Donald Trump győzelmének másnapján, 2024. november 6-án Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár szövetségi kormánya szétesett. A koalíciós válságtanács eredményeként Olaf Scholz azonnali hatállyal elbocsátotta Christian Lindner szabaddemokrata pénzügyminisztert, majd bizalmi szavazást javasolt a kancellár a parlamentben. Mindezek tükrében egyértelmű volt, hogy Németországban előre hozott választásokat kell kiírni, melyet vasárnap tartanak. A német választások változást hozhatnak az ország politikájában.
Szétesett a jelzőlámpa koalíció
A 2021 őszén létrejött hárompárti koalíció a haladás koalíciójaként definiálta saját magát és számos progresszív politikai célt tűzött ki maga elé. A szociáldemokrata SPD, a szabaddemokrata FDP és a Zöldek a kezdetektől vitában állt egymással, politikai nézeteik ugyanis jelentősen különböztek. Leginkább a szabaddemokrata FDP maradt kívülálló a koalícióban, amely mindig a polgári oldal részeként, egyfajta polgári-liberális pártként határozta meg önmagát, de mégis szerepet vállalt egy baloldali együttműködésben.
A párt be akarta bizonyítani kormányzóképességét és megbízhatóságát azután, hogy Christian Lindner pártelnök 2017-ben egy a CDU-val és a Zöldekkel folytatott koalíciós egyeztetéseket azokkal a szavakkal hagyta el, hogy „jobb nem kormányozni, mint hibásan kormányozni”.
Hasonló helyzetbe került az FDP. Németországban az alkotmányban rögzített adósságfék miatt az új adósságok összege nem haladhatja meg a GDP 0,35 százalékát. Ezt a szabályt szinte folyamatosan kiiktatták eddig, az alaptörvény 115-ös cikkelyére hivatkozva, melynek 6. bekezdése az ezt a mértéket meghaladó adósságfelvételt engedélyezte, ha egy különleges veszélyhelyzet áll fenn. Az eredetileg természeti katasztrófák és más hasonló vis maior helyzetek miatt bevezetett kivétel végül mindennapossá vált Németországban, majd ennek véget vetett egy alkotmánybírósági ítélet, ami miatt számos kiadáscsökkentést kellett a szövetségi kormánynak még az év elején végrehajtania. Ebben az időben került sor a németországi gazdák nagyszabású tüntetéseire is.
A FDP végül ellenszegült a Zöldek és az SPD törekvéseinek.
Többek között annak is, hogy az ukrajnai háborúra hivatkozva ismét túllépjék az adósságfelvételi 0,35 százalékot. Christian Lindner (FDP) a hivatali esküjére hivatkozva megtagadta ezt a lépést, és végül azt javasolta, hogy közösen vessenek véget a koalíciós kormányzásnak, valamint kezdeményezzenek előre hozott választásokat.
Olaf Scholz kancellár ekkor ultimátumot adott Lindnernek: vagy jóváhagyja a magasabb adósságokat, vagy azonnali hatállyal elbocsátja.
Miután a kancellár leváltotta a pénzügyminisztert, vagyis felkérte a szövetségi elnököt Lindner felmentésére, a többi FDP-s miniszter testületileg lemondott.
Scholz bizalmi szavazása
Scholz, a közvélemény nyomására, bejelentette, hogy hajlandó a bizalmi szavazásra, amely lényegében megvonja tőle a hatalmat. Scholz közölte:
Ha mindenki úgy látja, hogy a bizalmi kérdés felvetése karácsony előtt lehetséges, az számomra teljesen elfogadható.
Álláspontjával a parlamenti frakciók vezetői, Rolf Mützenich (SPD) és Friedrich Merz (CDU/CSU) is egyetértettek.
Előre hozott német választások
A kancellár elleni bizalmi szavazásra az eredetileg tervezett január 15-i időpont helyett végül 2024. december 16-án került sor. Ezt követően a szövetségi elnök feloszlatta a Bundestagot és előre hozott választásokat írt ki, amelynek időpontját ugyan eredetileg tavaszra tervezték, de végül egy hónappal korábban, február 23-ra tűzték ki a választást. A választási időpont körüli megbeszélések során Ruth Brand, a szövetségi választási hivatal vezetője jelezte, hogy a februári időpontot jogilag megfelelőnek tartja. Brand kifejtette, hogy a választások lebonyolítása kezelhető mértékű kihívásokat jelent.
Négy kancellárjelölt indul a hatalom megszerzéséért
A február 23-i választásokon négy jelölt verseng azért, hogy Németország következő kancellárja legyen. A hivatalban lévő kancellár, a legnagyobb ellenzéki párt vezetője, a jelenlegi alkancellár és Alice Weidel, az AfD társelnöke.
A 66 éves Olaf Scholz 2021 decembere óta Németország vezetője.
A szociáldemokrata politikus korábban Hamburg polgármestere volt, majd munkaügyi és pénzügyminiszteri tisztséget is betöltött.
Kancellárként Angela Merkel migrációs politikáját próbálta továbbvinni, szinte a végsőkig. Még akkor is kiállt migrációpárti álláspontja mellett, amikor egyre gyakoribbá váltak a migránsok támadásai Németországban.
A német előre hozott választás kampányidőszakában váltott csak némileg keményebb hangnemre a migráció kapcsán, ám az emberek már nem hittek neki. A magdeburgi támadás helyszínén tett látogatása során lényegében elzavarták a németek a képmutató kancellárt.
Olaf Scholz német kancellár retorikája jelentősen megváltozott a migrációval kapcsolatban, miután egy afgán férfi halálos késelést követett el Dél-Németországban.
Elegem van abból, hogy néhány hetente ilyen erőszakos bűncselekményeket követnek el olyan emberek, akik védelmet keresve jöttek hozzánk
– nyilatkozta a kancellár. Hozzátette: A félreértelmezett toleranciának nincs helye itt. Álláspontja azonban nem egyértelmű, hiszen később, egy kancellárjelölti vitában mégis kiállt a migránsok mellett. Azonban azt elismerte, hogy megdöbbentette a magdeburgi tragédia, és ez is ösztönözte arra, hogy kijelentse: az ilyen bűncselekményeket elkövető személyeket a lehető legszigorúbban kell büntetni.
Ha pedig a tettes nem német állampolgár, akkor minden jogi lehetőséget ki kell használni a kitoloncolására, hogy visszatérjen származási országába
– mondta Scholz a Merzcel folytatott utolsó választási vitában.
A migrációbarát politika mellett a háborúpártiság is hozzájárult Scholz népszerűtlenségéhez.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta Ukrajna támogatása mellett kiálló kancellár politikájának eredményeként Németország jelentős pénzt fektetett hadseregének modernizálásába, és Ukrajna második legnagyobb fegyverszállítójává vált. Scholz döntései Németország gazdaságát is megviselték, a korábban erős és gazdaságilag stabil ország lejtmenetbe fordult.
A német kancellár még a kampányidőszakban bejelentette, hogy ha a február 23-i szövetségi választásokon nem sikerül újraválasztatnia magát, akkor végleg visszavonul a politikától. Olaf Scholz egyértelművé tette, hogy nem készül más politikai szerepre a jövőben, és nem törekszik alternatív vezetői pozícióra sem a Szociáldemokrata Párton (SPD) belül, sem nemzetközi szinten, ha megbukik az előre hozott választásokon.
Friedrich Merz
A 69 éves Friedrich Merz a közvélemény-kutatások szerint erős ellenfele Scholznak. Az általa vezetett jobbközép CDU/CSU blokk népszerű a választópolgárok köráben. Azután lett a Kereszténydemokrata Unió vezetője, hogy 2021-ben lemondott a posztról riválisa, a korábbi kancellár Angela Merkel. Merz konzervatívabb irányba vitte pártját. Az illegális migrációt is központi kérdéssé tette.
Politikai pályafutását 1989-ben kezdte, amikor az Európai Parlamentbe került, mielőtt törvényhozó lett Németországban. 2009 után azonban szünetet tartott az aktív politizálásban. Sokáig ügyvédként praktizált, és a BlackRock globális befektetési társaság németországi fiókjánál dolgozott.
Merz kampánya során és a kancellárjelölti vitákon is egyértelműen keményebb fellépést sürgetett a migrációs kérdésben.
Scholzot azzal vádolta, hogy a jelenlegi kormány migrációs politikája hozzájárult a helyzet eszkalálódásához.
Szerinte az SPD és a Zöldek évek óta elhibázottan kezelik a migráció kérdését, és ez vezetett oda, hogy egyre több erőszakos bűncselekmény elkövetője menedékkérő.
A CDU elnöke világossá tette, hogy ha kancellár lenne, azonnali intézkedéseket hozna az illegális bevándorlás csökkentésére és a bűnöző menedékkérők gyors kiutasítására.
Merz a kampánya során ugyanakkor többször hangsúlyozta, hogy nem lépne koalícióra a szintén bevándorlásellenes AfD-vel, de azt elfogadná, ha a párt együtt szavazna a CDU-val.
Aki meg akarja szavazni ezeket az indítványokat, az tegye meg, aki pedig elutasítja őket, az utasítsa el. Nem tekintek sem jobbra, sem balra; csak előre nézek ezekben az ügyekben
– fűzte hozzá.
Robert Habeck
A Zöldek Pártja jelöltje Robert Habeck, aki 55 éves, jelenleg alkancellár, valamint a gazdasági és klímavédelmi miniszteri tisztséget is betölti. A Zöldek társelnöke volt 2018 és 2022 között, és ez alatt a négy év alatt népszerűvé tette a pártot. 2021-ben azért állt félre, hogy Annalena Baerbock jelenlegi külügyminiszter indulhasson a kancellári posztért.
Habeck miniszteri tevékenysége megosztotta a német kormányt. Leginkább az okozott feszültséget, hogy azt tervezte, a fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtési rendszereket környezetbarátabb alternatívákkal váltsák fel.
Meglepetést okozott, hogy Habeck lett a Zöldek kancellárjelöltje, akinek vezetése alatt felére csökkent a párt támogatottsága, és aki annak ellenére bezáratta az utolsó atomerőműveket, hogy a németek nyolcvan százaléka a további működtetést várta volna el.
Robert Habeck gazdasági miniszterként korábban kijelentette: Németország vagy eladósodik, vagy elveszíti az iparát. Az orosz energiabeszerzések megszűnésével és az atomerőművek bezárásával az energiaárak megemelkedtek, a vállalatok elkezdtek kivándorolni, az ipar zsugorodásnak indult és a gazdaság recesszióba süllyedt.
A zöld kancellárjelölt kampánya során leginkább vádaskodásaival keltett figyelmet.
Pártja egyik kongresszusán azzal vádolta meg Merzet, hogy az AfD-vel akar többséget szerezni a német parlamentben, s egyben sürgős irányváltásra szólította fel a CDU/CSU kancellárjelöltjét.
A választási hajrában pedig Donald Trumpot, valamint Elon Muskot is bírálta, és felszólította az EU-t, hogy vessen véget a demokráciát aláásó, Elon Muskhoz hasonló „techoligarcháktól” való függőségétől. A kancellárjelölt szerint Európa Szilícium-völgytől való függése veszélyezteti a demokráciát.
Alice Weidel
Az Alternatíva Németországért 46 éves társelnöke és kancellárjelöltje 2013 óta tagja pártjának és 2017-ben lett a párt frakcióvezetője. Alice Weidel csodálója Margaret Thatchernek, Angela Merkelt tartja felelősnek a Németország jelenlegi helyzetéért, és egyetért Orbán Viktor és a magyar kormány migrációs politikájával, valamint Magyarország álláspontjához hasonlóan az ukrajnai háború azonnali befejezését és a béke megteremtését sürgeti. Decemberben elsöprő többséggel lett az AfD kancellárjelöltje, és Elon Musk is támogatja őt és pártját.
Az Alice Weidel által képviselt párt, az Alternatíva Németországért programja a migrációs, az energia- és a gazdaságpolitikában végrehajtott szigorú irányváltást sürget és egyértelműen a német polgárok érdekeit helyezi a középpontba a jólét, a biztonság és a társadalmi kohézió érdekében.
Alice Weidel, az AfD kancellárjelöltje szerint az EU teljesen elszakadt polgárai érdekeitől, és egy bürokratikus óriáscéggé vált, amely a vállalkozásellenes szabályozásokon és a burjánzó bürokrácián kívül semmit sem tud nyújtani.
Az AfD erősödését és növekvő népszerűségét hetek óta jelezték a közvélemény-kutatások.
Elon Musk techmilliárdos az elmúlt hónapokban több alkalommal egyértelműen kiállt az Alternatíva Németországért párt mellett.
Közösségi oldalán megosztott posztjaiban biztosította támogatásáról az AfD-t, amiért több alkalommal támadások is érték, és többen az előre hozott német választásokba való külső beavatkozással vádolták. Musk cáfolta ezeket a vádakat, de kitartott az AfD mellett. Január közepén beszélgetésre hívta Alice Weidelt, az Alternatíva Németországért társelnökét. A nagy sajtóvisszhangot kapott beszélgetésben Weidel élesen bírálta a jelenlegi német kormányt és a korábbi szövetségi kancellárt is.
Komoly belpolitikai vitát okozott, hogy Friedrich Merz, a német konzervatív uniópártok (CDU/CSU) kancellárjelöltje beterjesztette a határellenőrzés visszaállításáról szóló törvényjavaslatot. Merz közölte, akkor is átviszi a javaslatot, ha azt az AfD támogatásával fogadja el a német parlament.
A javaslat arról szólt, hogy a határon fordítsanak vissza minden olyan bevándorlót, aki érvényes okmányok nélkül érkezik Németországba.
Ez lényegében a magyar minta átvételét jelenti. Emellett a tervezet azt is tartalmazta, hogy vonják meg a német állampolgárságot azoktól a kettős állampolgároktól, akiket valamilyen súlyos bűncselekmény miatt elítéltek.
A szavazáson végül a Bundestag a CDU/CSU ötpontos terve mellett tette le voksát. Az FDP, néhány független képviselő és az AfD is támogatta a javaslatot.
Az AfD történelmi fordulópontként ünnepelte az eredményt. Alice Weidel az X-en azt írta:
Ez egy történelmi nap Németország számára! A polgári többség az emberek javára döntött hazánkban.
Németország választása: fontos kérdéseket mérlegelnek a választók
A közvélemény-kutatások szerint a németek jelentős része a bevándorlás helyzetét tartja a legfontosabb problémának Németországban, így a választás során elsősorban ennek megoldására várnak válaszokat a politikusoktól. A másik téma, ami leginkább foglalkoztatja a németeket, az a gazdasági válság, ezt sürgető problémának tartják a németek. A harmadik fontos kérdés a háborúval és a békével kapcsolatos bel- és külpolitikai helyzet, amelyben fontos szerepet kap Ukrajna támogatása Németország részéről, ami megosztja a német társadalmat.
Az illegális bevándorlás kérdése, valamint a gazdaság helyzete két olyan probléma, amely régóta okoz válságot Németországban.
Azonban a politikusok jellemzően csak az előre hozott választások kampányidőszakában kezdtek egyértelmű válaszokat adni ezekre a kérdésekre a választópolgároknak.
A röviddel karácsony előtt Magdeburgban elkövetett merényletet követően a migrációs politikában keményebbé vált a hangnem a politikában.
Emellett a pártok a gazdaság élénkítésére is megoldási javaslatokkal álltak elő. A Kereszténydemokrata Unió/Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) szövetség, valamint a liberális FDP azt szorgalmazta, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak túlórapénzét a jövőben adómentesen fizessék ki, míg a Németországban beruházó vállalatoknak állami támogatás nyújtását javasolják, amit az SPD és a Zöldek is támogatnának. Ezek a tervek népszerűek a választók körében, és a németek jelentős többsége támogatja a minimálbér emelését, amit több párt is követel.
A választási kampányban szintén jelen van a társadalmi igazságosság kérdésköre is.
A németek egyértelmű többsége a gazdagok és szegények közötti különbségeket és a különböző származású emberek közötti kulturális különbségeket az együttélés szempontjából jelentős problémának tartja. Emellett egyre kevesebben vannak azok a németek, akik igazságosnak tartják a jelenlegi társadalmi struktúrát, és 2018-hoz képest többen érzik úgy, hogy hátrányos helyzetben vannak Németországban.
„Bürgergeld”, az egyik legélesebb vitapont
A Bürgergeld, vagyis az állami szociális támogatás kérdése szintén fontos vitapont a választások során. A jelenlegi szociális támogatási rendszert Scholz kormánya vezette be, a kereszténydemokrata Merz azonban eltörölné, de legalábbis szigorítaná azt.
Friedrich Merz szerint a Bürgergeld nem válhat egyfajta feltétel nélküli alapjövedelemmé. Szerinte mindenkinek arra kell törekednie, hogy munkából éljen, és a szociális támogatások nem lehetnek hosszú távú megélhetési források.
Mi várható a választáson?
A közvélemény-kutatások szerint lényegében biztosra vehető, hogy a CDU/CSU pártszövetség Friedrich Merz vezetésével fog nyerni a német választásokon. Számukra az a fontos, hogy a lélektani harmincszázalékos határt elérjék
– mondta el lapunknak Stefán Csaba, a Magyar Külügyi Intézet kutatója. Mint mondta,
Ha harminc százalék alá esne a CDU, akkor az már azt jelentheti, hogy egynél több koalíciós partnerre lehet szükségük. Merz előzetesen a szociáldemokratákra és a zöldekre tekint partnerként, az AfD-vel való együttműködést már többször kategorikusan kizárta.
A szakértő szerint a koalíciós kényszer a CDU számára attól is függ, hogy az a három kisebb párt, amely az ötszázalékos bejutási küszöb határán van – a Die Linke, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) és a szabad demokrata FDP – bejut-e a parlamentbe vagy sem.
Ahhoz, hogy a tűzfal az AfD körül leomoljon, az kellene, hogy a párt úgymond túlnyerje magát, vagyis 25 százalék feletti eredményt érjen el a választáson.
Ekkor megszereznék a blokkoló kisebbséget
Ez a gyakorlatban a kétharmados törvények elfogadását akadályozná meg, ilyen többek között az a baloldali pártok által szorgalmazott adósságfék kérdése is, ami lehetővé tenné a német gazdaság hitelezését, de ehhez az alkotmányt kellene módosítani, amit az AfD kategorikusan elutasít.
Borítókép: A Bundestag (Fotó:dpa Picture-Alliance via AFP)
