Brüsszel terve újra próbára teheti a magyar határvédelmet

Brüsszel új migrációs terve – bár hatékonyságnövelő célokat hirdet – Magyarország érdekeit figyelmen kívül hagyja, mivel további terheket róhat a határvédelmi feladatokra. A külföldi menekültügyi központok és a „szolidaritási alap” mechanizmusa arra kényszerítheti a tagállamokat, hogy más országokból átirányított migránsokat fogadjanak be, ami ellentétes hazánk bevándorláspolitikájával. Brüsszel reformja nem garantálja az országok szuverenitásának és a nemzeti határvédelemnek a tiszteletben tartását.

Rendőrök állnak benvándorlókkal szemben Forrás: AFP

Az Európai Unió tagállamai hétfőn aláírták az unió migrációs politikájának átfogó reformját célzó új terveket, amelyek jelentős változásokat hoznak a menedékjogi eljárások és a migránsok kezelésének rendszerében. Az intézkedések középpontjában a hatékonyság növelése és az illegális migráció elleni szigorú fellépés áll – fejti ki cikkében a The Politico.

Brüsszel reformja nem biztosít garanciát az országok szuverenitásának és a nemzeti határvédelemnek a tiszteletben tartására (Fotó: AFP)

A brüsszeli EU-s bel- és igazságügyi miniszterek találkozóján elfogadott reform lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kiutasítsák azokat a személyeket, akiknek nincs joguk az EU-ban élni és dolgozni, és külföldi menekültügyi eljárási központokat hozzanak létre. 

Emellett az országok határaikon kívül „visszatérési központokat” is létesíthetnek – amit a magyar kormány azonnal elutasított – , ahonnan a sikertelen kérelmekkel rendelkezőket ki lehet utasítani. „Az európai migrációs és menekültügyi reform fordulópontján állunk” – mondta Magnus Brunner, az Európai Bizottság migrációs biztosa. Hangsúlyozta, hogy az intézkedések célja a kérelmek gyorsabb feldolgozása, a menekültügyi rendszerekre nehezedő nyomás csökkentése, és az üzenet egyértelmű: Európa nem tolerálja rendszereinek visszaélésszerű használatát. 

A tervezet része egy új szolidaritási alap is, amely felkéri az országokat – kivéve azokat, amelyek már jelentős migrációs nyomásnak vannak kitéve –, hogy fogadjanak át migránsokat vagy anyagi hozzájárulást nyújtsanak más tagállamoknak.

Emellett van egy új lista a biztonságos országokról, amelynek értelmében a menedékjogi kérelmeket – bizonyos kivételektől eltekintve – gyorsan elutasíthatják.

A reformot Dánia is szorgalmazta, amely hat hónapos rotációs elnöksége alatt kemény fellépést hirdetett az illegális migráció ellen. 

Rasmus Stoklund dán bevándorlásügyi miniszter hangsúlyozta, hogy országa és más európai államok nyomás alatt vannak az illegális bevándorlás miatt, miközben a Földközi-tengeren ezrek fulladnak meg, és az embercsempészek hatalmas hasznot keresnek.

„A jelenlegi rendszer ösztönzői nehezen törhetők meg, ezért szükség van átfogó reformokra” – tette hozzá. 

A jogszabálycsomag elfogadása nem volt teljesen zökkenőmentes: Spanyolország aggódott az intézkedések túlzott szigorúsága miatt, míg Szlovákia szerint a reform nem megy elég messzire. Ennek ellenére sikerült konszenzusra jutni a tárgyalóknak a téli szünet előtt, biztosítva, hogy a jogalkotási folyamat folytatódjon. Egy európai diplomata szerint a migráció kezelése kulcsfontosságú a polgárok bizalmának megőrzésében. 

Az EU migrációs politikáját az elmúlt napokban az Egyesült Államok korábbi elnöke, Donald Trump is bírálta, állítása szerint Brüsszel intézkedései átalakítják a kontinenst és viszályt szítanak.

A mostani reform az unió migrációs politikájának egyik legjelentősebb lépése az elmúlt években, amely egyszerre kívánja csökkenteni a menekültügyi rendszerek terheit, és erős üzenetet küldeni a migrációs szabályok betartásáról. A változtatások bevezetése várhatóan az elkövetkező hónapokban fog érezhetővé válni az EU tagállamaiban.

Borítókép: Rendőrök állnak migránsokkal szemben (Fotó: AFP)