A szíriai polgárháború, amely 2011-ben kezdődött, drámai fordulatot vett: Bassár el-Aszad rezsimje összeomlott, és Damaszkusz a lázadók kezére került. A gyors, váratlan események sokkolták a nemzetközi közösséget, és radikálisan átrendezik a Közel-Kelet geopolitikai térképét. A konfliktus gyökerei mélyen húzódnak a múltban, az Aszad-rezsim évtizedeken át tartó autoriter uralmában, a széles körű korrupcióban, az egyenlőtlenségben és az elnyomásban.
A kezdeti, nagyrészt szekuláris lázadó mozgalom azonban idővel fregmentálódott. Radikalizált iszlamista csoportok, mint például a Nusza Front és az Iszlám Állam (ISIS) erősödtek, ami még bonyolultabbá tette a konfliktust. A különböző lázadó frakciók gyakran egymással is harcoltak a területért és az erőforrásokért, tovább rontva a már amúgy is kaotikus helyzetet. A nyugati országok kezdeti, a lázadókat támogató erőfeszítései ellentmondásosak voltak,
a támogatás mértéke és a támogatott csoportok megválasztása is sok kritikát váltott ki.
A fordulópontot Oroszország 2015-ös beavatkozása jelentette. A jelentős katonai segítségnyújtás, a légicsapások és a fegyverszállítmányok lehetővé tették Aszad számára, hogy visszaszerezze az elvesztett területek nagy részét, és megerősítse a pozícióját.
Az orosz beavatkozás azonban jelentős humanitárius árat követelt, rengeteg civil halt meg a támadások során.
Az orosz légicsapások infrastrukturális károkat okoztak, és elmélyítették a konfliktust, akadályozva a békés megoldást. Oroszország diplomáciai szinten is támogatta Aszadot, vétójogával blokkolta az ENSZ Biztonsági Tanácsában a rezsim elleni szankciókat.
Az iráni vezetés az Egyesült Államokat és Izraelt vádolja Aszad megbuktatásának tervével, valamint egy másik, meg nem nevezett szomszédos ország közreműködésével. Irán jelentős anyagi és katonai támogatást nyújtott Aszad rezsimjének a polgárháború éveiben, így Aszad bukása stratégiai vereség Teherán számára.
Az ENSZ egy szolid átmenetet sürget, hangsúlyozva a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és Szíria területi épségének helyreállítását.
Szakértők különböző véleményeket fogalmaznak meg a szíriai helyzet jövőjéről. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatója szerint Aszad rezsimje már régóta működésképtelen volt, a társadalmi szerződés szétesett, az ország a kábítószer-kereskedelem központjává vált. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő a Hezbollah és Irán gyengülő támogatását emeli ki. Robert C. Castel a szíriai válságot geopolitikai fraktálként írja le, ahol különböző csoportok harca a meghatározó.
