A szaúdiak nyitottabbak mint a brüsszeli fundamentalisták

Izrael és az Európai Unió kapcsolata is terítékre került a II. International Pro-Israel Summit konferencián. Az erről szóló kerekasztal beszélgetés résztvevői szót ejtettek az uniós tagállamok megosztottságáról, az EU külpolitikai szerepének lejtmenetéről, és arről is, hogyan befolyásolhatná Donald Trump megválasztása az unió és Izrael viszonyát.

II. International Pro-Israel Summit Európai Unióról szóló kerekasztal-beszélgetése (Forrás: Alapjogokért Központ)

Benkő Levente, Magyarország korábbi izraeli nagykövete szerint Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője már október 10-én keményen bírálta Izraelt, és illegálisnak nevezte Gáza úgynevezett ostromát. 

Heteken belül nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok között nincs egyetértés a kérdésben.

Alig három héttel a támadás után az ENSZ-ben is volt egy szavazásra egy határozattervezetről, amely arra szólította volna fel Izraelt, hogy hagyjon fel a Gázai övezet elleni hadműveletével. AZ EU háromfelé szakadt: nyolc tagállam megszavazta, tizenöt tartózkodott, és csupán négyen álltak ki a zsidó állam mellett. Közülük mára Magyarország és Csehország állja még a sarat – emelte ki a volt nagykövet.

Eközben az elmúlt egy évben több tagállam ismerte el a palesztin államot, mint az azt megelőző évtizedben – tette hozzá Carlos Flores Juberias, a spanyol Vox párt képviselője.

A spanyol törvényhozó szerint az EU és Izrael között ideológiai konfliktus van. Míg Brüsszel úgy döntött, hogy felad ezer évnyi nemzeti kultúrát, Izrael épphogy megerősítette nemzetállami jellegét. Ugyanakkor az palesztin állam, amelyet egyre több európai ország karol fel, szintén egy nemzeti és vallási alapon szerveződő entitás – mutatott rá Juberias.

A baloldal fordított egyet a köpönyegén, míg hagyományosan a szekuláris világot és a toleranciát támogatta, most a vallási és egyéb szélsőségek mellett áll ki – világított rá a képviselő. A sokszínűség és az LMBTQ-identitás, amelyek zászlaját a baloldal olyan lelkesen lobogtatja, a Hamásznál és annak szférájában nem létezik – tette hozzá.

Az Európai Uniót sok belső ellentmondás feszíti – mutatott rá Krzysztof Szczucki, a lengyel PiS párt képviselője. A toleranciát hirdetik, de a gyakorlatban intolerancia uralkodik, kiállnak a vallásszabadság mellett, miközben erről szó sincs – sorolta a törvényhozó.

Franciaország és Németország eljutott odáig, hogy a muszlim kisebbség gyakorlatilag többségként viselkedik, ráerőltetik a kultúrára, az életmódra, az emberek és az Európai Unió többi polgára közötti kapcsolatokra a saját szemléletüket – vélekedett  Szczucki.

Ha visszamegyünk az Európai Unió gyökereihez, akkor ott három fontos várost említünk meg mindig: Jeruzsálemet a zsidó-keresztény kultúra, Athént a filozófia és a demokrácia és Rómát a jog alapjai miatt. Viszont ezeknek a gyökereknek a helyén most üresség van, amelyet a muszlim ideológia tölt ki – mutatott rá a lengyel képviselő.

Izrael az egyetlen ország a világon, amelyet egyszerre hét fronton is támadnak – hívta fel a figyelmet Eugene Kontorovich, a Kohelet Policy Center nemzetközi osztályának vezetője. Izrael pedig elképesztő módon állja a sarat és ellentámadást indít – tette hozzá.

Ennek világtörténelmi jelentősége van, aminek erős geopolitikai hatása is lesz

– emelte ki Kontorovich.

Ironikus módon manapság a szaúdiak pragmatikusabbak és nyitottabbak, mint „a mélyen vallásos fundamentalistákra Brüsszelben” – fogalmazott a szakértő. Voltak olyan országok, amelyek egyenesen elítélték az Ábrahám-megállapodásokat.

Az Európai Bizottság külpolitikai szempontból lejtmenetben van – mondta Benkő Levente. A Közel-Keleten az Európai Uniót soha nem tekintették komoly szereplőnek, de korábban legalább szereplőnek tekintették. Ráadásul a Palesztin Hatóság egyik fő finanszírozója most az Európai Unió. Az európai intézmények baloldal általi elfoglalását nagyon jól példázza az EU pénzeszközeinek eltérítése úgy, hogy abból bizonyos terrorista szervezetek fedőcégeit finanszírozzák.

Az elmúlt öt évben, bővítési biztosként Várhelyi Olivér igyekezett tenni annak érdekében, hogy ezeknek a pénzeknek a felhasználása kivizsgálásra kerüljön, de természetesen akadályokba ütközött amind adminisztratív, mind politikai szempontból – mondta a volt nagykövet.

Az európai külpolitikai jelenleg az Egyesült Államok árnyékában működik, ez pedig meghatározza a terét és az eszközeit – mutatott rá  Eugene Kontorovich. Azonban bármennyire kritikus is a jelenlegi amerikai kormányzat Izraellel szemben, Brüsszel megragadja a lehetőséget, hogy egy fokkal tovább menjen, például agresszíven szankcionálta az izraeli jobboldali civilszervezeteket – tette hozzá.

Donald Trump hatalmával ez egyszerűen nem lenne lehetséges. Ez nem lenne lehetséges, és szerintem ez nagyban visszafogná Brüsszelt

– vélekedett a szakértő.

Borítókép: II. International Pro-Israel Summit Európai Unióról szóló kerekasztal-beszélgetése (Forrás: Alapjogokért Központ)