Zelenszkij az ígéretek foglya

Az ukrán elnök európai körútja látványos kiállásokat hozott, ám a szavak mögött kevés konkrét segítség áll. Zelenszkij kénytelen szembesülni a politikai és katonai dilemmákkal, miközben a Donbasz sorsa és az atomerőmű ellenőrzése kulcskérdés marad. A belső korrupciós botrány és a dezertálások további nyomást helyeznek Kijevre. A háború végkimenetele végső soron attól függ, mennyire sikerül Moszkvát a folytatás költségeinek súlyosságára ráébreszteni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Forrás: AFP

Volodimir Zelenszkij újabb európai körútjának képei első pillantásra reménykeltők voltak: szövetséges vezetők ölelései, elismerő nyilatkozatok, hangzatos ígéretek a támogatás folytatásáról. Ám a szimbolikus gesztusok mögött továbbra is nyomasztó bizonytalanság húzódik. Ha az ölelések hadosztályokat, a bátorító szavak pedig készpénzt érnének, akkor az ukrán elnök ma a világ egyik legbiztonságosabb pozíciójában lenne. A valóság azonban jóval kiábrándítóbb. Zelenszkij látványos diplomáciai útja ugyanis sokkal inkább rávilágított Európa korlátaira, mintsem áttörést hozott volna Ukrajna számára – részletezi cikkében a The Spectator.

A szimbolikus gesztusok mögött továbbra is nyomasztó bizonytalanság húzódik Zelenszkij számára (Fotó: AFP)

Zelenszkij ígéreteket kapott, konkrétumot kevésbé

Londonban Keir Starmer brit miniszterelnök biztosította Zelenszkijt, hogy „Ukrajna mellett állunk”, és támogatják a tárgyalásokat a „tartós és igazságos rendezés” érdekében. Németország kancellárja, Friedrich Merz úgy fogalmazott: „Ukrajna sorsa Európa sorsa.” Emmanuel Macron pedig arról beszélt, hogy Európa „sok lapot tart a kezében”. 

A szavak tehát erősek. Az elköteleződés azonban korántsem egyértelmű – mutat rá a lap.

Mint írják, Giorgia Meloni olasz kormányfő ugyan szívélyesen fogadta az ukrán elnököt, de Róma nemrég elhalasztotta a döntést az újabb katonai támogatásról. Franciaország megtagadta a befagyasztott orosz jegybanki vagyon részleteinek nyilvánosságra hozatalát, Németország pedig ugyan támogatja a Belgiumban parkoló orosz eszközök felhasználását, de feltételekhez köti, elsősorban ahhoz, hogy jelentős részét német fegyverekre fordítsák. Miközben Zelenszkij londoni csúcstalálkozókon vett részt, más európai államok egészen más utat jártak: Magyarország új gázmegállapodást kötött Oroszországgal, külügyminisztere pedig Moszkvában tárgyalt. Japán – bár szövetségesként tartják számon – elutasította a jóvátételi kölcsön támogatását. 

A diplomáciai gesztusok díszlete mögött tehát nem alakult ki olyan egységes európai fellépés, amely valódi áttörést kínálna Ukrajna számára.

Miközben Európa saját ellentmondásaival küzd, Washingtonban is új hangsúlyok körvonalazódnak. A Donald Trump által átdolgozott béketerv – amely eredetileg 28 pontból állt – továbbra is területi engedményeket feltételez. Keith Kellogg tábornok, az USA leköszönő ukrajnai megbízottja szerint a megállapodás „utolsó tíz méteren” múlik, s elsősorban két kérdés köré összpontosul: a Donbasz jövője, valamint a Zaporizzsjai Atomerőmű feletti ellenőrzés. Csakhogy Putyin további követelései – az ukrán haderő létszámának csökkentése, alkotmányos semlegesség, a megszállt területek jogi elismerése – egyértelműen azt mutatják: a Kreml célja nem a gyors rendezés, hanem az időhúzás és Ukrajna meggyengítése. A Donyeck régió még el nem foglalt területeinek mindenáron való megszerzése pedig arra utal, hogy Moszkva továbbra sem hajlandó kompromisszumra. A Fehér Ház mégis egyre nagyobb nyomást gyakorolhat Kijevre, hogy tegyen engedményeket. 

Zelenszkij pozícióját egy korrupciós botrány is gyengíti: több közeli munkatársa érintett lehet egy mintegy 100 millió dolláros háborús visszaélési ügyben. Ez tovább rombolja a kormány hitelességét a háború negyedik évében.

A katonai helyzet sem kedvezőbb. A dezertálások száma drámai mértékben nőtt: az ügyészség 235 ezer eljárást indított a háború kezdete óta, ezek többsége 2024 novemberét követően. Több ukrán katona hagyta el a hadsereget, mint ahányan összesen szolgálnak a brit, a francia és a német haderőben. Mindeközben az orosz hadsereg folytatja Ukrajna energetikai infrastruktúrájának módszeres rombolását: múlt héten Szumiban egy teljes napig nem volt áram, és Kijev akár napi 16 órás kimaradásokra készülhet.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)