Durov letartóztatása az Európai Unió számára is felértékeli a Brüsszel által elfogadott digitális szolgáltatásokról szóló törvényt (DSA) az internet ellenőrzésére, írja a The Guardian.
A 2022 novemberében hatályba lépett DSA, Thierry Breton uniós biztos szavaival élve, a „túl nagyok ahhoz, hogy törődjenek velük” online platformokat veszi célba, és az internetes cégeket az illegális tartalmak eltávolítására, a gyermekek védelmére, a dezinformáció és más online ártalmak kezelésére kötelezi.
Az Európai Bizottság egyelőre a távolból szemléli a Durov elleni francia vizsgálatot, írja az angol lap. A 39 éves techmilliárdos ellen felhozott vádak kapcsán Emmanuel Macron szerint nem politikai döntés született, de az eset növeli a nyomást a bizottságra és Belgiumra, mint a Telegram szabályozásáért az unió nevében felelős tagállamra.
A mostani szabályozási keret nem tűnik alkalmasnak arra, hogy megnyugtató garanciákat adjon az Európai Unióban is egyre erősödő aggodalmakra a média – és így a közösségi platformok – brutális átpolitizálódása, valamint a globális és lokális médiatulajdonlás, illetve az állami reklámforrások médiaszolgáltatók részére történő elosztása tekintetében az átláthatóság hiánya miatt – és erre bizony Nyugat-Európában is számos példát láthatunk
– mondta ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég tudományos igazgatója.
Az NGO-k egy részének viselkedése pedig a tökéletes kettős mércét tárja elénk – tette hozzá.
Az alkotmányjogász szerint a Nyugat úgy viselkedik, mintha nem a sajtószabadság erősítése felé tenne lépést, és nem a szerkesztői döntésekbe való politikai beavatkozás leküzdéséért küzdene mind a magán-, mind a közszolgálati médiaszolgáltatók esetében. Mint mondta,
nem azért szállnak most síkra, hogy a valódi kihívás (például iszlám radikalizálódás a közösségi médiában) kezelésének elérése mellett, például megkíméljék az atrocitásoktól a valóban hasznos munkát végző újságírókat és forrásaikat, és garantálják a nyugati média tényleges szabadságát és pluralizmusát.
Felkészül az X?
Az illetékes belga kormány a Belga Postai és Távközlési Intézetet bízta meg a DSA betartatásával, de az ügynökség nincs elegendő hatásköre, ami azt jelenti, hogy nem tud vizsgálatot indítani a Telegram ellen. A Telegram azonban közvetlenül az uniós végrehajtó testület hatáskörébe kerülhet. Eddig nem vonatkozott rá a legszigorúbb szabályozás, amely csak a legnagyobb platformokra, például a Facebookot és Instagramot is tulajdonló Metára és a korábban Twitter néven ismert X-re. Az uniós jog szerint csak a több mint 45 millió havi aktív felhasználóval rendelkező platformok számítanak nagyon nagy online platformnak [VLOP], amelyekre a legszigorúbb követelmények vonatkoznak, és amelyek a bizottság közvetlen felügyelete alá tartoznak. Az EU magas rangú tisztviselőit nem győzte meg a Telegram állítása, miszerint a havi 41 millió aktív felhasználóval az EU-ban éppen csak a küszöbérték alatt van.
„A Telegram kérdéses” – mondta Vera Jourová, az Európai Bizottság egyik alelnöke májusban a Bloombergnek.
A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA, Rendelet (EU) 2022/2065) alapján mind a Telegram, mind az X számára jelentős változások várhatók a következő időszakban. Az óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok kiemelt kockázatának szabályozása mellett külön szabályok vonatkoznak azokra a platformokra, amelyek legalább a 10 százalékát elérik az Európában élő 450 millió fogyasztónak.
– A DSA 15. cikke előírja a közvetítő szolgáltatóknak, hogy legalább évente egyszer átláthatósági jelentést tegyenek közzé a tartalommoderálásról. A jelentéseknek világosnak, érthetőnek és könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük – mondja a szakértő. Hozzátette,
A 24. cikk alapján az online platformoknak az általános tartalommoderálási jelentéseken túl részletes adatokat kell közölniük a peren kívüli vitarendezési eljárásokról, a felhasználók felfüggesztéséről, valamint az EU-ban aktívan igénybe vevők számáról. A platformoknak továbbá nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük, hogy az adott platformot havonta átlagosan hány felhasználó veszi igénybe, és erről a bizottságot is tájékoztatniuk kell.
Az X-nek a DSA által előírt követelmények kihívást jelenthetnek
Lapunk korábban írt azonban arról, hogy szándékosan háttérbe szorította a Facebook a Hunter Biden elhagyott laptopjáról szóló cikkeket – ismerte be egy az amerikai képviselőház jogi bizottságának küldött levélben maga Mark Zuckerberg, a közösségi platformot tulajdonló Meta vezérigazgatója.
Lomnici Zoltán szerint a Joe Biden elnökkel kapcsolatos negatív információk visszatartása gátolja a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülését.
Egy demokráciában a polgárok joga, hogy hozzáférjenek minden releváns információhoz, beleértve a politikai vezetőkről szóló kritikus híreket is. Amikor egy platform vagy bármely más médium szelektíven cenzúráz információkat, különösen politikai okokból, az torzítja a közvéleményt és a választók megtévesztéséhez vezet. A transzparencia és a hitelesség alapvető fontosságú a közbizalom fenntartásához és a demokrácia megfelelő működéséhez.
Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 19. cikke kimondja, hogy minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához. A közösségimédia-platformoknak fontos szerepük van a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülésében, de egyúttal jelentős hatalommal is rendelkeznek az információ terjesztésében és annak korlátozásában. Amikor egy platform, mint a Facebook, visszatart vagy korlátoz bizonyos információkat, az aggályokat vethet fel a cenzúra, a politikai befolyás és a demokrácia terén, összegezte a szakértő.
Robert F. Kennedy Jr. független elnökjelölt a Tucker Carlson konzervatív véleményvezérnek adott interjúban beszélt arról, hogy a Demokrata Párt az elit pártjává vált, és a háborút és a cenzúrát szorgalmazza, utóbbi pedig összeegyeztethetetlen a demokráciával.
Amikor Tucker Carlson felhozta, hogy a Telegram vezérét, Pavel Durovot azért tartóztatták le Franciaországban, mert nem volt hajlandó cenzúrázni az alkalmazásban közzétett információkat, Kennedy így reagált:
Európában most már nincs szólásszabadság.
Pavel Durov orosz cégvezető, vállalkozó és befektető, a Telegram Messenger Inc. társalapítója és vezérigazgatója, valamint társalapítója a VK oroszországi közösségi oldalnak. 2021 óta Durov már négy állampolgársággal rendelkezik: Oroszországban, Saint Kitts és Nevisben, az Egyesült Arab Emírségekben és Franciaországban. Durovot 2024. augusztus 24-én tartóztatták le a francia vámhatósághoz tartozó csalásellenes hivatal tisztjei a Párizs melletti Le Bourget repülőtéren, közvetlenül azután, hogy kiszállt magánrepülőjéből; letartóztatása a francia Országos Igazságügyi Rendőrség által az előzetes nyomozás részeként kiadott elfogatóparancson alapult. Durovot bűnrészességgel és gondatlansággal vádolják a Telegram olyan bűncselekményekben való felhasználásával kapcsolatban, mint a kábítószer-kereskedelem, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a csalás. Ha Durovot elítélik a vádak alapján, akár 20 év börtönbüntetést is kaphat. Állítólag Durov korábban az esetleges büntetőjogi kockázatok miatt kerülte az Európába utazást.
