Durov letartóztatása az Európai Unió számára is felértékeli a Brüsszel által elfogadott digitális szolgáltatásokról szóló törvényt (DSA) az internet ellenőrzésére, írja a The Guardian.
A 2022 novemberében hatályba lépett DSA, Thierry Breton uniós biztos szavaival élve, a „túl nagyok ahhoz, hogy törődjenek velük” online platformokat veszi célba, és az internetes cégeket az illegális tartalmak eltávolítására, a gyermekek védelmére, a dezinformáció és más online ártalmak kezelésére kötelezi.
Az Európai Bizottság egyelőre a távolból szemléli a Durov elleni francia vizsgálatot, írja az angol lap. A 39 éves techmilliárdos ellen felhozott vádak kapcsán Emmanuel Macron szerint nem politikai döntés született, de az eset növeli a nyomást a bizottságra és Belgiumra, mint a Telegram szabályozásáért az unió nevében felelős tagállamra.
A mostani szabályozási keret nem tűnik alkalmasnak arra, hogy megnyugtató garanciákat adjon az Európai Unióban is egyre erősödő aggodalmakra a média – és így a közösségi platformok – brutális átpolitizálódása, valamint a globális és lokális médiatulajdonlás, illetve az állami reklámforrások médiaszolgáltatók részére történő elosztása tekintetében az átláthatóság hiánya miatt – és erre bizony Nyugat-Európában is számos példát láthatunk
– mondta ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég tudományos igazgatója.
Az NGO-k egy részének viselkedése pedig a tökéletes kettős mércét tárja elénk – tette hozzá.
Az alkotmányjogász szerint a Nyugat úgy viselkedik, mintha nem a sajtószabadság erősítése felé tenne lépést, és nem a szerkesztői döntésekbe való politikai beavatkozás leküzdéséért küzdene mind a magán-, mind a közszolgálati médiaszolgáltatók esetében. Mint mondta,
nem azért szállnak most síkra, hogy a valódi kihívás (például iszlám radikalizálódás a közösségi médiában) kezelésének elérése mellett, például megkíméljék az atrocitásoktól a valóban hasznos munkát végző újságírókat és forrásaikat, és garantálják a nyugati média tényleges szabadságát és pluralizmusát.
Felkészül az X?
Az illetékes belga kormány a Belga Postai és Távközlési Intézetet bízta meg a DSA betartatásával, de az ügynökség nincs elegendő hatásköre, ami azt jelenti, hogy nem tud vizsgálatot indítani a Telegram ellen. A Telegram azonban közvetlenül az uniós végrehajtó testület hatáskörébe kerülhet. Eddig nem vonatkozott rá a legszigorúbb szabályozás, amely csak a legnagyobb platformokra, például a Facebookot és Instagramot is tulajdonló Metára és a korábban Twitter néven ismert X-re. Az uniós jog szerint csak a több mint 45 millió havi aktív felhasználóval rendelkező platformok számítanak nagyon nagy online platformnak [VLOP], amelyekre a legszigorúbb követelmények vonatkoznak, és amelyek a bizottság közvetlen felügyelete alá tartoznak. Az EU magas rangú tisztviselőit nem győzte meg a Telegram állítása, miszerint a havi 41 millió aktív felhasználóval az EU-ban éppen csak a küszöbérték alatt van.
„A Telegram kérdéses” – mondta Vera Jourová, az Európai Bizottság egyik alelnöke májusban a Bloombergnek.
