Mindenki Orbán Viktor felszólalását várja az EP-ben, a strasbourgi plenáris ülésszak keretén belül. A magyar miniszterelnök a soros magyar elnökség programját fogja bemutatni. A beszéde után Ursula von der Leyen fog felszólalni az Európai Bizottság részéről, majd a vita keretén belül a frakciók vezetői és más EP-képviselők tehetnek fel kérdéseket.
Hatalmas érdeklődés övezi Orbán Viktor felszólalását
Orbán Viktor ma délelőtt felszólal a strasbourgi EP-ben a magyar soros elnökség kapcsán. A miniszterelnök már korábban is beszélt az EP-képviselők előtt, például 2018-ban Magyarország jogállamiságáról szóló Sargentini-jelentés vitájában kapott szót.

Manfred Weber az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoport elnöke az EP-ben tartott újságírói eligazításon bejelentette, hogy az ő felszólalása mellett, az EPP részéről sor fog kerülni, többek között, Magyar Péterre és Tarr Zoltánra is, akik szintén kérdéseket tehetnek fel pár perc erejéig. Ez azonban nem jelenti azt, hogy konkrét vita fog kialakulni Magyar Péter és Orbán Viktor között, erre utalt László András a Kossuth rádiónak adott nyilatkozatában:
A baloldali sajtó és Magyar Péter vágyálma, hogy a plenáris ülés az EP-ben Orbán Viktor és Magyar Péter összecsapásáról szól majd
– mondta László András.
Kihangsúlyozta: a szerdai strasbourgi plenáris ülésen Orbán Viktor az európai helyzetről és az elnökségről fog beszélni.
Hozzátette, a Magyarországról szóló vita helyett az unió előtt álló kihívásokkal, versenyképességgel, gazdasággal, migrációval és az ukrajnai béke megteremtésének lehetőségével kellene foglalkozni.
Magyar Péter csak egy EP–képviselő a sok közül, akik a frakcióvezetők után fognak felszólalni két-három perc erejéig. Várhatóan más, hivatásos magyargyűlölő képviselő is meg fogja ragadni ezt az egyedi alkalmat, hogy Magyarországot rágalmazza. Erre már a felszólalás előtti napon is sor került, mivel több frakció sajtótájékoztatója magyarellenes megnyilvánulások helyszínévé vált.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatót tart a magyar soros elnökség programjáról az Európai Parlament strasbourgi épületében 2024. október 8-án (Fotó: MTI/Purger Tamás)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Oroszország és Ukrajna újra tárgyalóasztalhoz ült
Ismét tárgyalnak a felek, harmadszor is Isztambulban.

Orbán Viktor Bukarestbe érkezett
Még éjszaka irány Erdély! – írta közösségi oldalán közzétett bejegyzéséhez a miniszterelnök.

Szijjártó Péter értékelte a közel-keleti helyzetet
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának közel-keleti helyzettel foglalkozó nyílt vitáján Szijjártó Péter leszögezte, hogy Közép-Európa biztonsága szorosan összefügg a Közel-Kelet biztonságával, s ekként Magyarország többszörösen is érdekelt abban, hogy a béke és a stabilitás visszatérjen a régióba.

A Nyugat az elmúlt évtizedekben posztnemzeti, posztkeresztény, posztszuverén irányba mozdult el
A Mi a világrend jövője? című tusványosi panelbeszélgetésen neves szakértők vizsgálták a globális világrend átalakulását, a liberalizmus jövőjét és a nemzetállami szuverenitás szerepének megerősödését a nemzetközi politikában.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Oroszország és Ukrajna újra tárgyalóasztalhoz ült
Ismét tárgyalnak a felek, harmadszor is Isztambulban.

Orbán Viktor Bukarestbe érkezett
Még éjszaka irány Erdély! – írta közösségi oldalán közzétett bejegyzéséhez a miniszterelnök.

Szijjártó Péter értékelte a közel-keleti helyzetet
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának közel-keleti helyzettel foglalkozó nyílt vitáján Szijjártó Péter leszögezte, hogy Közép-Európa biztonsága szorosan összefügg a Közel-Kelet biztonságával, s ekként Magyarország többszörösen is érdekelt abban, hogy a béke és a stabilitás visszatérjen a régióba.

A Nyugat az elmúlt évtizedekben posztnemzeti, posztkeresztény, posztszuverén irányba mozdult el
A Mi a világrend jövője? című tusványosi panelbeszélgetésen neves szakértők vizsgálták a globális világrend átalakulását, a liberalizmus jövőjét és a nemzetállami szuverenitás szerepének megerősödését a nemzetközi politikában.