Bóka János: Mi nem attól vagyunk európaiak, hogy mások által megfogalmazott elvárásoknak megfelelünk

– Mi nem attól vagyunk európaiak, hogy mások által megfogalmazott elvárásoknak és standardoknak megfelelünk – hangsúlyozta az európai uniós ügyekért felelős miniszter a visegrádi országok parlamenti elnökeinek találkozóján csütörtökön az Országházban.

Bóka János: Mi nem attól vagyunk európaiak, hogy mások által megfogalmazott elvárásoknak megfelelünk Fotó: Facebook

– A tagállamok mind a sajátosságaiknak megfelelően válhatnak versenyképessé. Ez nem zárja ki, sőt egyenesen feltételezi az együttműködést – mutatott rá. Hangsúlyozta, nincs központilag meghatározható, egységes recept a tagállamok számára, noha ennek egyre több jelét látni az Európai Bizottság gazdaságpolitikájában.

Kitért arra is, hogy versenytársaival szemben az EU leszakadó pályán halad: míg a világgazdaság 2013 és 2023 között reálértéken 31 százalékkal bővült, addig az EU gazdasága csupán 18 százalékkal nőtt. Az EU gazdasági dinamikája a Covid-válság utáni időszakban is gyengébb maradt a globális trendekhez képest – emlékeztetett.

Hozzátette: a termelékenységi olló Európa és az Egyesült Államok között egyre nyílik, különösen az innovatív szektorokban. – A mesterséges intelligencia új ipari forradalmat indított be, ahol az Egyesült Államok és Kína versenyez egymással. Európa ebben a versenyben nem vesz részt, elsősorban a magas energiaárak és a fojtogató európai szabályozási környezet miatt – mutatott rá.

– Európa a 19. századi ipari forradalom óta először nem formálója, hanem elszenvedője lesz a globális gazdasági átalakulásnak is

 – figyelmeztetett.

Bóka János felidézte azt is, hogy az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége alatt a versenyképesség kérdését állították a középpontba. – Nem fogadtuk el azt a beletörődő álláspontot, hogy Európa hanyatlása elkerülhetetlen, olyan válaszokat kívántunk adni, amelyek a menedzselt hanyatlás helyett egy új, erősödő pályára állítják az uniót és tagállamait – jegyezte meg. – Ez a szándék öltött testet a 2024 novemberében elfogadott budapesti nyilatkozatban, amely konkrét ütemtervként az Európai Bizottság felé megfogalmazott feladatszabásokkal rögzíti az EU27-ek állam- és kormányfői által kulcsfontosságúnak tartott irányt – rögzítette.

Felhívta azonban a figyelmet arra a nyugat-európai narratívára is, amely a versenyképességi hanyatlás okát a 2004-es uniós bővítésben keresi. Ezek a hangok azok, amelyek támadják a kohéziós politikát és szorgalmazzák az egységes belső piacon a teljes harmonizációt, szándékosan figyelmen kívül hagyva a tagállamok közötti eltérő fejlettségi szinteket – jelezte.

– A narratíva egyszerű: a 2004-ben és ezután csatlakozott országok támogatása a régi tagállamok számára versenyképességi béklyó. Ez azonban egy hamis narratíva, amely számos tényt figyelmen kívül hagy

” – jelentette ki.

Rámutatott: ennek a narratívának a cáfolata kulcsfontosságú, mert ez az alapja annak a költségvetési átalakításnak, amely a 2028–2034-es hétéves pénzügyi keretterv kapcsán zajlik. Emlékeztetett arra, hogy az európai regionális és kohéziós politikák egyidősek az 1985-ös egységes európai okmány elfogadásával, amely 1992 végére célként határozta meg az egységes belső piac létrehozását. – Ez volt az első olyan alkalom, amikor a döntéshozók felismerték: a csatlakozó tagállamok jelentősen alacsonyabb fejlettségi szintje ellehetetleníti, hogy a közös piacon azonos szabályok mellett versenyezzenek a többi tagállammal és azok vállalataival – idézte fel.

– A négy szabadság elve megkövetelte, hogy létrejöjjön egy kiegyenlítő mechanizmus, amelynek keretében a fejlettebb tagállamok előnyük és méretük arányában hozzájárulnak az alacsonyabb fejlettségű tagállamok erőfeszítéseihez, cserébe a piacok megnyitásáért és az egységes szabályozás elfogadásáért

 – fűzte hozzá.

Értékelése szerint ez a politika kiemelkedően sikeresnek bizonyult, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a déli tagállamok érdemben növelni tudják fejlettségi szintjüket, így ne alakuljanak ki óriási különbségek az egységes piacon.

– A 2004-es bővítést követően az alapelv nem változott, az EU egy korábban is rendkívül sikeres politikájának alkalmazásáról döntött. A 2004-ben csatlakozott tagállamok közül, versenyképesség szempontjából, a visegrádi országok számos mutatóban kiemelkedő eredményeket tudnak felmutatni – érvelt Bóka János. – A GDP növekedése terén a négy ország számai konzisztensen az EU átlaga felett alakultak. Az egy főre jutó GDP alakulása folyamatos pozitív trendet mutat, de még egyetlen V4-es államban sem érte el az EU átlagát – emelte ki.

Hangsúlyozta: továbbra is nagy szükség van a regionális fejlesztési támogatásokra, azonban nem szabad engedni a nyomásnak, hogy ezt a politikát és a forrásokat más céloknak rendeljék alá.

Borítókép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (Fotó: Facebook)