Trump hangsúlyozta: „Ez legyen figyelmeztetés bárkinek, aki csak gondolkodik azon, hogy kábítószert csempésszen az Egyesült Államokba.”

Trump hangsúlyozta: „Ez legyen figyelmeztetés bárkinek, aki csak gondolkodik azon, hogy kábítószert csempésszen az Egyesült Államokba.”
A csapás része annak a szélesebb stratégiának, amellyel Washington nyomást gyakorol Nicolás Maduro venezuelai elnökre.
Az Egyesült Államok ez év februárjában globális terrorszervezetként jelölte meg a Tren de Aragua, a Sinaloa kartell és más drogkartellek nevét. A Marco Rubio külügyminiszter által kiadott rendelet szerint ezek a kartellek kockázatot jelentenek az Egyesült Államok nemzetbiztonságára, külpolitikai és gazdasági érdekeire.
Az amerikai külügyminisztérium nyolc, Latin-Amerikában működő kartellt minősített terrorszervezetnek Donald Trump elnök első hivatalba lépésének napján aláírt rendeletét követően. A szervezeteket azzal vádolják, hogy komoly fenyegetést jelentenek az ország nemzetbiztonságára, külpolitikájára vagy gazdaságára – olvasható a szövetségi nyilvántartásban közzétett közleményben. Ezek közé tartozik a Tren de Aragua, a Mara Salvatrucha, a Cartel de Sinaloa, a Cartel de Jaslisco Nueva Generacion, a Carteles Unidos, a Cartel del Noreste, a Cartel del Golfo és a La Nueva Familia Michoacana.
A Fehér Ház jutalmat tűzött ki Maduro és bűntársai elfogásáért. Caracas dühösen reagált: Maduro „száz éve nem látott fenyegetésről” beszélt, és fegyveres ellenállást ígért bármiféle amerikai katonai beavatkozás esetén.
A Tren de Aragua története jól illusztrálja Venezuela állami intézményeinek szétesését. A banda a 2000-es évek végén börtönbandaként indult, vezetője pedig Hector Guerrero Flores, alias „Nino Guerrero”.
Guerrero Flores az észak-venezuelai Aragua államban található Tocorón börtönben építette ki hatalmát. A fegyházat gyakorlatilag saját magánbirodalmává alakította: a hatóságok 2023 szeptemberében 11 ezer katonát vezényeltek a létesítmény visszafoglalására, amely addigra állatkerttel, éttermekkel, kaszinóval, éjszakai klubbal és úszómedencével felszerelt „luxusszállodaként” működött.
Guerrero Flores 2012-ben egy őr megvesztegetésével megszökött, ám 2013-ban újra letartóztatták. Ekkor már teljes ellenőrzést gyakorolt a börtön felett, és innen szervezte meg a banda nemzetközi terjeszkedését.
A Tren de Aragua nevét a vasúti munkások araguai szakszervezetéről kapta, amely eredetileg zsarolásokkal és munkahelyek adás-vételével alapozta meg a banda bevételeit.
A szervezet később átvette az irányítást venezuelai aranybányák felett, ellenőrizte a kolumbiai határátkelőket és a karibi part menti kábítószer-útvonalakat.
A 2014-ben kirobbanó venezuelai gazdasági és humanitárius válság új lehetőségeket nyitott a bandának. A migrációs hullámokat kihasználva a Tren de Aragua megvetette a lábát Kolumbiában, Ecuadorban, Peruban, Chilében, sőt Európában is.
Tevékenységek: drogcsempészet, emberkereskedelem, prostitúció, emberrablás, bérgyilkosság és fegyverkereskedelem.
Méret: becslések szerint 2500–5000 aktív tag, éves bevétele 10–15 millió dollár.
Kapcsolatok: Ecuadorban együttműködés a mexikói Sinaloa kartellhez kötődő csoportokkal, Kolumbiában az ELN gerilláival való kapcsolatokat feltételeznek.
Hírhedt akciók: 2024-ben Chilében elrabolták és megölték Ronald Ojeda venezuelai katonai tisztet, akit ellenzéki kapcsolatai miatt célozhattak.
A chilei ügyészség szerint a szervezet brutális, és gyilkosságokkal, kínzással éri el céljait. Emiatt sokan az MS–13 salvadori bűnbandához hasonlítják, bár kisebb méretű és kevésbé vagyonos.
Trump 2024 óta egyre erősebben hangsúlyozza: a Tren de Aragua nem csupán latin-amerikai jelenség, hanem közvetlen fenyegetést jelent az Egyesült Államokra. Washington a bandát egy kategóriába sorolja az Iszlám Állammal és a Boko Harammal.
Az amerikai hatóságok szerint több államban – Texasban, Floridában, New Yorkban, Illinoisban – már őrizetbe vettek feltételezett tagokat, akiket gyilkossággal, emberrablással és rendőrök elleni támadásokkal vádolnak.
A Belbiztonsági Minisztérium 2023-ban mintegy 600 venezuelai migránst kötött a szervezethez, közülük százról állítják, hogy aktív tag.
Az Egyesült Államokban élő 770 ezer venezuelai bevándorló túlnyomó többsége törvénytisztelő, de a bandatagok jelenléte politikai muníciót ad Trump tömeges kitoloncolási terveihez.
Az elmúlt hetek amerikai csapásmérései a Karib-tengeren egyértelmű jelzés: Washington kész akár katonai erővel is fellépni a dél-amerikai bűnszervezetek ellen. A Tren de Aragua szimbolikus célpont – egyszerre jelképezi a venezuelai állam összeomlását, a régióra nehezedő bűnözői nyomást, és azt a kihívást, amelyet az Egyesült Államok migrációs és biztonsági politikájában megtestesít.
Borítókép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: Getty Images/AFP/Kevin Dietsch)
Ez a tizenkilencedik szankciós csomag.
A tárgyalások fókuszában az ukrajnai és a közel-keleti események, valamint a migráció áll.
A tárcavezető közösségi oldalán tett közzé bejegyzést.
Zelenszkijt nem érdekli, hány ember halt már meg a háborúban.
Ez a tizenkilencedik szankciós csomag.
A tárgyalások fókuszában az ukrajnai és a közel-keleti események, valamint a migráció áll.
A tárcavezető közösségi oldalán tett közzé bejegyzést.
Zelenszkijt nem érdekli, hány ember halt már meg a háborúban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.