Szíriai konfliktus: ha ismét megindul egy nagy migrációs hullám, akkor Európának vége van

A feléledő szíriai polgárháború következtében Szíria ismét a nagyhatalmak játszóterévé válik. A helyzet ismét erőteljes migrációs válsággal fenyeget, melyet a 2015-ös után Európa már biztos nem bírna ki – mondta lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

Az Aleppótól északra fekvő területekről menekülő szíriai kurdok 2024. december 3-án érkeznek a Raqa nyugati külvárosában található Tabaqah-ba Fotó: Delil Souleiman Forrás: AFP

A szíriai polgárháború az arab tavasz idején, 2011-ben robbant ki, amikor a szíriai lakosság Bassár el-Aszad rezsimje ellen vonult az utcára, demokratikus reformokat és szabadságot követelve. A kormány fellépése gyorsan polgárháborúvá fajult, a konfliktust pedig a különböző ellenzéki erők, dzsihadista csoportok és kurd milíciák részvétele, valamint külső hatalmak – köztük Oroszország, Irán, az Egyesült Államok és Törökország – proxyháborúja tette rendkívül összetetté.

A Szabad Szíriai Hadsereg harcosai a 2012. január 2-i éjszakai hadművelet előtt foglalnak el egy állást a libanoni–szíriai határon (Fotó: AFP/Si Mitchell)

A konfliktus során több mint félmillió ember vesztette életét, és több mint 13 millióan váltak menekültté.

Aleppó 2016-os visszafoglalása Bassár el-Aszad számára döntő fordulópont volt a szíriai polgárháborúban. Az Aszad-rezsim Irán, a libanoni Hezbollah és Oroszország katonai támogatásával hosszú és véres küzdelem árán vette vissza az ország második legnagyobb városát, amely akkoriban az ipar és a kereskedelem központjaként is kulcsszerepet játszott. Ez az esemény megerősítette Aszad uralmát, és jelentős stratégiai előnyt biztosított számára. Elemzők szerint külső segítség nélkül Aszad nagy valószínűséggel elveszítette volna a polgárháborút ebben az időszakban.

2024 decemberére a szíriai polgárháború ismét fellángolt, miután az északnyugati Idlib tartományban és Aleppó környékén újabb harcok törtek ki, ami meglepetésszerű fordulat annak fényében, hogy az elmúlt években a frontvonalak viszonylag stabilak voltak. A lázadók meglepetésszerű támadással visszafoglalták Aleppó nagy részét és közel hetven környező települést is ellenőrzésük alá vontak, és tovább nyomulnak Damaszkusz irányába.

Nógrádi György (Forrás: Facebook/Nógrádi György)

A szíriai polgárháborúban részt vesz katonailag Oroszország, Irán, az Egyesült Államok, Törökország, és mindegyik országnak más a célja

– mondta el lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.

A szíriai vezetés stratégiai szövetségben van az oroszokkal. Moszkva egyetlen földközi-tengeri katonai bázisa Szíriában van. Ankara célja pedig, hogy bármi áron megakadályozza, hogy kurd autonóm terület jöjjön létre. De Szíriában ott vannak különböző terrorcsoportok is, amelyeket egy-egy nagyhatalom szövetségeseiként kezel – mutatott rá a szakértő.

Vlagyimir Putyin a konfliktus felerősödése kapcsán azt hangsúlyozta, hogy minden módon támogatni kell a törvényes szíriai hatóságokat az ország stabilitása és az alkotmányos rend megőrzése terén, melyhez Törökország segítsége is szükséges, mondta az orosz elnök Recep Tayyip Erdogannal folytatott telefonbeszélgetése során.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog szíriai kollégájával, Bassár el-Aszaddal a 2015. október 20-i moszkvai Kremlben tartott találkozójukon (Fotó: AFP/Alexey Druzhinin)

Az orosz és a török elnök megállapodtak, hogy továbbra is fenntartják a kapcsolatot a Szíriában feléledő feszültség csökkentése érdekében. Vlagyimir Putyin korábban Maszúd Peszeskján iráni elnökkel is egyeztetett, és a két elnök feltétel nélküli támogatásáról biztosította

Szíria törvényes hatóságainak az ország alkotmányos rendjének és területi integritásának helyreállítására irányuló intézkedéseit.

Így kezdődött a 2015-ös migrációs válság is

A harcok humanitárius következményei továbbra is súlyosak: tízezrek menekültek el az érintett területekről, és a civil lakosság rendkívül kiszolgáltatott a bombázások és az élelmiszerhiány miatt. Az északi régióban továbbra is török katonai jelenlét tapasztalható, míg a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) a keleti és északi részeket tartja ellenőrzése alatt.

A szíriai polgárháború következményei messze túlmutatnak az ország határain, és rendkívüli humanitárius válságot idéztek elő, amely különösen az ország legkiszolgáltatottabb lakosságát érinti. Milliók élnek mélyszegénységben, élelem- és ivóvízhiány közepette. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek folyamatosan figyelmeztetnek arra, hogy Szíriában több százezer ember humanitárius segélyre szorul, de a harcok és a politikai akadályok miatt a segélyek eljuttatása sokszor nehézségekbe ütközik.

Illusztráció (Fotó: Anadolu/AFP/Bekir Kasim)

A 2015-ös migrációs válság az eddigi legjelentősebb humanitárius és politikai kihívás volt Európában. 

Magyarország kulcsfontosságú tranzitországgá vált, mivel a migránsok a Nyugat-Balkánon keresztül érkeztek az Európai Unió területére.

Katonák járőröznek a határkerítés mentén a magyar–szerb határon, Hercegszántó határállomás közelében 2017. december 14-én (Fotó: AFP/Kisbenedek Attila)

2015 júniusában a magyar kormány bejelentette, hogy határkerítést épít a déli, Szerbia felé vezető határszakaszon, amelynek célja az illegális határátlépések minősítése volt. Orbán Viktor miniszterelnök többször mondta, hogy Magyarország a schengeni övezet külső határának védelmét biztosítja, azaz megvédi Európát.

A válság tetőpontján, 2015 nyarán és őszén, több tízezer migráns érkezett Magyarországra. Sokan a Keleti pályaudvarnál rekedtek, mivel nem tudtak továbbutazni Nyugat-Európába, különösen Németországba, amely a legvonzóbb célországot volt a menekültek számára. Angela Merkel német kancellár nyilatkozata, amely szerint a szíriai menekülteket nem küldik vissza, tovább ösztönözte a migrációs hullámot. Magyarországon 2015-ben közel 160 ezer illegális határátlépőt regisztráltak, a menedékkérelmet benyújtók száma ennél kevesebb volt, mivel sokan tovább haladtak más EU-tagállamok felé.

Több száz migráns táborozott a budapesti Keleti pályaudvaron kívül és belül 2015. szeptember 3-án (Fotó: NurPhoto/AFP/Beata Zawrzel)

 A válság következményei ma is érezhetők. A migráció kérdése továbbra is megosztó téma az Európai Unión belül, amely hatással van a blokk politikai és gazdasági együttműködésére. A magyar határzár azóta is működik, mely fontos a migráció elleni küzdelemben.

Nógrádi György szerint Szíria az egyik oka csak a migrációnak, a fő ok az, hogy 1960-tól az afrikai népesség az egészségügyi reformok hatására hat-hétszeresére növekedett.

Ha ma megindul egy menekülthullám, akkor Európának vége van, mert erre nincs felkészülve

– hangsúlyozta Nógrádi György.

Geopolitikai dimenziók

A szíriai háború ma is nemzetközi konfliktusok kereszttüzében áll. Oroszország az Aszad-rezsim mellett áll. Törökország az észak-szíriai biztonsági zónákat igyekszik fenntartani, és konfliktusban áll a kurd milíciákkal. Irán és a Hezbollah az Izraellel való háború miatti Szíriában egyre kisebb súllyal van jelen.

A háború hosszú távú következménye lehet a térség geopolitikai instabilitása. 

Kormányellenes harcosok Suran városában, Aleppó és Hama között 2024. december 3-án (Fotó: AFP/Bakr Alkasem)

A megosztott hatalmi viszonyok és a különböző nemzetközi érdekek közötti ellentét megnehezíti a béke és a helyreállítás érdekében tett lépéseket. A konfliktus következményei várhatóan évtizedekig hatással lesznek a szíriai társadalomra és a Közel-Kelet biztonsági helyzetére. Az ország újjáépítésének sikere nagyban függ attól, hogy a nemzetközi közösség mennyire képes összehangoltan támogatni ezt a folyamatot.

A konfliktus folytatódása és eszkalációja várható különösen az északnyugati régiókban. A béke elérése továbbra is távoli cél, az érdekelt nagyhatalmak és regionális szereplők közötti megállapodás miatt a háború kimenetele továbbra is kiszámíthatatlan.

Borítókép: Az Aleppótól északra fekvő területekről menekülő szíriai kurdok 2024. december 3-án érkeznek a Raqa nyugati külvárosában található Tabaqah-ba (Fotó: AFP/Delil Souleiman)