Orbán Viktor: Nekem csak egy barátom van, a magyarok

Szuverenitásról, gazdaságról, családpolitikáról, a kereszténység fontosságáról is beszélt a miniszterelnökkel a meghatározó amerikai konzervatív médiaóriás, a PragerU. Brüsszel azt hiszi, hogy ők dönthetik el, hogy mi, magyarok kivel éljünk együtt – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: „Ursula von der Leyen egy bürokrata, akit én fizetek.”

A miniszterelnök a PragerU oldalnak adott interjút, amelyben a magyar gazdaság helyzetéről, a családtámogatási rendszerről, a migrációról és az Európai Uniót érintő témákról is beszélt Marissa Streittel. 

A miniszterelnök a magyar gazdaságról szólva úgy fogalmazott:

Igen, jó lenne, ha csak jó hírek lennének a magyar gazdaságról. Sajnos nem minden olyan rózsás, mint amilyennek valószínűleg az utcán látja, mert az elmúlt négy év meglehetősen nehéz volt a Covid után, a jó gazdasági növekedési trend megszakadt, majd jött a háború és a szankciók. Tehát most a helyzet az, hogy az infláció jóval magasabb, mint kellene. Szóval nem mondhatom, hogy mindenki 100 százalékosan elégedett velem vagy a gazdaságpolitikával, amit itt folytatunk, de vannak eredmények.

Orbán Viktor hozzátette:

Teljes a foglalkoztatottság. Ez olyasmi, amit az emberek nagyon tisztelnek, és valószínűleg a világ legerősebb családtámogatási rendszere működik Magyarországon.

A miniszterelnök a gazdaságot érintő téma kapcsán a személyét érő vádakra is reagált a környezete gazdagodásával kapcsolatban.

Nem alkalmazhatok kedvezményezést, egyszerűen azért, mert a szabályozás nagyon szigorú. Az Európai Unió tagjai vagyunk, ugyanazok a szabályok vonatkoznak ránk, mint Berlinre, Párizsra vagy Amszterdamra, a közbeszerzési rendszer mindenhol ugyanaz, szinte mindenhol azonos. Az európai közbeszerzési rangsorban elég jól teljesítünk. Szóval szerintem ez a vád egyszerűen nem igazságos.

– Mit gondol, miért vádolják ezzel? – kérdezte Marissa Streit, melyre a miniszterelnök a következőket mondta:

Ismeri Margaret Thatcher híres mondását? Margaret Thatcher azt mondta, hogy mindig örül, ha személyesen csúnya dolgokkal támadják, mert az azt jelenti, hogy a politikáját nem tudják támadni.

Orbán Viktor Marissa Streitnek adott interjút Forrás: Képernyőkép/PragerU

Húsz év hatalmon, tizenhat év ellenzékben 

Orbán Viktor miniszterelnöki éveiről, a diktatúra vádjáról és az újbóli indulásáról azt mondta: 

Miniszterelnökként összesen 20 évet töltöttem hatalmon, ami valóban rekord. De ugyanakkor 16 évet töltöttem ellenzékben, ellenzéki vezetőként. Nem csak az európai politikában vagyok »rekorder« hatalmon lévő politikus, hanem rekordot tartó ellenzéki vezető is vagyok. Tehát ismerem a dolog mindkét oldalát. Ez nem diktatúra, épp ez a demokrácia.

A kormányfő a jövő évi választás kapcsán azt mondta:

Ha nyerni akarunk a választásokon, akkor a legjobb formában kell indulnunk. És a politikai közösség, amelyhez tartozom, jelenleg úgy véli, hogy ennek a közösségnek az érdeke, hogy én vezessem. Ezért teszem, amit teszek. Ha azt mondanák, hogy van egy fiatal tehetség, aki sokkal jobb nálam, és új miniszterelnök-jelöltet szeretnének támogatni, akkor azt mondanám, sok sikert, hajrá, én támogatni fogom. De jelenleg, tudják, ha folytatni szeretnék, akkor a legjobb esély a folytatásra az én oldalamon van.

Hozzátette:

Nem adhatom át a hatalmat egy másik politikai tábornak, amely teljesen más meggyőződéseket, elképzeléseket, elveket és politikai eredményeket képvisel.

A veszélyek kora

A Magyarországot érő fenyegetésekre és a háború- és ukránpárti Európai Uniótól érkező nyomással kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: 

Ha van egy 10 milliós ország, és bal oldalon Berlin van, vagyis a németek, jobb oldalon Moszkva, az oroszok, délen pedig Konstantinápoly, vagyis Isztambul és a törökök, és te pontosan ennek a közepén élsz, mindig veszélyben élsz, és ezt tudod.

Hozzátette: 

Politikusként mindig tisztában kell lenni azzal, hogy ennek az országnak a vezetése erős koncentrációt és tudatosságot igényel azzal kapcsolatban, hogy milyen veszélyek származhatnak a nemzetközi helyzetből, amelyben élünk. Ez a normális élet.

A miniszterelnök ugyanakkor felhívta a figyelmet:

Most két okból is különösen veszélyes időket élünk. Az első Ukrajna. Háború dúl Ukrajna és Oroszország között, és Ukrajna szomszédos országunk. Ha háború dúl a szomszédos országban, az mindig különleges veszélyt jelent. Ráadásul ez a háború nem csak Ukrajna és Oroszország közötti háború. Ez a Nyugat és Oroszország közötti proxy háború, és ők a Nyugathoz tartoznak. Tehát egyre veszélyesebbé válik a helyzet, ez az egyik dolog.

A miniszterelnök hozzátette: 

A másik veszély Brüsszelből jön. 15 évvel ezelőtt még nem így volt, de most egyszerűen így van, ez egyértelmű. Brüsszelben szeretnének létrehozni egyfajta birodalmat, az Egyesült Európai Államokat. Vannak országok, amelyek ezt szeretnék, és vannak, amelyek nem.

Orbán Viktor kiemelte:

Mi szuverenisták vagyunk. Nem szeretjük a brüsszeli központosított bürokráciát, az új birodalom központját, amely meghatározza, hogyan kell élnünk itt, Magyarországon. Szuverenisták és szabadságharcosok vagyunk. Tehát egyrészt ott van a brüsszeli kihívás, az Európai Unió szuperhatalma, másrészt pedig közvetlen háborús veszély fenyeget minket Ukrajnából, amely a Nyugat és Oroszország közötti háború színtere. Ez a helyzet, amelyben élünk

– fogalmazott a miniszterelnök a beszélgetés során.

Orbán Viktor Magyarország érdekeit képviseli

– Azok, akik kritizálják önt, azt mondják, hogy bizonyos szempontból határozatlan, mert barátkozik Kínával, de barátkozik a Nyugattal is, az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval – vetette fel a kérdést Marissa Streit, amelyre a magyar miniszterelnök úgy válaszolt:

Csak egy barátom van, a magyarok. Egyszerre jó kapcsolatunk van Donald Trump elnökkel és Hszi elnökkel. Jó kapcsolatunk van az Egyesült Államok elnökével, és jó kapcsolatunk van Vlagyimir Putyinnal. És ha valaki magyar, akkor könnyű megérteni, mi a magyarok érdeke. A mi érdekünk, hogy jó kapcsolatokat ápoljunk az összes nagyhatalommal. Ez normális. Én ezt teszem. Az ország érdekeit szolgálom. Nem szeretnék csatlakozni egy blokkhoz. A többi nem érdekel. Szeretném megőrizni külpolitikánk szuverén mozgásterét és az ország nemzeti szuverenitását. Tehát amit teszek, az egyértelműen a magyar nép érdekeit szolgálja, mert ők a barátaim.

– Gondolja, hogy ez az egyik oka annak, hogy az EU haragszik önre, mert azt akarják, hogy szövetségre lépjen velük, ön pedig nem mindig teszi ezt? – tette fel a kérdést Marissa Streit. 

Először is meg kell határoznunk, mi is az Európai Unió és mi Brüsszel. Az Európai Unió a tagállamokról, a szuverén tagállamokról szól. Tehát az európai központnak, Brüsszelnek, az Európai Unió nevű nemzetek szövetségéhez tartozó tagok szolgálatára kell állnia.

– fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve:

Tehát Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke, egy bürokrata, akit én fizetek.

A miniszterelnök úgy fogalmazott:

Sajnálom, hogy ilyen nyers vagyok, de ez a helyzet. Ezért nem fogadhatjuk el, hogy úgy viselkedik, mint Magyarország főnöke. Ez nem így van, mert mi szuverén ország vagyunk, és nekik ez nem tetszik a folyamatban, ebben igaza van.

Arról, hogy Donald Trump hogyan tárgyalt Ursula von der Leyennel és milyen eredményeket ért el a vámok területén, a miniszterelnök azt mondta:

Hosszú történet, hogyan értékeljük ezt az eredményt. A vám egy dolog. Ha az egyik oldalon egy könnyűsúlyú tárgyaló áll, a másikon pedig egy nehézsúlyú üzletkötő, akkor nyilvánvaló, mi lesz az eredmény. És természetesen mi vesztettünk. 15 százalékos vámot fogunk fizetni az Egyesült Államoknak, az Egyesült Államok pedig nulla vámot.

Arról, hogy az Európai Bizottság elnöke egy megállapodást kötött, amely három további pontot is tartalmaz, nem csak a tarifákat, s amelynek az első pontja 700 milliárd euró értékű energia vásárlását rögzíti, Orbán Viktor azt mondta:

A bizottságnak nincs felhatalmazása, nincs pénze, nincs oka semmit vásárolni. Tehát ha az Egyesült Államok elnöke szeretne megállapodást kötni az energiáról, akkor nem a bizottság elnökével kell megkötnie, hanem velem és az Európai Unió tagállamainak többi vezetőjével, mert mi tudunk vásárolni. Ő soha. Tehát olyan ígéretet tett, amely nem a tagállamok álláspontját tükrözi. (…)Ursula, a frontvonalon álló bizottsági elnök, megállapodást kötött.

A miniszterelnök hozzátette:

Brüsszelnek nincs pénze befektetésre. Akkor ki kötött megállapodást Trump elnökkel? Valaki, aki nincs felhatalmazva erre. Tehát ez soha nem fog megvalósulni, vagy nem tudom, ki fogja teljesíteni ezt a megállapodást. Aztán van egy titkos fejezet ebben a megállapodásban, ha jól értem, ami Ukrajnával kapcsolatos. És szerintem ez a legfontosabb és legveszélyesebb pont. Információink szerint van egy megállapodás, hogy az Egyesült Államok fegyvereket ad el Ukrajnának úgy, hogy a költségeket az Európai Unió állja. De ki fogja ezt fizetni?

Orbán Viktor kiemelte: „a vám egy dolog, de van még három másik pont, amikor az Egyesült Államok elnöke megállapodást kötött valakivel, aki esélytelenül teljesíteni tudja ezt a kötelezettséget.”

Úgy gondolom, hogy ez a jövőben sok nehézséget és vitát fog okozni, mert Trump elnök azt fogja mondani: Miért nem teljesítik ezt a megállapodást? Mi azt mondtuk, hogy ez nem a mi megállapodásunk

– fogalmazott.

Az Európai Unió politikai testületté vált

Marissa Streit felvetette az Európai Unió szerepének kettősségét, úgy fogalmazva: „Érdekes, hogy hogyan érzékeljük az EU szerepét, szemben azzal, ahogyan az EU felfogja a saját szerepét.” Majd utalt a bevándorlási kvótára és azokra a büntetésekre is, amelyeket Magyarország kapott.

A miniszterelnök a kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy korábban az európai intézmények önismerete és önmeghatározása inkább olyan volt, mint amilyennek elmondta és amilyennek látni akarta, egyfajta központ volt a tagállamok számára. 

A bizottság korábban soha nem tekintette magát a tagállamok főnökének

– fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: Juncker 12-13 évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a bizottság új elnökeként semleges testületből politikai testületté alakítja át a bizottságot. Hozzátette:

A változás megtörtént, és mi sikertelenül tiltakoztunk, és a bizottságot politikai testületté alakították át.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet: ha az Európai Unió nem egy szolga, vagy egy háttérintézmény, vagy egy koordinációs központ, hanem egy politikai testület, „akkor más a logika, mert a hatalom jön a játékba. És most ez történik.

Ezért szenvedünk annyit mi, az Európai Unió kisebb országai, mert nem úgy viselkednek, mint akinek segítenie kellene nekünk, hanem olyannak, aki uralkodni akar rajtunk.

– fogalmazott Orbán Viktor, majd a migráció kapcsán azt mondta: 

Brüsszel azt hiszi, hogy ők dönthetik el, hogy mi, magyarok kivel éljünk együtt. De hogyan lehet az, hogy valaki Brüsszelben úgy dönt, hogy Magyarországnak be kell engednie valakit ebbe az országba, akivel nem szeretnénk együtt élni? Tehát a kérdés az, hogy ki dönt az ország lakosságának összetételéről. Senki más nem dönthet róla, csak mi. Különben nem vagyunk szabad ország.

A miniszterelnök elmondta, az Európai Unió „szeretné eldönteni, kivel és hogyan éljünk.”

Naponta 1 millió eurót kell fizetnünk csak azért, mert nem engedjük be a migránsokat ebbe az országba. A migránsok száma ebben az országban nulla. Büszkék vagyunk rá. Nagyon büszke vagyok rá. Tehát senki sem lépheti át ennek az országnak a határát a magyar hatóságok engedélye nélkül. Megvédjük a határainkat, megvédjük a szuverenitást, védjük, megvédjük ennek az országnak a biztonságát.

Hozzátette:

Nincs olyan migrációs politika, mint a nyugati országokban, és meg kell fizetnünk azt az 1 millió eurót. Ez abszolút zsarnokság. 

A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott:

Egy normális gondolkodásmóddal nehéz megérteni, hogy a Magyarországhoz képest a nyugati részen lévő országoknak csodálatos életük volt, csodálatos országok voltak, biztonságosak, virágzóak, magas szintű kultúrával. És a világ azon részének vezetői úgy döntöttek, hogy hagyják, hogy ez szétessen. Most más az életük, tele van veszélyekkel az utcákon, a terrorizmus fenyegetésével, a migránsok elviselhetetlen gazdasági terheivel, mert valakinek finanszíroznia kellene őket, a társadalom teljesen más etnikai összetételével és kulturális összetételével.

Hozzátette:

Úgy döntöttem, hogy megállítom a migránsokat a határon. Nem volt könnyű, mert nem volt fizikai határ. Tehát kerítést kellett emelnünk. De aztán, mivel az Európai Unióval kezdődött a vita, az volt a kérdésem, hogy hogyan tudom megvédeni a magyar álláspontot Brüsszelben olyan körülmények között, amikor Berlin és Párizs egyformán támad minket, mert nem követjük az ő politikájukat. És a választ csak az emberektől kaptunk. Magyarország az egyetlen európai ország, ahol az emberek döntötték el, hogy milyen migrációs politikát folytassanak az országban.

Orbán Viktor hozzátette:

Amikor Brüsszelt támadom, azt mondom, megértem az összes érveteket, megbeszélhetjük, intellektuálisan akár inspiráló is lehet. De tudod, ez a demokrácia. Az emberek úgy döntöttek, hogy ez a helyzet. Nincs migráció.

Marissa Streit felvetette: a magyar miniszterelnököt azért támadják a legjobban, amire a legbüszkébb, vagyis a bevándorlási politika miatt.

Amikor elkezdődött a migráció, és elkezdődött a hatalmas botrány és vita Európában, kiadtam egy dokumentumot az európai migrációs válságról. Ez egy nyilvános dokumentum volt, széles körben megvitatva, öt pont, alapvetően nincs migráció. Aztán néhány héttel később maga George Soros publikált egy másik cikket, egy ellencikket. Teljesen az ellenkezője volt annak, amit írtam.

A miniszterelnök hozzátette: „A nyilvános vita azért kezdődött, mert a hatpontos anyagában Soros migrációpárti álláspontot képviselt. Így alakult ki a George Soros és Magyarország, Brüsszel és Magyarország közötti vita.”

A gyermekvédelem mindennél fontosabb

A gyermekvédelem és a pride kapcsán a miniszterelnök elmondta:

Ha pontosan meg akarnám határozni, hogy mi a helyzet itt, akkor az alkotmány azt mondja, hogy a gyermekek védelméhez való jog itt az első számú, mindennél fontosabb. Tehát ha ütközés van az olyan alapvető jogok között, mint a gyülekezési szabadság és a gyermekvédelem, akkor a gyermekvédelem felsőbbrendű.

Hozzátette:

Ez azt jelenti, hogy ha valaki büszkeségmenetet szervez, ami nyilvános szexualitás az utcán, az lehet homoszexuális vagy nem homoszexuális, akármi, de az utcai szexualitás nem megengedett Magyarországon. De ha valaki tüntetést szeretne, elmenni valahova, és azt mondani, hogy a büszkeségért tüntetünk, akkor megteheti, mert itt Magyarországon nagyon erős a gyülekezési szabadság és a szólásszabadság. Szóval meg tudod csinálni. Akár a büszkeség mellett is kifejezheti bárki a véleményét korlátozás nélkül. De nem lehet az utcán nyílt szexuális propagandát szervezni, mint a pride.

– Tehát van egy fizikai eleme a pride felvonulásnak, ami nagyon vizuális. Ez aggasztotta, hogy a gyerekek látják a meztelenséget? – tette fel a kérdést Marissa Streit. 

Pontosan. Ez a törvény. Ez az alkotmány. Gyakorlatilag minden meztelenséget és szexualitást bemutató felvonulás törvénybe ütközik itthon Magyarországon.

A szólásszabadságról szólva Marissa Streit elmondta: Magyarországon úgy érzem, hogy itt több szólásszabadság van, mint Londonban.
Vannak barátaim, akiket letartóztatnak Londonban a szólásszabadság hiánya miatt. 

A kérdésre Orbán Viktor így válaszolt:

Említett egy történetet az Egyesült Királyságban, de vannak még rosszabb történetek a nyugati országokban. Ha nyilvánosan olyan véleményed van bizonyos pontokról, amely ellentétes a fősodorral, elveszítheted az állásodat. Ez zsarnokság. Ez soha nem történhet meg. Magyarországon ez lehetetlen. Kommunista rezsimből jövünk. A kommunista rezsim egy igazi zsarnokság. Magyarország szabadságszerető nép. Lehetetlen azt mondani, hogy nem értünk egyet vele, ezért nem fejezheti ki a véleményét. Ez elfogadhatatlan.

Hozzátette:

Mi is erősen elkötelezettek vagyunk bizonyos értékek, keresztény értékek, nemzeti értékek védelme mellett, de nem a törvény erejével, hanem az érvelés erejével. Azt hiszem, nagyon jó érveink vannak arra, hogyan védjük meg az értékeinket. Nem kell azt mondani, hogy állj, fogd be, nem képviselheted az álláspontodat, mert az ellenkezik az enyémmel. Folytassunk tisztességes vitát, és akkor mindenki láthatja, hogy kinek az értékei erősebbek.

A miniszterelnök kifejtette: 

Még mindig megvan ez a fajta régimódi hagyományos szólásszabadság. Hiszünk érveink erősségeiben.

Vallásszabadság, kereszténység és az élő hit

Orbán Viktor emlékeztetett: 
„A kommunista rezsim alatt a vallási közösséget erősen üldözték. A vallásos hitet, mint olyat, félreértésnek tekintették a marxizmus, az emberi fejlődés vagy valami hasonló szempontjából. Ezért Magyarországon mindenki nagyon érzékeny a vallási kérdésre.”
Kiemelte: 

Senki sem korlátozhatja a vallási meggyőződés kifejezését. Magyarországon ez soha nem történhet meg. A törvény nagyon szigorú, és nagyon is garantálja a vallási meggyőződés minden fajtájának minden szabadságát.

A nyugati világ és a kereszténység aktuális helyezetéről a miniszterelnök azt mondta: 

Nagyon-nagyon hidegvérűnek kell lennünk, amikor erről beszélünk, mert amúgy is ez az életünk legfontosabb pontja. Az élő hit azt jelenti, hogy olyan szerencsés voltál, hogy megtalálod az Istenhez vezető utat, és meghozhatod a döntésedet, hogy Jézus Krisztus példáját követed. Ez az élő hit.

Kifejtette: 

Közép-Európában van egy másik kategória, amelyet keresztény kultúrának nevezünk. A keresztény kultúra értékek összessége, tanítás, amelyet még azok is megosztanak és követnek, akiknek nincs élő hitük, hanem hagyományként és tanításként tekintetnek rá. A hagyomány a múltból származik. A tanítás a jövőre nézve releváns.

Hozzátette: 

Mivel a kultúra keresztény gyökereken alapul, itt van egyúttal az egész kulturális kontextus. Ha megnézed az épületeket vagy múzeumba jársz, színházakba vagy nyilvános helyekre jársz, a legtöbben egyszerűen érzed, hogy keresztény.

Kiemelte:

A magyar nemzet nem maradhat fenn a kereszténység nélkül. Mert ez a mi történelmi tapasztalatunk. Ezért választjuk szét az élő hitet és a keresztény kultúrát. Számunkra nyilvánvaló, hogy ha nincs kereszténység, akkor a nemzetnek sincs jövője.
Azt hiszem, az emberek többsége osztja ezt a nézetet, még akkor is, ha nincs élő hitük.

A miniszterelnök kifejette:

A Nyugat bajban van, mert még a kulturális kereszténységet is elvesztették.

Hozzátette: 

Közép-Európából látjuk, hogy úgy döntöttek: úgynevezett vegyes társadalmakat építenek fel. Van egy keresztény hagyomány és még mindig élő keresztény közösség, és van egy növekvő muszlim közösség.

A miniszterelnök arról beszélt, hogy nyugat-európai vezetőkkel beszélgetve az volt a benyomása, hogy valóban meg vannak győződve arról, hogy ha a keresztény közösség és a muszlim alapú közösség összekeveredik egy országban, akkor az eredmény egy liberális társadalom lesz és multikulturális társadalom alakul ki.  Orbán Viktor arról is beszélt, hogy amikor megkérdezte, hogy egy ilyen multikulturális társadalomban jobb lesz-e az élet, mint korábban, a nyugati vezetők azt mondták: „nincs bizonyíték, de mi elhisszük.”

Magyarország vonatkozásában hozzátette:

Nem szeretnénk megváltoztatni országunk összetételét. Ez a magyar nemzet döntése. Szuverén jogunk alapján senki, még Brüsszel sem kényszeríthet rá minket arra, hogy megváltoztassuk.

Hozzátette:

Biztos vagyok benne, hogy az unokáim soha nem fogják látni azt a Németországot és Franciaországot, amit 15 évvel ezelőtt annyira csodáltam.

A miniszterelnök kiemelte:

Magyarország soha nem volt multikulturális társadalom. Magyarország mindig is keresztény társadalom volt. Etnikailag különböző csoportok voltak, románok, szerbek, szlovákok, sőt németek is, de mindannyian a keresztény civilizáción alapultak. Soha nem fogadtunk el senkit egyénileg nagy csoportok által.

Hozzátette: 

Szeretném távol tartani az országomat attól a dilemmától, hogy hogyan viselkedjünk azokkal, akik más civilizációs háttérrel rendelkeznek, és velünk egy országban élnek.

A miniszterelnök egyértelművé tette:

Nincs dilemmánk, mert nulla migránsunk van, ez egy keresztény ország. Ez az ország a keresztény magyaroké.

Meg tudják tanítani a magyar fiataloknak, hogy mit jelent magyarnak lenni, vagy hatással van rájuk az EU, amely nyilvánvalóan nem akar lemondani a magyar fiatalokról? – kérdezte Marissa Streit, mire Orbán Viktor így válaszolt.

Nagyon nehéz kérdés. Először is, ne felejtsük el, hogy a gyerekek a mi gyerekeink. Tehát valószínűleg a tanárok és különösen Brüsszel hamis befolyást gyakorolhat a gyerekekre. De alapvetően mi vagyunk az apukák. Tehát mi vagyunk a szülők. Kötelességünk is és lehetőségünk is van arra, hogy alakítsuk, hogyan nőnek fel, hogyan gondolkodnak a gyerekeink.

Hozzátette:

Magyarnak lenni könnyebb, mint sok országban a nyelv miatt. Van egy olyan egyedi ősi nyelvünk, amely a régi korokból származik. Ha beszélsz magyarul, akkor magyar vagy. (…) A közösség, az érzés, az ugyanahhoz a közösséghez tartozás gyökerei könnyen megtalálhatók a nyelv miatt.

A kormányfő kiemelte:

Amikor azt olvassuk a tankönyvekben, hogy a nemzetállam vagy a nacionalizmus az emberiség újkori történelmének egy bizonyos fejezetéhez tartozik, akkor csak nevetünk rajta. 1100 évvel ezelőtt érkeztünk ide Ázsiából, saját kultúránkkal és nyelvünkkel. És mivel ez a nyelv annyira idegen volt az összes többi számára, nyilvánvaló, hogy mi a nemzet, mert az kulturálisan meghatározott. Ez itt nem egy modern dolog. A magyarok számára ez egzisztenciális kérdés.

Sikeres a magyar családpolitika

A magyarországi családpolitikáról a miniszterelnök elmondta, a válást tartja a legveszélyesebbnek a családokra nézve. 

Ha az emberek, a szülők, úgy döntenek, hogy elválnak, senki sem tudja megakadályozni, de ennek következményei vannak. Az anyukák egyedül maradnak, és különösen Magyarországon tudom, hogy teljesen instabil anyagi helyzetbe kerülnek.

A miniszterelnök szerint a gyerekvállalásról csak stabil háttérrel lehet dönteni, ezért erősítette meg a családokat a magyar kormány. 

Ezért vezettük be a gyermekes családok adókedvezményét.

– mondta Orbán Viktor, hozzátéve:

Nagyon óvatosnak kell lennem, mert a magyarok nem szeretik, ha a magánéletükbe beavatkozik a kormány. Ha valaki, egy hölgy úgy dönt, hogy egyáltalán nem szeretne gyereket, az az ő döntése.

A miniszterelnök kiemelte:

Azok az anyukák, azok a nők, akik úgy döntenek, hogy gyereket vállalnak, tettek valamit, néhány extra erőfeszítést, ami fontos a közösség számára. Ez természetesen magánügy, de fontos a közösség számára. Ha nincsenek gyerekek, nincs jövő, nincs nemzet. Ezért el kell ismernünk azokat a nőket, akik úgy döntenek, hogy extra erőfeszítéseket tesznek, nem csak azért, hogy éljenek, nem csak azért, hogy a férjüket megfelelő formában tartsák, nem csak azért, hogy munkába menjenek, hanem egyúttal a gyerekeket is felneveljék.

„Tegyük újra naggyá Magyarországot”

A miniszterelnök szerint a magyar családpolitikai döntések hamarosan a demográfiai adatokban is megmutatkoznak majd. 
Arra a kérdésre, hogy hogyan fog kinézni Magyarország 15 vagy 20 év múlva, Orbán Viktor azt mondta:

Nagyszerű lesz és gazdag. Ez az én programom. Tegyük újra naggyá Magyarországot.

Hozzátette:  

Nagyon optimista vagyok a magyarok jövőjét illetően. Ez egy nagyszerű nemzet, jó emberekkel. És ez egy született tehetségország.

A miniszterelnök végezetül úgy fogalmazott:

Ha a magyarok képesek megérteni, akkor az egyetlen módja annak, hogy sikeresek legyenek, ha erőfeszítéseket tesznek, és nem abba a baloldali illúzióba esnek, hogy «otthon ülhetünk és várhatjuk, hogy jön a pénz», tehát ha a magyarok készek visszautasítani ezt a kísértést, és a saját útjukon és a saját terveik mentén akarnak továbbmenni, akkor ez egy nagyon sikeres ország.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország az EU tagja marad-e, Orbán Viktor azt mondta:

A kérdés az, hogy lesz-e az EU.

Orbán Viktor az újságíró kérdésére válaszolva az amerikaiaknak is üzent. 

Bízzanak az elnökben, mert valami rendkívül fontos dolgot szeretne tenni a világért és valószínűleg Amerikáért is. (…) A globalista megközelítés és a nihilizmus csak miatta állt meg.

A miniszterelnök hozzátette:

Ha kérhetek valamit Budapestről az amerikai polgároktól, támogassák az elnököt, és aztán segítsenek neki békét teremteni, mert mi itt bajban vagyunk a konfliktusban, nemcsak Ukrajnában, Oroszországban, hanem a Közel-Keleten is. Szükségünk van egy országra és egy olyan elnökre, aki 100 százalékban elkötelezett a béke megteremtése mellett.

A kormányfő elmondta,  a tanácsa mindig az volt, hogy Amerika ne vegyen részt a háborúban, hanem kössön alkut az oroszokkal. 

Ha alkut kötünk a két nagyfőnökkel, az oroszok és az amerikaiak közvetlenül tárgyalhatnak és összeállíthatnak egy tervet, hogyan nézzen ki a világ a jövőben. Ez nemcsak Ukrajnáról, az orosz háborúról szól, hanem a fegyverkezésről, a leszerelésről, az energiáról, sok más kérdésről. Ha ez a két vezető képes megállapodást kötni, a béke eljön.

– mondta Orbán Viktor.

Borítókép: PragerU – képernyőkép