A szíriai polgárháború, amely 2011-ben kezdődött, drámai fordulatot vett: Bassár el-Aszad rezsimje összeomlott, és Damaszkusz a lázadók kezére került. A gyors, váratlan események sokkolták a nemzetközi közösséget, és radikálisan átrendezik a Közel-Kelet geopolitikai térképét. A konfliktus gyökerei mélyen húzódnak a múltban, az Aszad-rezsim évtizedeken át tartó autoriter uralmában, a széles körű korrupcióban, az egyenlőtlenségben és az elnyomásban.
A kezdeti, nagyrészt szekuláris lázadó mozgalom azonban idővel fregmentálódott. Radikalizált iszlamista csoportok, mint például a Nusza Front és az Iszlám Állam (ISIS) erősödtek, ami még bonyolultabbá tette a konfliktust. A különböző lázadó frakciók gyakran egymással is harcoltak a területért és az erőforrásokért, tovább rontva a már amúgy is kaotikus helyzetet. A nyugati országok kezdeti, a lázadókat támogató erőfeszítései ellentmondásosak voltak,
a támogatás mértéke és a támogatott csoportok megválasztása is sok kritikát váltott ki.
A fordulópontot Oroszország 2015-ös beavatkozása jelentette. A jelentős katonai segítségnyújtás, a légicsapások és a fegyverszállítmányok lehetővé tették Aszad számára, hogy visszaszerezze az elvesztett területek nagy részét, és megerősítse a pozícióját.
Az orosz beavatkozás azonban jelentős humanitárius árat követelt, rengeteg civil halt meg a támadások során.
Az orosz légicsapások infrastrukturális károkat okoztak, és elmélyítették a konfliktust, akadályozva a békés megoldást. Oroszország diplomáciai szinten is támogatta Aszadot, vétójogával blokkolta az ENSZ Biztonsági Tanácsában a rezsim elleni szankciókat.
Az iráni vezetés az Egyesült Államokat és Izraelt vádolja Aszad megbuktatásának tervével, valamint egy másik, meg nem nevezett szomszédos ország közreműködésével. Irán jelentős anyagi és katonai támogatást nyújtott Aszad rezsimjének a polgárháború éveiben, így Aszad bukása stratégiai vereség Teherán számára.
Az ENSZ egy szolid átmenetet sürget, hangsúlyozva a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és Szíria területi épségének helyreállítását.
Szakértők különböző véleményeket fogalmaznak meg a szíriai helyzet jövőjéről. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatója szerint Aszad rezsimje már régóta működésképtelen volt, a társadalmi szerződés szétesett, az ország a kábítószer-kereskedelem központjává vált. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő a Hezbollah és Irán gyengülő támogatását emeli ki. Robert C. Castel a szíriai válságot geopolitikai fraktálként írja le, ahol különböző csoportok harca a meghatározó.
A külföldön élő szíriai menekültek hazatérése a lázadók sikeres konszolidációjától függ, ami nemcsak a társadalom újjáépítésében segíthet, de az európai menekültválságot is enyhíthetné. Sayfo Omar szerint az iszlám fundamentalizmus nem életképes politikai koncepció Szíriában, a békés jövőhöz a különböző felekezetek közötti megegyezésre van szükség.
A térség instabilitása azonban újabb veszélyeket rejt magában, mint az ISIS újjáéledése és a további menekülthullámok.
Európának és a szomszédos országoknak kulcsszerepe van a békés átmenet támogatásában, de ez csak a helyi erők és a nemzetközi közösség együttműködésével lehet sikeres. A szíriai események komoly geopolitikai következményekkel járhatnak, hatással lehetnek az orosz–amerikai viszonyokra, az iráni regionális szerepre és a menekültválságra.
Diplomácia a békéért
Ammánban, Jordánia fővárosában csúcstalálkozót tartanak majd, ahol a válságra keresnek megoldást. A jordán külügyminisztérium által szervezett eseményre számos nyugati és arab ország képviselői érkeznek. A december közepén tartandó eseményen a régió kulcsfontosságú szereplői, köztük Jordánia, Szaúd-Arábia, Irak, Libanon, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Katar, Törökország és az Egyesült Államok külügyminiszterei, az EU külpolitikai főképviselője és az ENSZ szíriai különmegbízottja vesznek részt.
A cél egy inkluzív, az ENSZ BT 2254-es határozatával összhangban álló szíriai politikai folyamat támogatása, amely az állami intézmények újjáépítését, Szíria területi integritásának és szuverenitásának megőrzését, valamint minden állampolgár biztonságát és jogait garantálja.
A találkozó Antony Blinken amerikai külügyminiszter regionális megbeszéléseit követi, aki Törökországgal egy szíriai kormányzat létrehozásában állapodott meg. Törökország biztonsági aggályait, különösen a YPG terrorszervezet jelenléte miatt is hangsúlyozza, és ideiglenes ügyvivőt nevezett ki damaszkuszi nagykövetségére. A sikeres rendezéshez minden fél kompromisszumkészsége és a regionális együttműködés elengedhetetlen.
Borítókép: Szíriai gyerekek Damaszkuszban egy elfoglalt tankon (Fotó: AFP)
