Így nullázná le a rezsicsökkentést Brüsszel az orosz energia betiltásával

Ha Brüsszel tervei szerint Magyarország teljes egészében leválna az orosz gázról, az a rezsiköltségek drasztikus emelkedését, a rezsicsökkentés végét jelentené – derül ki az Alapjogokért Központ energiapolitikai gyorsjelentéséből.

Az orosz energiáról való leválás egyenlő a rezsicsökkentés végével – elemzés öt pontban Forrás: Alapjogokért Központ

Az elemzésben kiemelik, hogy a rendeletet ráadásul Brüsszel az uniós alapszerződésekkel szembemenve és jogellenesen fogadta el, mert a) az energiamix összeállítása tagállami hatáskör, b) a tiltás egyértelműen nem kereskedelempolitikai, hanem szankciós lépés, amihez egyhangúság kellett volna a Tanácsban, c) nyilvánvalóan sérti az olyan hosszú távú földgáz-kereskedelmi szerződéseket, mint az orosz–magyar is, melynek kapcsán az orosz fél kártérítési igénnyel is felléphet majd. 

A magyar kormány tehát megfelelő jogalappal fordul az ügyben az Európai Unió Bíróságához, az azonban beszédes, hogy a döntést nem csak Ukrajna, de a Tisza is támogatja.

Szakértőik az elmúlt napokban többször nyilatkoztak arról, hogy az orosz gázról való teljes leválás – mivel szerintük „humbug” rezsicsökkentés kivezetése – üdvözlendő lépés.

A döntés hatásainak felszámolására a jogi úton kívül több politikai irány is beazonosítható: az egyik az ukrajnai béke mihamarabbi elérése – mely nyilván okafogyottá tenné vagy minimalizálná a hasonló lépéseket –, azonban ez a brüsszeli elit folyamatos ellenakcióiba ütközik. 

A másik lényegében társadalmi: a szuverén energiapolitikai döntéshozatal fenntartása, az eddigiek alapján ugyanis joggal vélelmezhető, hogy a fenti vagy ahhoz hasonló brüsszeli „kérésekre” a Tisza nem tudna nemet mondani. 

Borítókép: Illusztráció (Grafika: Alapjogokért Központ)