Elnöki beiktatása után Vlagyimir Putyin is gratulált Donald Trumpnak, emellett hangsúlyozta a hosszú távú béke megteremtésének fontosságát Ukrajnában.
Az orosz elnök arról beszélt, hogy Moszkva értékeli Donald Trumpnak és csapatának azon nyilatkozatait, amelyek szerint helyre akarják állítani a közvetlen kapcsolatokat Oroszországgal, amelyek nem az ő hibájukból szakadtak meg.
Barátságos viszony a két vezető között
Donald Trump és Vlagyimir Putyin több alkalommal is találkoztak vagy beszéltek egymással Trump első elnöki ciklusa alatt (2017–2021). Első hivatalos találkozójuk a 2017-es G20-csúcson volt Hamburgban, melyen a szíriai konfliktus, az állítólagos orosz beavatkozás a 2016-os amerikai választásokba valamint kiberbiztonsági együttműködések kerültek szóba. Már az akkori közel két és fél órás találkozó is meglepően barátságos hangnemben zajlott, ami szokatlannak tűnt a két ország közötti feszült viszony ismeretében.
Később Trump és Putyin számos alkalommal beszélt telefonon, gyakran a nemzetközi válságok vagy kétoldalú kérdések kapcsán. Ilyen volt többek között Észak-Korea nukleáris programja, nemzetközi kereskedelmi kérdések vagy a világjárvány alatt, 2020-ban az olajárak stabilizálása.
Ezek a beszélgetések gyakran titokban maradtak, csak kevés konkrét részletet hoztak nyilvánosságra.
A 2018-as helsinki csúcstalálkozó volt talán a legellentmondásosabb Vlagyimir Putyin és Donald Trump között. Itt a nukleáris fegyverkorlátozásokról, a szír és az ukrán helyzetről is tárgyalt a két világhatalom vezetője.
Trumpot heves kritika érte, amiért túlságosan barátságos volt Putyinnal, és nem állt ki határozottabban az amerikai érdekek mellett. Trump gyakran dicsérte Putyint, és nyitottabb volt az együttműködésre, mint elődjei. Az amerikai belpolitikában Trumpot sokan azzal vádolták, hogy túlságosan engedékeny Putyinnal szemben, különösen az Oroszország által elkövetett választási beavatkozások kérdésében.
Korlátozott eredmények
Bár több megállapodás született (például Szíriával kapcsolatban), a kapcsolatok alapvetően nem javultak, mivel az Egyesült Államok és Oroszország között továbbra is maradtak mély politikai és gazdasági ellentétek.
Ma három nagy globális hatalom van, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország. Ez meghatározza a következő négy év amerikai kül- és biztonságpolitikáját.
– mondta el lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Nógrádi György is arról beszélt, hogy amikor korábban Trump elnök volt, az orosz–amerikai kapcsolatokat végig közvetlen légkör jellemezte.
Jelenleg Trump számára a fő kérdés Izrael és a kínai konfliktus megoldása lesz. Ehhez megpróbálja Oroszország segítségét megszerezni, mégpedig úgy, hogy az orosz–ukrán konfliktusban egy Moszkva számára is elfogadható megoldást kínál. Mi lehet ez? A Krímről Oroszország tárgyalni sem hajlandó, és a NATO-tagság sem jöhet Ukrajna számára szóba. Az uniós tagság nem zavarja az oroszokat, mert az volt a véleményük, hogy ha Kijev az Európai Unió tagja lesz, az abban tönkremegy. A Donbász kérdésében pedig kompromisszumos megoldás kell.
– tette hozzá.
Egy ilyen megállapodás részeként pedig az Oroszországgal szembeni szankciókat vagy legalábbis azok jelentős részét el kellene törölni, mutatott rá a szakértő.
Az orosz–ukrán háború kérdése
– Európa szerepe is leértékelődött, amit nehezen vesz tudomásul, emellett a válságokat is rendezni kell, de az orosz–ukrán háború ezek közül csak egy és messze nem a legfontosabb Trump számára, tette hozzá a szakértő.
Trump korábban azt mondta, hogy elnöksége után 24 órán belül békét teremt. Ez ma már nyilvánvalóan lehetetlen, tekintettel az előző demokrata amerikai vezetés által Kijevnek nyújtott anyagi támogatásra, és újabb szankciókat is hoztak Oroszországgal szemben. Trump számára így sokkal nehezebb lesz megteremteni a fegyverszünetet és a békét mint az korábban kinézett.
A szakértő arról beszélt, hogy Zelenszkij az Egyesült Államok korábbi szinte korlátlan anyagi támogatása (60 milliárd dollár) hiányában csak Európára támaszkodva biztos vereségre számíthat a harctéren.
Trump megpróbálhatja Putyint a saját politikai ambícióinak megfelelő célok mentén az Egyesült Államok mellé állítani vagy legalább részben eltávolítani Kína mellől.
– mutatott rá Nógrádi György.
