Bakondi György: Súlyos közbiztonsági helyzetet idézett elő a migrációs válság Európában

Súlyos közbiztonsági helyzetet idézett elő a migrációs válság Európában – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.

Erősödik a migrációs nyomás a balkáni útvonalon (Fotó: AFP)

Bakondi György emlékeztetett, hogy a közelmúltban Donald Trump amerikai elnök az Európai Unió nemzetbiztonsági stratégiájáról, ezen belül az illegális migrációról úgy nyilatkozott, hogy Európa rosszul ítéli meg az illegális migrációval kapcsolatos helyzetet, rosszul kezeli azt, és ennek hatására olyan kulturális, közegészségügyi, közbiztonsági, szociális feszültségek keletkeznek, amelyek rövid és hosszú távon egyaránt súlyosan ellentétesek az európai emberek érdekeivel.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Mint mondta: Magyarország több mint tíz éve kerítéssel védi a déli határát az illegális migrációtól, és felidézte, hogy 2015-ben mintegy négyszázezren özönlöttek végi Magyarországon. 

Jól emlékezhet még mindenki, mi volt a debreceni vagy a bicskei menekülttáborban vagy éppen a Keleti pályaudvaron, illetve az M1-es autópályán, amikor tömegesen gyalogoltak a bevándorlók az osztrák határ felé

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyar kormány, mielőtt döntést hozott volna az ország védelméről, megkérdezte a magyar embereket, akiknek több mint 83 százaléka azt az álláspontot képviselte, hogy nem szabad ezt engedni, meg kell állítani. – Én úgy ítélem meg, hogy a magyar emberek jelenlegi álláspontja is hasonló – tette hozzá, kifejtve, hogy egyrészt közvetlenül láthatják, tapasztalhatják, másrészt ismerősök, rokonok vagy barátok révén hallhatják, hogy a terrortámadástól való félelem elveszi az európai nagyvárosokban az adventi vásárok örömét. 

Mint mondta, ha ez a tendencia folytatódik, illetve kiterjed azokra az országokra is, ahol ez a probléma még nem jelentkezett, tehát ha Magyarország elveszíti azt a versenyelőnyét, hogy itt biztonság van, hogy itt érdemes gazdasági beruházásokba kezdeni, akkor ez egy visszafordíthatatlan és a magyar emberek érdekeivel súlyosan ellentétes helyzet kialakulását eredményezné. 

A Tisza Párt migrációs politikájáról úgy fogalmazott, hogy az a nyugat-európai baloldali liberális álláspont visszhangzása.

Mint felidézte: korábban az MSZP vagy akár a DK által hangoztatott Európai Egyesült Államok eszméjének az a lényege, hogy be kell engedni az országba az illegális bevándorlókat, ez az álláspont a baloldali, liberális, néppárti frakciók részéről ma is hallható. – Ennek lényege szerint ez egy szociális kérdés, és Magyarországnak humánusan kell eljárnia – mondta, hozzátéve, hogy aki azt akarja, hogy ellenőrzés nélkül ismeretlen személyazonosságú fiatal férfiak tömegesen bejuthassanak az országba, és ott no-go zónás, tarthatatlan helyzetet, egy nők számára veszélyes környezetet, egy gazdasági és szociális feszültségekkel terhes valóságot építsenek ki, az nem az európai emberek barátja – fogalmazott. 

A főtanácsadó a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában egyebek mellett felidézte, hogy a siettetve elfogadott migrációs paktum első besorolásra tett kísérlete szerint három kategóriát határoztak meg. A folyamatos migrációs nyomás alatt álló államok közé sorolták Spanyolországot, Görögországot, Olaszországot és Ciprust. A második csoportba tartozó államok, Csehország és Ausztria esetében azt állapították meg, hogy fennáll a migrációs nyomás veszélye. A harmadik csoportba pedig azok az országok kerültek, ahol sem a migrációs nyomás, sem annak veszélye nem áll fenn. Magyarországot ebbe a csoportba sorolták be

 – húzta alá. 

– Ez egy felháborító megállapítás, mert a magyar határon, a szerb szakaszon idén már több mint 12 200 határsértőt tartóztattak fel, de közben jelentős számban érkeznek menekültek az ukrán határon is, akik a háború elől vagy a háborúból érkeznek – mondta. Ezenkívül jelentős magyar rendőri erők részben a szerb–észak-macedón határon, részben román és osztrák rendőri erőkkel közösen a bolgár–török határon vesznek részt a határőrizetben, vagyis igyekeznek Európa külső határának az őrizetét szilárdítani, hogy minél távolabb meg lehessen állítani az érkezőket – hangoztatta. 

Mint kifejtette, 

a politikailag motivált besorolás szerint Magyarország nem kérhet és nem is kaphat támogatást a határőrizetre, viszont a harmadik kategória az, amelynek tagjai be kell fogadják a brüsszeli központ által kvóták szerint elosztott illegális bevándorlókat. Ennek értelmében egy Magyarországon kialakított, harmincezer fő befogadására alkalmas menekülttáborban magyar költségen kellene eltartani az ideérkezőket, és elbírálni a menekültkérelmüket.

 – Amennyiben valaki nem kap politikai menekültstátust, akkor Magyarországnak kellene kiutaztatni oda, ahonnan érkezett, de ez lenyomozhatatlan – tette hozzá. Mint mondta: h ez a rendkívül súlyos következményekkel járó folyamat bekövetkezne, akkor az az erőfeszítés, amellyel – a belső biztonságot tekintve – Európa legjobb országává tettük Magyarországot, megszűnne, és egy visszafordíthatatlan, súlyos válsághelyzet alakulna ki úgy, ahogy Európa nagyvárosaiban ez már jól látható, és ez elfogadhatatlan Magyarország számára – húzta alá Bakondi György.

Borítókép: Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója (Fotó: AFP)