Bóka János: Mi nem attól vagyunk európaiak, hogy mások által megfogalmazott elvárásoknak megfelelünk

– Mi nem attól vagyunk európaiak, hogy mások által megfogalmazott elvárásoknak és standardoknak megfelelünk – hangsúlyozta az európai uniós ügyekért felelős miniszter a visegrádi országok parlamenti elnökeinek találkozóján csütörtökön az Országházban.

Bóka János: Mi nem attól vagyunk európaiak, hogy mások által megfogalmazott elvárásoknak megfelelünk Fotó: Facebook

Bóka János emlékeztetett: egyesek szerint az európai integráció célja az igazodás egy központilag meghatározott gazdasági és társadalmi modellhez, és csak ez a központi modell tekinthető európainak. Mások szerint minden tagállam eltérő, de egyaránt európai gazdasági és társadalmi modellel gazdagítja az EU-t. Hozzátette: ő maga az utóbbi álláspontot osztja, és különösen igaznak tartja ezt az Európai Unió és a visegrádi országok kapcsolatára.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter Fotó: DAVID BALOGH/XINHUA

– Mi nem attól vagyunk európaiak, hogy mások által megfogalmazott elvárásoknak és standardoknak megfelelünk. Mi, lengyelek, csehek, szlovákok és magyarok vagyunk, akik vagyunk. Európaiak is vagyunk, és saját identitásunkkal gazdagítjuk Európát, és csak saját identitásunkkal tudjuk Európát gazdagítani. Ha azt várják tőlünk, hogy máshogyan gazdagítsuk Európát, akkor azt nem integrációnak hívják, hanem birodalomépítésnek

 – hangsúlyozta.

Kiemelte: mindez érvényes az európai versenyképességhez való hozzájárulásunkra is: az EU csak akkor lehet versenyképes, ha tagállamai versenyképesek; az európai versenyképességet nem lehet a tagállami versenyképességgel szemben megvalósítani.

– A tagállamok mind a sajátosságaiknak megfelelően válhatnak versenyképessé. Ez nem zárja ki, sőt egyenesen feltételezi az együttműködést – mutatott rá. Hangsúlyozta, nincs központilag meghatározható, egységes recept a tagállamok számára, noha ennek egyre több jelét látni az Európai Bizottság gazdaságpolitikájában.

Kitért arra is, hogy versenytársaival szemben az EU leszakadó pályán halad: míg a világgazdaság 2013 és 2023 között reálértéken 31 százalékkal bővült, addig az EU gazdasága csupán 18 százalékkal nőtt. Az EU gazdasági dinamikája a Covid-válság utáni időszakban is gyengébb maradt a globális trendekhez képest – emlékeztetett.

Hozzátette: a termelékenységi olló Európa és az Egyesült Államok között egyre nyílik, különösen az innovatív szektorokban. – A mesterséges intelligencia új ipari forradalmat indított be, ahol az Egyesült Államok és Kína versenyez egymással. Európa ebben a versenyben nem vesz részt, elsősorban a magas energiaárak és a fojtogató európai szabályozási környezet miatt – mutatott rá.

– Európa a 19. századi ipari forradalom óta először nem formálója, hanem elszenvedője lesz a globális gazdasági átalakulásnak is

 – figyelmeztetett.

Bóka János felidézte azt is, hogy az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége alatt a versenyképesség kérdését állították a középpontba. – Nem fogadtuk el azt a beletörődő álláspontot, hogy Európa hanyatlása elkerülhetetlen, olyan válaszokat kívántunk adni, amelyek a menedzselt hanyatlás helyett egy új, erősödő pályára állítják az uniót és tagállamait – jegyezte meg. – Ez a szándék öltött testet a 2024 novemberében elfogadott budapesti nyilatkozatban, amely konkrét ütemtervként az Európai Bizottság felé megfogalmazott feladatszabásokkal rögzíti az EU27-ek állam- és kormányfői által kulcsfontosságúnak tartott irányt – rögzítette.

Felhívta azonban a figyelmet arra a nyugat-európai narratívára is, amely a versenyképességi hanyatlás okát a 2004-es uniós bővítésben keresi. Ezek a hangok azok, amelyek támadják a kohéziós politikát és szorgalmazzák az egységes belső piacon a teljes harmonizációt, szándékosan figyelmen kívül hagyva a tagállamok közötti eltérő fejlettségi szinteket – jelezte.

– A narratíva egyszerű: a 2004-ben és ezután csatlakozott országok támogatása a régi tagállamok számára versenyképességi béklyó. Ez azonban egy hamis narratíva, amely számos tényt figyelmen kívül hagy

” – jelentette ki.

Rámutatott: ennek a narratívának a cáfolata kulcsfontosságú, mert ez az alapja annak a költségvetési átalakításnak, amely a 2028–2034-es hétéves pénzügyi keretterv kapcsán zajlik. Emlékeztetett arra, hogy az európai regionális és kohéziós politikák egyidősek az 1985-ös egységes európai okmány elfogadásával, amely 1992 végére célként határozta meg az egységes belső piac létrehozását. – Ez volt az első olyan alkalom, amikor a döntéshozók felismerték: a csatlakozó tagállamok jelentősen alacsonyabb fejlettségi szintje ellehetetleníti, hogy a közös piacon azonos szabályok mellett versenyezzenek a többi tagállammal és azok vállalataival – idézte fel.

– A négy szabadság elve megkövetelte, hogy létrejöjjön egy kiegyenlítő mechanizmus, amelynek keretében a fejlettebb tagállamok előnyük és méretük arányában hozzájárulnak az alacsonyabb fejlettségű tagállamok erőfeszítéseihez, cserébe a piacok megnyitásáért és az egységes szabályozás elfogadásáért

 – fűzte hozzá.

Értékelése szerint ez a politika kiemelkedően sikeresnek bizonyult, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a déli tagállamok érdemben növelni tudják fejlettségi szintjüket, így ne alakuljanak ki óriási különbségek az egységes piacon.

– A 2004-es bővítést követően az alapelv nem változott, az EU egy korábban is rendkívül sikeres politikájának alkalmazásáról döntött. A 2004-ben csatlakozott tagállamok közül, versenyképesség szempontjából, a visegrádi országok számos mutatóban kiemelkedő eredményeket tudnak felmutatni – érvelt Bóka János. – A GDP növekedése terén a négy ország számai konzisztensen az EU átlaga felett alakultak. Az egy főre jutó GDP alakulása folyamatos pozitív trendet mutat, de még egyetlen V4-es államban sem érte el az EU átlagát – emelte ki.

Hangsúlyozta: továbbra is nagy szükség van a regionális fejlesztési támogatásokra, azonban nem szabad engedni a nyomásnak, hogy ezt a politikát és a forrásokat más céloknak rendeljék alá.

Borítókép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (Fotó: Facebook)