Megváltozott a nemzetállamok hozzáállása a migrációhoz

Részben a lakosság mindennapi tapasztalatai alapján megváltozott a nemzetállamok hozzáállása a migrációhoz – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtökön a TV2 Mokka című műsorában. Bakondi György úgy látja, a nemzetállamok szintjén végbemenő változások előbb utóbb elvezetnek oda, hogy az Európai Tanács előtt is fel fog merülni a bevándorlással összefüggő, jelenlegi migrációs politika megváltoztatása.

Részben a lakosság mindennapi tapasztalatai alapján megváltozott a nemzetállamok hozzáállása a migrációhoz Forrás: AFP

Bakondi György felidézte, 2015-ben voltak, akik úgy gondolták, hogy nagyon jó, hogy jönnek a migránsok, mert az érkező, magasan képzett bevándorlók megoldják a munkaerőproblémákat. A Tiszta Párt részéről ilyen vélemény Magyarországon is újra elhangzott – mondta, hozzátéve: ezen rendkívül módon csodálkozott, mert egész Európa tudja, hogy ez nem így van.

Bakondi György felidézte, 2015-ben voltak, akik úgy gondolták, hogy nagyon jó, hogy jönnek a migránsok (Fotó: Kurucz Árpád)

A változást a lakosság által a mindennapokban tapasztalt negatívumok okozták – közölte a főtanácsadó, aki úgy fogalmazott, szinte nem tud olyan országot mondani, amely ne tett volna valamilyen lépést a migrációval szemben. 

Kerítést építettek, szigorították vagy visszaállították a schengeni határ ellenőrzését, korlátozták a szociális ellátások igénybevételét, a családegyesítést, vagy – kevés sikerrel – próbálták a kiutasításokat végrehajtani 

– sorolta a lépéseket a főtanácsadó. Bakondi György hangsúlyozta, nemzetállami szinten olyan változások kezdődtek, melyek a migránsok korlátlan beáramlását és folyamat az eddigi egyértelműen pozitív értékelést megváltoztatták.

A főtanácsadó a kettős mérce alkalmazására is felhívta a figyelmet (Fotó: MTI)

A főtanácsadó a kettős mérce alkalmazására felhívva a figyelmet kifejtette, a görög–török vagy a lengyel–belarusz határon és máshol is új kerítések épültek, részben uniós forrásból, miközben 2015-ben a magyar kerítés építését teljes mértékben a hazai költségvetés finanszírozta. 

Ezért Magyarország nem elismerést, támogatást vagy utólagos részfinanszírozást, hanem büntetést, mégpedig példátlan napi bírság kiszabását kapta.

A főtanácsadó úgy látja, a nemzetállamok szintjén végbemenő változások előbb-utóbb elvezetnek oda, hogy az unió állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács előtt is fel fog merülni a bevándorlással összefüggő, jelenlegi migrációs politika megváltoztatása. Azok az elgondolások, melyek szerint szét kell osztani a migránsokat azokból az országokból, ahol sokan vannak, azokba az országokba, ahol nincsenek – mint Magyarország –, komoly nyugtalanságot váltanak ki – közölte Bakondi György. 

Rámutatott: nem lenne jó, ha akár Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában vagy más országokban ugyanolyan, a mindennapi élet biztonságát fenyegető helyzet alakulnak ki, mint a nyugat-európai nagyvárosokban, ahol egyes térségekben az esti órákban nem ajánlatos – különösen a nőknek és a gyerekeknek – sétálni.

A főtanácsadó leszögezte, a magyar diplomácia feladata, hogy szövetségeseket találjon ahhoz a migrációs politikához, melyet Magyarország folytat. Bakondi György szerint első rangú nemzeti érdek, hogy a Magyarország által az elmúlt tíz évben nagyon komoly erőfeszítésekkel elért vívmányok – a stabil közbiztonság, az hogy nincsenek illegális bevándorlók, nincsen terrorizmus, nők elleni erőszak, meg van a feltétele a gazdaság fejlődésének – fennmaradjanak.

Borítókép: Migránsok a párizsi városháza előtt (Fotó: AFP)