Zelenszkij beismerte a terrorizmust, de Magyarország nem enged a zsarolásnak

Az ukrán elnök nemrég Párizsban járt, ahol a hajlandók koalíciójával egyeztetett. A sajtótájékoztatón azonban Volodimir Zelenszkij beismerte: a Barátság kőolajvezeték elleni támadás nyomásgyakorlás hazánkra és Szlovákiára.

Fotó: LUDOVIC MARIN Forrás: POOL

Zelenszkij pedig az elmúlt időben már nem is rejtette véka alá hazánkkal szembeni ellenérzését. Augusztus 24-én például arról beszélt, hogy a „barátság” jövője Magyarország kormányának hozzáállásától függ – az ukrán média szerint ezzel egyértelműen a Barátság kőolajvezetékre utalt az elnök.

Ukrajnának egyébként nem ez az első ilyen húzása, hiszen 2022-ben az egész világot sokkolta a hír, hogy szabotázs történt az Északi Áramlat gázvezeték ellen. A Balti-tengeren feltörő gázról készült képek roham tempóban járták be a világot, az európai vezetők pedig nem voltak restek azonnal Oroszországot megvádolni. 

A német hatóságok azonban nem verték ugyan nagy dobra, de megtalálták az elkövetőket, akik ukránok voltak. 

Az egyik elkövetőt azóta már elfogták Olaszországban, azonban az eset rávilágított, hogy Ukrajna képes akár nagyszabású terrortámadás végrehajtására is, ha érdeke úgy kívánja. 

Zelenszkij az európai vezetők védelmét élvezi

Az eset kapcsán egyébként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már a támadás után nem sokkal jelezte: elfogadhatatlan a hazánk energiabiztonságát veszélyeztető támadás. 

Ez egy újabb támadás hazánk energiabiztonsága ellen. Egy újabb kísérlet arra, hogy belerángassanak minket a háborúba. Nem fog menni!

– fogalmazott Szijjártó az eset kapcsán. A miniszter egyúttal felszólította az ukrán felet, hogy tartózkodjon a jövőben a hasonló támadásoktól. A nyilatkozaton túl azonban a magyar kormány további lépéseket is tett, és kitiltotta a támadásért felelős ukrán katonai egység parancsnokát Magyarországról és a teljes schengeni övezetből.

A miniszter a Harcosok órája című műsorban is beszélt a terrortámadásról, ami kapcsán jelezte: a szomorú valóság az, hogy az Európai Unió hallgat a kérdésben. 

Ezt látszik az is alátámasztani, hogy nem sokkal a kitiltás híre után Lengyelországi baloldali kormánya bejelentette: meghívják az országba az általunk kitiltott parancsnokot. Jól láthatóan tehát az Európai Unió globalista vezetői számára fontosabb Ukrajna mint egy tagország. 

Az ügyben megszólalt Gyürk András, a Fidesz EP-képviselője is.

Az ukrán politikai és sajtónyilatkozatok egyértelművé tették, hogy a támadások fő célja hazánk Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos álláspontjának erőszakkal történő megváltoztatása volt. Itt az idő, hogy az eddigi hallgatás helyett a bizottság határozottan elítélje az ukrán energiazsarolást, ezért azonnali választ igénylő kérdésekkel fordultunk a brüsszeli testülethez.

– fogalmazott a képviselő.  Gyürk egyúttal kiemelte: Egyértelmű tájékoztatást vár hazánk Brüsszeltől, hogy készen áll-e nyilvánosan elítélni az ukrán vezetés lépéseit és nyilatkozatait az energiazsarolás kérdésében.

Továbbá érdeklődtünk, hogy a bizottság milyen gyakorlati lépéseket tervez a hasonló jövőbeni események megelőzése érdekében

– fogalmazott a képviselő.

NATO elleni támadás? 

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Ukrajna támadása és Zelenszkij beismerése egyúttal azt is jelenti, hogy az ország nyílt támadást intézett a NATO egy tagja ellen. Ez normál esetben súlyos következményeket vonna maga után, hiszen Ukrajna nem a katonai szövetség tagja. 

A támadás tényéről egyébként Orbán Viktor magyar miniszterelnök tájékoztatta Donald Trump amerikai elnököt, aki nagyon dühös lett a hír hallatán. 

Ukrajna tehát jól láthatóan veszélyes játékot játszik, hiszen az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltétele a többi tagállam és a jogszabályok tiszteletben tartása. Hazánktól pedig nem várhatja el az EU vezetése, hogy egy olyan ország tagságát támogassa, amely nyíltan hajt végre terrortámadásokat és veszélyezteti hazánk energiabiztonságát. 

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)