Ukrajnában kritikus méreteket öltött a dezertálás

Volodimir Zelenszkij egyre inkább a békekötést szorgalmazza, miközben Ukrajnában rekordokat dönt a dezertálások száma. 2025-be mindkét háborús fél úgy fog belépni, hogy egyre nagyobb gazdasági és politikai kockázatok mellett inkább érdekeltté válnak abban, hogy minimum valamilyen szünetet kössenek, de jobb esetben lezárják ezt a háborút, mondta el lapunknak Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

A 23. Gépesített dandár ukrán gyalogos katonája kimerülten ül, és arra vár, hogy bevetésre kerüljön Fotó: Roman Pilipey Forrás: AFP

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter (Fotó: AFP/Petras Malukas)

Amíg az utánpótlás késik, a dezertálások az ukrán hadsereg harci terveit rombolják szét. A végletekig elkínzott és reményvesztett katonák elhagyják harci állásaikat a fronton, és soha nem tértek vissza, míg mások parancsnokaikkal kerültek konfliktusba, és megtagadták az utasítások teljesítését, még tűzharc közben is, írta az Euronews.

A védtelenül maradt frontvonalak járultak hozzá Vuhledar városának elvesztéséhez, ahol a védelmi vonalak egyenesen összeomlottak a dezertálások és emberveszteségek következtében. Egyes egységekben a létszám a szükséges 120 fő helyett mindössze tíz főre csökkent.

Az ukrán katonák tömeges dezertálásáról korábban az Unian statisztikái azt írták, hogy 2022-ben hatezer esetet, 2023-ban tizenhatezer esetet, 2024 első két hónapjában pedig 4690 esetet jelentettek. 

Az ukrán ügyészek idén január és október között 60 ezer eljárást indítottak katonák ellen pozíciójuk elhagyása miatt, majdnem kétszer annyit, mint amennyit 2022-ben és 2023-ban együttesen indítottak. Ha elítélik őket, akár 12 év börtönbüntetésre is számíthatnak, írja a Financial Times.

A brit lap szerint 123 dandár dezertőrei közül néhányan azóta visszatértek a frontra, mások bujkáltak, néhányan pedig előzetes letartóztatásban vannak a helyi hatóságok szerint.

Ha otthon nem tudnak, külföldön szöknek el az ukrán katonák

A katonaköteles korú férfiaknak tilos elhagyniuk Ukrajnát, de néhányan éltek a lehetőséggel, hogy a szövetséges országok kiképzőtáboraiba küldték őket, és külföldön dezertáltak.

Egy ukrán katona látható az autó tükrében (Fotó: AFP/Roman Pilipey)

Havonta átlagosan körülbelül tizenkettő ukrán katona szökik meg a lengyelországi katonai kiképzésről – mondta egy névtelenséget kérő lengyel biztonsági tisztviselő. A varsói védelmi minisztérium a dezertőrökkel kapcsolatos kérdéseket az ukrán hatóságokhoz irányította.

Az a tény, hogy Ukrajna képtelen pihentetni a katonáit, veszteségekhez vezetett, és elriasztotta azokat a férfiakat is, akiket egyébként besoroztak volna – mondják katonai elemzők.

Kijev küzd a szökött katonáiért

Bár az ukrán fegyveres erők létszáma körülbelül egymillió fő, csak mintegy 350 ezren vesznek részt aktív szolgálatban. A harcokban kiégett katonák dezertálnak leginkább – mondta az ukrán vezérkar egyik tisztviselője. Annak érdekében, hogy ösztönözze a dezertált katonákat a frontra való visszatérésre, az ukrán parlament november 21-én megszavazta a szabályok enyhítését, lehetővé téve az első elkövetők elleni vádak ejtését, akik később visszatértek egységeikhez.

Vadim Ivcsenko, a parlament védelmi bizottságának képviselője azt mondta, hogy a dezertőrök mintegy húsz százaléka visszatér. 

Az Egyesült Államok arra ösztönzi Ukrajnát, hogy bővítse a toborzást, akár 18 éves fiatalok besorozásával is, de a katonai elemzők szerint ez nem oldja meg a mélyen gyökerező problémákat. Az ukrán hadsereg túlterheltsége miatt a dezertálások tovább növekednek, az ország küzd, hogy megőrizze fennmaradó területeit.

Volodimir Zelenszkij legutóbbi megszólalásai alapján úgy tűnik, hogy nyitott egy tűzszünetre, amely alapján Moszkva területeket tarthatna meg, ennek feltétele azonban, hogy Ukrajna többi részének biztonságát a NATO garantálná.

Bendarzsevszkij Anton (Forrás: Facebook/Bendarzsevszkij Anton)

Ukrajna szempontjából a legfontosabb, hogy olyan békét kössenek, ami hosszú távú és nem csak egyfajta időhúzás, ehhez nemzetközi garanciák kellenek.

– mondta el lapunknak Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. – A NATO-csatlakozás kevésbé reális, de lehet egy olyan forgatókönyv is, amikor nyugati segítség mellett az ukrán védelmi ipart erősítik. A nyugati technológiai transzferrel biztosítják az elrettentést Oroszország irányában –  tette hozzá.

A szakértő szerint Zelenszkij béketeremtés iránti pálfordulását az amerikai adminisztráció megváltozása okozza. Trump korábban többször is arról beszélt, hogy rendezni szeretné a háborút, így Kijev is arra számít, hogy a nyugati partnerei megpróbálják tárgyalóasztal mögé kényszeríteni.

Ukrajnának jelenleg mutatnia kell, hogy ők ebben partnerek lennének, és nem Ukrajnán fog múlni a lehetséges tárgyalásoknak a sikere. Emellett a háború lassan harmadik évéhez közeledve fogy az ország lakosságának reménye és a lelkesedés is, amit a dezertálások is jól mutatnak

– hangsúlyozta a szakértő.

Zelenszkij szavai arra utalnak, hogy Ukrajna számára egyre sürgetőbbé válik a konfliktus lezárása, mivel a háború elhúzódása tovább gyengíti az ország gazdasági és katonai erejét. Azonban a helyzet rendezéséhez mindkét fél részéről kompromisszumokra lenne szükség, ami jelenleg nem reális.

Korábban az volt a minimum, hogy a 2022 előtti állapot álljon vissza, ma már egy befagyasztás is szóba jöhet a megfelelő garanciák mellett, mondta a szakértő.

Bendarzsevszkij Anton arról is beszélt, hogy az orosz gazdaságban is vannak problémák, a rubel elértéktelenedésétől a hitelkamatokig van egy sor olyan tünet, ami azt mutatja, hogy Oroszországot is megviseli az elhúzódó háború.

Az orosz hadseregnek sem megy már olyan könnyen a toborzás, ezért egyre többet fizet az orosz állam az új belépőknek.

Ukrajna NATO-csatlakozási esélyei a közeljövőben rendkívül csekélyek, mivel a szövetség tagjai nem egységesek a kérdésben, és egy ilyen lépés komoly geopolitikai kockázatokat hordozna. Másrészt alig van arra utaló jel, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök készen állna a tárgyalásokra. Moszkva továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a jelenlegi területi helyzetet saját stratégiai győzelmének tekinti.

Borítókép: A 23. Gépesített dandár ukrán gyalogos katonája kimerülten ül, és arra vár, hogy bevetésre kerüljön (Fotó: AFP/Roman Pilipey)