Így nullázná le a rezsicsökkentést Brüsszel az orosz energia betiltásával

Ha Brüsszel tervei szerint Magyarország teljes egészében leválna az orosz gázról, az a rezsiköltségek drasztikus emelkedését, a rezsicsökkentés végét jelentené – derül ki az Alapjogokért Központ energiapolitikai gyorsjelentéséből.

Az orosz energiáról való leválás egyenlő a rezsicsökkentés végével – elemzés öt pontban Forrás: Alapjogokért Központ

Az Alapjogokért Központ öt pontban gyűjtötte össze a REPowerEU-rendelet árfelhajtó hatásait.

Az Alapjogokért Központ öt pontban gyűjtötte össze a REPowerEU-rendelet árfelhajtó hatásait. Fotó: AFP

Az Alapjogokért Központ elemzése rámutat:

1. Magyarország számára a jelenleg vezetéken érkező orosz gáz alternatívája a cseppfolyósított gáz (LNG) behozatala lenne, melynek azonban szállítási költsége hét-nyolcszorosa is lehet a vezetékeshez képest. Ez önmagában 30-40 százalékkal növeli a beszerzési árat, és annál nyilván jóval nagyobb mértékben a fogyasztói rezsiköltségeket;
2. Elesnénk a hosszú távú orosz energiabeszerzést kompenzáló kedvezményes árazástól;
3. Elveszítenénk az abból származó árcsökkentő tárgyalási pozíciónkat, hogy Magyarország több forrásból, több útvonalon szerez be földgázt;
4. Elveszítenénk a nagy mennyiségű, magyar vezetékeken áthaladó orosz gázforgalomból származó bevételt;
5. Elveszítenénk a diverzifikált energiaportfólióra alapozott külkereskedelmi pozíciónkat, ami szintén bevételcsökkenéssel járna. 

Az elemzésben kiemelik, hogy a rendeletet ráadásul Brüsszel az uniós alapszerződésekkel szembemenve és jogellenesen fogadta el, mert a) az energiamix összeállítása tagállami hatáskör, b) a tiltás egyértelműen nem kereskedelempolitikai, hanem szankciós lépés, amihez egyhangúság kellett volna a Tanácsban, c) nyilvánvalóan sérti az olyan hosszú távú földgáz-kereskedelmi szerződéseket, mint az orosz–magyar is, melynek kapcsán az orosz fél kártérítési igénnyel is felléphet majd. 

A magyar kormány tehát megfelelő jogalappal fordul az ügyben az Európai Unió Bíróságához, az azonban beszédes, hogy a döntést nem csak Ukrajna, de a Tisza is támogatja.

Szakértőik az elmúlt napokban többször nyilatkoztak arról, hogy az orosz gázról való teljes leválás – mivel szerintük „humbug” rezsicsökkentés kivezetése – üdvözlendő lépés.

A döntés hatásainak felszámolására a jogi úton kívül több politikai irány is beazonosítható: az egyik az ukrajnai béke mihamarabbi elérése – mely nyilván okafogyottá tenné vagy minimalizálná a hasonló lépéseket –, azonban ez a brüsszeli elit folyamatos ellenakcióiba ütközik. 

A másik lényegében társadalmi: a szuverén energiapolitikai döntéshozatal fenntartása, az eddigiek alapján ugyanis joggal vélelmezhető, hogy a fenti vagy ahhoz hasonló brüsszeli „kérésekre” a Tisza nem tudna nemet mondani. 

Borítókép: Illusztráció (Grafika: Alapjogokért Központ)