Ukrajna támogatásáról szólva Carlo Masala német katonai szakértő egy interjúban felvetette az európai szárazföldi csapatok bevetésének lehetőségét is, amennyiben Donald Trump megválasztott amerikai elnök drasztikusan csökkentené a Kijevnek nyújtott katonai támogatást, írja a Die Welt. Azaz annak ellenére, hogy tudják, mit kockáztatnak, Nyugaton nem hagynak fel Moszkva provokálásával.
Szükségünk van egy tartalék opcióra arra az esetre, ha az Egyesült Államok leállítja a fegyverszállításokat Ukrajnának – mondta Masala. Szerinte ez egy „a tenni akarók koalícióját jelentené, amelynek arra is késznek kell lennie, hogy szükség esetén szárazföldi csapatokat küldjön Ukrajnába”.
„Németország a legtöbb dologból kimarad” – panaszolta Masala. Boris Pistorius szövetségi védelmi miniszter (SPD) azonban szerinte „nyilvánvalóan azt szeretné elérni, hogy Németországot visszahozza a játékba”.
A német védelmi miniszter hétfő este Berlinben találkozott többek között a francia, brit és lengyel kollégáival. A megbeszélésen a résztvevők szerint egy ideig jelen volt Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter is.
Az ötoldalú találkozót követően a miniszter hangsúlyozta, hogy az orosz agressziós háború legújabb fejleményeinek fényében Ukrajna további megerősítésére törekszik. Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Lengyelország továbbra is fokozott támogatást nyújtana az ukrán védelmi iparnak.
A célunk: Ukrajnának képesnek kell lennie arra, hogy az erő pozíciójából cselekedjen” – mondta Pistorius.
Kijev és európai támogatói körében aggodalomra ad okot, hogy Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok drasztikusan csökkentheti az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt. A müncheni biztonsági konferencia vezetője, Christoph Heusgen nagyon fontos találkozónak nevezte az eseményt. „Mert most van Európa órája.” Szerinte Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia és gondoskodnia kell saját biztonságáról. Ezt pedig csak együtt lehet megtenni, nem pedig külön-külön.
– Ehhez azonban egyrészt NATO-döntés szükséges, másrészt ki kellene robbannia a háborúnak az atlanti katonai szövetség és Oroszország között, mondta lapunknak Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő.
A szakértő arról is beszélt, hogy a fokozódó nyugati nyomásra válaszul Oroszország intenzív támadást indított a front arcvonalán, illetve Ukrajna különböző városait is intenzíven támadják drónokkal és repülőgépekkel. Támadás érte az utóbbi időszakban Kijevet, Harkivot és Odesszát is.
Korábban Moszkva súlyos figyelmeztetést intézett Ukrajnához és a nyugati országokhoz a fokozódó katonai támogatások miatt. A nyugati háborúpárti vezetők ennek ellenére nem hagynak fel Oroszország provokálásával.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a minap arról beszélt, hogy a kimondott szónak súlya és következménye van az oroszok esetében.
Amikor Oroszország módosítja a nukleáris erejének a bevetésére vonatkozó szabályokat, amit doktrínának neveznek, akkor az nem egy kommunikációs fogás, az nem egy trükk. Azt módosították, annak lesznek következményei.
– hangsúlyozta a miniszterelnök.
Orbán Viktor Putyinnak az orosz lakossághoz intézett üzenetéről is beszélt.
Azt mondta Putyin, hogy felhatalmazva tekintik magukat abban a tekintetben, hogy amelyik ország Ukrajnának ilyen [harci] eszközöket ad, azokat az országokat célpontnak nyilvánítsák.
A legfontosabb kérdés most az, hogy a Nyugat elkerüli-e a kialakult súlyos helyzet további eszkalációját, vagy a háborúpárti elit világháborúba sodorja az emberiséget.
Orosz–ukrán háború 
