette hozzá.
Mégpedig az, hogy a nyaralási szezonban minden légitársaság, minden légtér és repülőtér maximális kapacitással dolgozik. Ez hatványozottan igaz az európai légi forgalomban, amelynek az európai irányításért a maastrichti székhelyű Eurocontrol felelős, központi szinten is. Utóbbinak azért van jelentősége, mert az Eurocontrol az, amely a légitársaságok kérésének megfelelően kiosztja azokat a résidőket (angolul slot time), amelyekkel el lehet kerülni a forgalom olyan szint fölé emelkedését olyan helyeken, ahol csúcsidőszakok vannak
– magyarázta. Utóbbi nemcsak a repülőtereken lehet – mutatott rá Sebestyén Tamás –, hanem egy áthaladó légtéren utazómagasságon vagy az érkezési repülőtéren is.
Ez úgy működik, hogy ha egy járat mondjuk menetidő szerint 12 óra 20 perckor indul, akkor kap egy 12 óra 35 perces résidőt a felszállásra, ami azt jelenti, hogy előtte öt perccel, utána tíz perccel fel kell szállnia, tehát rendelkezésére áll egy 15 perces „időablak” amelyben ez lehetséges. Amennyiben ez nem sikerül, már egy új részidőt koordinál az adott repülőtér az Eurocontrollal, s ilyenkor általában a sor végére kerül a már amúgy is késő gép, amelynek így akár már két-négy órát, de lehet, hogy még ennél többet is várnia kell. A szóban forgó gépet tehát »büntetik«, ha az első résidőben nem tud felszállni
– mondta a pilóta.
Nincsenek tehát szabad idősávok. Erre a helyzetre rakódik még rá, hogy a pilótákhoz hasonlóan szigorúan szabályozott pihenőidejű légi forgalmi irányítók közül is vannak, akik elmennek nyáron szabadságra, miközben meg van határozva, hogy egy adott ország fölött egy légiirányító egy adott rádiófrekvencián egyszerre hány forgalmat kezelhet.
A legtöbb probléma pedig azért van a Wizz Airrel, a Ryanerrel és az Easy Jettel stb., mert ezek a cégek az úgynevezett low cost modellben dolgoznak – low cost airlinesnek is nevezik ezeket – tehát maximumra járatják a személyzetüket, a repülőgépeiket és mindenhol 25-30 perces fordulóidővel dolgoznak. A ki- és becsekkolást és a tankolást meg lehet oldani 25 percen belül, ha minden rendben megy, de ha valami megcsúszik, akkor az eredeti 25 perces fordulóidőből már 55 perc vagy 1 óra 15 perc lesz, amellyel már ki is csúsznak a saját résidejükből és a következő járatuk mondjuk már két órát csúszik.
Ez a low cost modell Sebestyén Tamás szerint nem nagyon kompatibilis a résidőmodellel, miközben a szóban forgó légitársaságoknak nincsen tartalék repülőgépük, mert mindet használják, ahogy tartalék pilótával sem rendelkeznek. Ezzel szemben egy hagyományos légitársaság például a menetrendje szerint egy óra fordulóidővel dolgozik, tehát ha náluk valami gond adódik, még mindig beleférnek a saját, egyórás fordulóidejükbe, miközben tartalék repülőgéppel és tartalék személyzettel is rendelkeznek – mutatott rá a Boeing–747-es kapitánya.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!