A szíriai polgárháború az arab tavasz idején, 2011-ben robbant ki, amikor a szíriai lakosság Bassár el-Aszad rezsimje ellen vonult az utcára, demokratikus reformokat és szabadságot követelve. A kormány fellépése gyorsan polgárháborúvá fajult, a konfliktust pedig a különböző ellenzéki erők, dzsihadista csoportok és kurd milíciák részvétele, valamint külső hatalmak – köztük Oroszország, Irán, az Egyesült Államok és Törökország – proxyháborúja tette rendkívül összetetté.
A konfliktus során több mint félmillió ember vesztette életét, és több mint 13 millióan váltak menekültté.
Aleppó 2016-os visszafoglalása Bassár el-Aszad számára döntő fordulópont volt a szíriai polgárháborúban. Az Aszad-rezsim Irán, a libanoni Hezbollah és Oroszország katonai támogatásával hosszú és véres küzdelem árán vette vissza az ország második legnagyobb városát, amely akkoriban az ipar és a kereskedelem központjaként is kulcsszerepet játszott. Ez az esemény megerősítette Aszad uralmát, és jelentős stratégiai előnyt biztosított számára. Elemzők szerint külső segítség nélkül Aszad nagy valószínűséggel elveszítette volna a polgárháborút ebben az időszakban.
2024 decemberére a szíriai polgárháború ismét fellángolt, miután az északnyugati Idlib tartományban és Aleppó környékén újabb harcok törtek ki, ami meglepetésszerű fordulat annak fényében, hogy az elmúlt években a frontvonalak viszonylag stabilak voltak. A lázadók meglepetésszerű támadással visszafoglalták Aleppó nagy részét és közel hetven környező települést is ellenőrzésük alá vontak, és tovább nyomulnak Damaszkusz irányába.
A szíriai polgárháborúban részt vesz katonailag Oroszország, Irán, az Egyesült Államok, Törökország, és mindegyik országnak más a célja
– mondta el lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
A szíriai vezetés stratégiai szövetségben van az oroszokkal. Moszkva egyetlen földközi-tengeri katonai bázisa Szíriában van. Ankara célja pedig, hogy bármi áron megakadályozza, hogy kurd autonóm terület jöjjön létre. De Szíriában ott vannak különböző terrorcsoportok is, amelyeket egy-egy nagyhatalom szövetségeseiként kezel – mutatott rá a szakértő.
Vlagyimir Putyin a konfliktus felerősödése kapcsán azt hangsúlyozta, hogy minden módon támogatni kell a törvényes szíriai hatóságokat az ország stabilitása és az alkotmányos rend megőrzése terén, melyhez Törökország segítsége is szükséges, mondta az orosz elnök Recep Tayyip Erdogannal folytatott telefonbeszélgetése során.
Az orosz és a török elnök megállapodtak, hogy továbbra is fenntartják a kapcsolatot a Szíriában feléledő feszültség csökkentése érdekében. Vlagyimir Putyin korábban Maszúd Peszeskján iráni elnökkel is egyeztetett, és a két elnök feltétel nélküli támogatásáról biztosította
Szíria törvényes hatóságainak az ország alkotmányos rendjének és területi integritásának helyreállítására irányuló intézkedéseit.
Így kezdődött a 2015-ös migrációs válság is
A harcok humanitárius következményei továbbra is súlyosak: tízezrek menekültek el az érintett területekről, és a civil lakosság rendkívül kiszolgáltatott a bombázások és az élelmiszerhiány miatt. Az északi régióban továbbra is török katonai jelenlét tapasztalható, míg a kurdok vezette Szíriai Demokratikus Erők (SDF) a keleti és északi részeket tartja ellenőrzése alatt.
A szíriai polgárháború következményei messze túlmutatnak az ország határain, és rendkívüli humanitárius válságot idéztek elő, amely különösen az ország legkiszolgáltatottabb lakosságát érinti. Milliók élnek mélyszegénységben, élelem- és ivóvízhiány közepette. Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek folyamatosan figyelmeztetnek arra, hogy Szíriában több százezer ember humanitárius segélyre szorul, de a harcok és a politikai akadályok miatt a segélyek eljuttatása sokszor nehézségekbe ütközik.
A 2015-ös migrációs válság az eddigi legjelentősebb humanitárius és politikai kihívás volt Európában.
Magyarország kulcsfontosságú tranzitországgá vált, mivel a migránsok a Nyugat-Balkánon keresztül érkeztek az Európai Unió területére.
2015 júniusában a magyar kormány bejelentette, hogy határkerítést épít a déli, Szerbia felé vezető határszakaszon, amelynek célja az illegális határátlépések minősítése volt. Orbán Viktor miniszterelnök többször mondta, hogy Magyarország a schengeni övezet külső határának védelmét biztosítja, azaz megvédi Európát.
A válság tetőpontján, 2015 nyarán és őszén, több tízezer migráns érkezett Magyarországra. Sokan a Keleti pályaudvarnál rekedtek, mivel nem tudtak továbbutazni Nyugat-Európába, különösen Németországba, amely a legvonzóbb célországot volt a menekültek számára. Angela Merkel német kancellár nyilatkozata, amely szerint a szíriai menekülteket nem küldik vissza, tovább ösztönözte a migrációs hullámot. Magyarországon 2015-ben közel 160 ezer illegális határátlépőt regisztráltak, a menedékkérelmet benyújtók száma ennél kevesebb volt, mivel sokan tovább haladtak más EU-tagállamok felé.
A válság következményei ma is érezhetők. A migráció kérdése továbbra is megosztó téma az Európai Unión belül, amely hatással van a blokk politikai és gazdasági együttműködésére. A magyar határzár azóta is működik, mely fontos a migráció elleni küzdelemben.
Nógrádi György szerint Szíria az egyik oka csak a migrációnak, a fő ok az, hogy 1960-tól az afrikai népesség az egészségügyi reformok hatására hat-hétszeresére növekedett.
Ha ma megindul egy menekülthullám, akkor Európának vége van, mert erre nincs felkészülve
– hangsúlyozta Nógrádi György.
Geopolitikai dimenziók
A szíriai háború ma is nemzetközi konfliktusok kereszttüzében áll. Oroszország az Aszad-rezsim mellett áll. Törökország az észak-szíriai biztonsági zónákat igyekszik fenntartani, és konfliktusban áll a kurd milíciákkal. Irán és a Hezbollah az Izraellel való háború miatti Szíriában egyre kisebb súllyal van jelen.
A háború hosszú távú következménye lehet a térség geopolitikai instabilitása.
A megosztott hatalmi viszonyok és a különböző nemzetközi érdekek közötti ellentét megnehezíti a béke és a helyreállítás érdekében tett lépéseket. A konfliktus következményei várhatóan évtizedekig hatással lesznek a szíriai társadalomra és a Közel-Kelet biztonsági helyzetére. Az ország újjáépítésének sikere nagyban függ attól, hogy a nemzetközi közösség mennyire képes összehangoltan támogatni ezt a folyamatot.
A konfliktus folytatódása és eszkalációja várható különösen az északnyugati régiókban. A béke elérése továbbra is távoli cél, az érdekelt nagyhatalmak és regionális szereplők közötti megállapodás miatt a háború kimenetele továbbra is kiszámíthatatlan.
