Szíriai konfliktus: ha ismét megindul egy nagy migrációs hullám, akkor Európának vége van

A feléledő szíriai polgárháború következtében Szíria ismét a nagyhatalmak játszóterévé válik. A helyzet ismét erőteljes migrációs válsággal fenyeget, melyet a 2015-ös után Európa már biztos nem bírna ki – mondta lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

Az Aleppótól északra fekvő területekről menekülő szíriai kurdok 2024. december 3-án érkeznek a Raqa nyugati külvárosában található Tabaqah-ba Fotó: Delil Souleiman Forrás: AFP

Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog szíriai kollégájával, Bassár el-Aszaddal a 2015. október 20-i moszkvai Kremlben tartott találkozójukon (Fotó: AFP/Alexey Druzhinin)

Az orosz és a török elnök megállapodtak, hogy továbbra is fenntartják a kapcsolatot a Szíriában feléledő feszültség csökkentése érdekében. Vlagyimir Putyin korábban Maszúd Peszeskján iráni elnökkel is egyeztetett, és a két elnök feltétel nélküli támogatásáról biztosította

Szíria törvényes hatóságainak az ország alkotmányos rendjének és területi integritásának helyreállítására irányuló intézkedéseit.

Így kezdődött a 2015-ös migrációs válság is

A harcok humanitárius következményei továbbra is súlyosak: tízezrek menekültek el az érintett területekről, és a civil lakosság rendkívül kiszolgáltatott a bombázások és az élelmiszerhiány miatt. Az északi régióban továbbra is török katonai jelenlét tapasztalható, míg a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) a keleti és északi részeket tartja ellenőrzése alatt.

A szíriai polgárháború következményei messze túlmutatnak az ország határain, és rendkívüli humanitárius válságot idéztek elő, amely különösen az ország legkiszolgáltatottabb lakosságát érinti. Milliók élnek mélyszegénységben, élelem- és ivóvízhiány közepette. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek folyamatosan figyelmeztetnek arra, hogy Szíriában több százezer ember humanitárius segélyre szorul, de a harcok és a politikai akadályok miatt a segélyek eljuttatása sokszor nehézségekbe ütközik.

Illusztráció (Fotó: Anadolu/AFP/Bekir Kasim)

A 2015-ös migrációs válság az eddigi legjelentősebb humanitárius és politikai kihívás volt Európában. 

Magyarország kulcsfontosságú tranzitországgá vált, mivel a migránsok a Nyugat-Balkánon keresztül érkeztek az Európai Unió területére.

Katonák járőröznek a határkerítés mentén a magyar–szerb határon, Hercegszántó határállomás közelében 2017. december 14-én (Fotó: AFP/Kisbenedek Attila)

2015 júniusában a magyar kormány bejelentette, hogy határkerítést épít a déli, Szerbia felé vezető határszakaszon, amelynek célja az illegális határátlépések minősítése volt. Orbán Viktor miniszterelnök többször mondta, hogy Magyarország a schengeni övezet külső határának védelmét biztosítja, azaz megvédi Európát.

A válság tetőpontján, 2015 nyarán és őszén, több tízezer migráns érkezett Magyarországra. Sokan a Keleti pályaudvarnál rekedtek, mivel nem tudtak továbbutazni Nyugat-Európába, különösen Németországba, amely a legvonzóbb célországot volt a menekültek számára. Angela Merkel német kancellár nyilatkozata, amely szerint a szíriai menekülteket nem küldik vissza, tovább ösztönözte a migrációs hullámot. Magyarországon 2015-ben közel 160 ezer illegális határátlépőt regisztráltak, a menedékkérelmet benyújtók száma ennél kevesebb volt, mivel sokan tovább haladtak más EU-tagállamok felé.

Több száz migráns táborozott a budapesti Keleti pályaudvaron kívül és belül 2015. szeptember 3-án (Fotó: NurPhoto/AFP/Beata Zawrzel)

 A válság következményei ma is érezhetők. A migráció kérdése továbbra is megosztó téma az Európai Unión belül, amely hatással van a blokk politikai és gazdasági együttműködésére. A magyar határzár azóta is működik, mely fontos a migráció elleni küzdelemben.

Nógrádi György szerint Szíria az egyik oka csak a migrációnak, a fő ok az, hogy 1960-tól az afrikai népesség az egészségügyi reformok hatására hat-hétszeresére növekedett.

Ha ma megindul egy menekülthullám, akkor Európának vége van, mert erre nincs felkészülve

– hangsúlyozta Nógrádi György.

Geopolitikai dimenziók

A szíriai háború ma is nemzetközi konfliktusok kereszttüzében áll. Oroszország az Aszad-rezsim mellett áll. Törökország az észak-szíriai biztonsági zónákat igyekszik fenntartani, és konfliktusban áll a kurd milíciákkal. Irán és a Hezbollah az Izraellel való háború miatti Szíriában egyre kisebb súllyal van jelen.

A háború hosszú távú következménye lehet a térség geopolitikai instabilitása. 

Kormányellenes harcosok Suran városában, Aleppó és Hama között 2024. december 3-án (Fotó: AFP/Bakr Alkasem)

A megosztott hatalmi viszonyok és a különböző nemzetközi érdekek közötti ellentét megnehezíti a béke és a helyreállítás érdekében tett lépéseket. A konfliktus következményei várhatóan évtizedekig hatással lesznek a szíriai társadalomra és a Közel-Kelet biztonsági helyzetére. Az ország újjáépítésének sikere nagyban függ attól, hogy a nemzetközi közösség mennyire képes összehangoltan támogatni ezt a folyamatot.

A konfliktus folytatódása és eszkalációja várható különösen az északnyugati régiókban. A béke elérése továbbra is távoli cél, az érdekelt nagyhatalmak és regionális szereplők közötti megállapodás miatt a háború kimenetele továbbra is kiszámíthatatlan.

Borítókép: Az Aleppótól északra fekvő területekről menekülő szíriai kurdok 2024. december 3-án érkeznek a Raqa nyugati külvárosában található Tabaqah-ba (Fotó: AFP/Delil Souleiman)