Veszélyben a digitális szólásszabadság?

Nagy a tét az Európai Unió számára a Telegram társalapítójának letartóztatása után. A Pavel Durov ellen felhozott vádak növelik a Brüsszelre nehezedő nyomást, hogy a platformra vonatkozó új európai törvényt érvényesítse. Azonban úgy tűnik, a Nyugat nem a szólásszabadság erősítése felé tenne lépéseket, mondta el lapunknak ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég tudományos igazgatója.

A Telegram alapítóját és vezérigazgatóját, Pavel Durovot Párizsban letartóztatták azzal a váddal, hogy nem lépett fel a Telegram káros használata ellen. Fotó: Jaap Arriens Forrás: NurPhoto/AFP

Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke a Renew Europe-csoport ülésére érkezik az Európai Védelmi és Biztonsági Konferencia előtt az EU brüsszeli központjában 2024. április 17-én. (Fotó: AFP/Ludovic Marin)

A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA, Rendelet (EU) 2022/2065) alapján mind a Telegram, mind az X számára jelentős változások várhatók a következő időszakban. Az óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok kiemelt kockázatának szabályozása mellett külön szabályok vonatkoznak azokra a platformokra, amelyek legalább a 10 százalékát elérik az Európában élő 450 millió fogyasztónak.

– A DSA 15. cikke előírja a közvetítő szolgáltatóknak, hogy legalább évente egyszer átláthatósági jelentést tegyenek közzé a tartalommoderálásról. A jelentéseknek világosnak, érthetőnek és könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük – mondja a szakértő. Hozzátette,

A 24. cikk alapján az online platformoknak az általános tartalommoderálási jelentéseken túl részletes adatokat kell közölniük a peren kívüli vitarendezési eljárásokról, a felhasználók felfüggesztéséről, valamint az EU-ban aktívan igénybe vevők számáról. A platformoknak továbbá nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük, hogy az adott platformot havonta átlagosan hány felhasználó veszi igénybe, és erről a bizottságot is tájékoztatniuk kell.

Az X-nek a DSA által előírt követelmények kihívást jelenthetnek

Lapunk korábban írt azonban arról, hogy szándékosan háttérbe szorította a Facebook a Hunter Biden elhagyott laptopjáról szóló cikkeket – ismerte be egy az amerikai képviselőház jogi bizottságának küldött levélben maga Mark Zuckerberg, a közösségi platformot tulajdonló Meta vezérigazgatója.

Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója tanúskodik az Egyesült Államok szenátusi igazságügyi bizottságának „Big Tech and the Online Child Sexual Exploitation Crisis” című meghallgatásán Washingtonban, 2024. január 31-én. (Fotó: AFP/Brendan Smialowski)

Lomnici Zoltán szerint a Joe Biden elnökkel kapcsolatos negatív információk visszatartása gátolja a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülését.

Egy demokráciában a polgárok joga, hogy hozzáférjenek minden releváns információhoz, beleértve a politikai vezetőkről szóló kritikus híreket is. Amikor egy platform vagy bármely más médium szelektíven cenzúráz információkat, különösen politikai okokból, az torzítja a közvéleményt és a választók megtévesztéséhez vezet. A transzparencia és a hitelesség alapvető fontosságú a közbizalom fenntartásához és a demokrácia megfelelő működéséhez.

Mark Zuckerberg just admitted three things:

1. Biden-Harris Admin "pressured" Facebook to censor Americans.

2. Facebook censored Americans.

3. Facebook throttled the Hunter Biden laptop story.

Big win for free speech. pic.twitter.com/ALlbZd9l6K

— House Judiciary GOP 🇺🇸🇺🇸🇺🇸 (@JudiciaryGOP) August 26, 2024

Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 19. cikke kimondja, hogy minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához. A közösségimédia-platformoknak fontos szerepük van a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülésében, de egyúttal jelentős hatalommal is rendelkeznek az információ terjesztésében és annak korlátozásában. Amikor egy platform, mint a Facebook, visszatart vagy korlátoz bizonyos információkat, az aggályokat vethet fel a cenzúra, a politikai befolyás és a demokrácia terén, összegezte a szakértő.

Robert F. Kennedy Jr. független elnökjelölt a Tucker Carlson konzervatív véleményvezérnek adott interjúban beszélt arról, hogy a Demokrata Párt az elit pártjává vált, és a háborút és a cenzúrát szorgalmazza, utóbbi pedig összeegyeztethetetlen a demokráciával.

Amikor Tucker Carlson felhozta, hogy a Telegram vezérét, Pavel Durovot azért tartóztatták le Franciaországban, mert nem volt hajlandó cenzúrázni az alkalmazásban közzétett információkat, Kennedy így reagált:

Európában most már nincs szólásszabadság.

Pavel Durov orosz cégvezető, vállalkozó és befektető, a Telegram Messenger Inc. társalapítója és vezérigazgatója, valamint társalapítója a VK oroszországi közösségi oldalnak. 2021 óta Durov már négy állampolgársággal rendelkezik: Oroszországban, Saint Kitts és Nevisben, az Egyesült Arab Emírségekben és Franciaországban. Durovot 2024. augusztus 24-én tartóztatták le a francia vámhatósághoz tartozó csalásellenes hivatal tisztjei a Párizs melletti Le Bourget repülőtéren, közvetlenül azután, hogy kiszállt magánrepülőjéből; letartóztatása a francia Országos Igazságügyi Rendőrség által az előzetes nyomozás részeként kiadott elfogatóparancson alapult. Durovot bűnrészességgel és gondatlansággal vádolják a Telegram olyan bűncselekményekben való felhasználásával kapcsolatban, mint a kábítószer-kereskedelem, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a csalás. Ha Durovot elítélik a vádak alapján, akár 20 év börtönbüntetést is kaphat. Állítólag Durov korábban az esetleges büntetőjogi kockázatok miatt kerülte az Európába utazást.

Borítókép: A Telegram alapítóját és vezérigazgatóját, Pavel Durovot Párizsban letartóztatták azzal a váddal, hogy nem lépett fel a Telegram káros használata ellen. (Fotó: NurPhoto/AFP/Jaap Arriens)