Ismeretlenek aranyai és csontjai

A régészet csöndes, alázatos tudomány, nem holmi kalandfilm — bár a Seuso-kincsek története is mutatja, hogy olykor valóban produkál szenzációs, krimibe illő fordulatokat. De a régészek mindennapjai, illetve a tárgyak története a lelőhelyektől a tárlókig ritkán láthatók. A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának középkor főosztálya azért hívta életre a Középpontban a középkor című kiállítássorozatát, illetve az 1 hónap, 1 régész, 1 tárgy sorozatot, hogy a fővárosunkban folytatott ásatásokon előkerült leleteket és rajtuk keresztül a régész munkáját is bemutassa.

A tárlat az olyan ritkaságok felvonultatása mellett, mint a Dunában talált, egyben maradt bőrcsizma, a szakemberek munkáját is megjeleníti Fotó: Bach Máté

A tárlat az olyan ritkaságok felvonultatása mellett, mint a Dunában talált, egyben maradt bőrcsizma, a szakemberek munkáját is megjeleníti
Fotó: Bach Máté

Egy díszes ruhában, kettős veretű ingben, a Kárpát-medencében igen ritka, veretes bronz nyakláncban, hajfonatkorongokkal eltemetett, nyilván tehetős asszony csontvázát látjuk a tárlóban. Összesen negyvennégy sír került elő – a dokumentálás ilyenkor hatalmas feladat, mindent részletesen le kell rajzolni, le kell fényképezni, hiszen csak a tárgyak sírbeli elhelyezkedésének ismeretében készíthető el az egykori ruha rekonstrukciója.

A tárlók kísérőszövegei mindig mesélnek az ásatások történetéről, az alkalmazott módszerekről. Látunk 3D-s fotóeljárással modellezett lelőhelyeket, és megtudjuk, hogy az állatcsontokkal külön foglalkoznak az archeozoológus szakértők. Fontos adatokhoz lehet így jutni a korabeli táplálkozásról vagy épp érdekes, ritka csontokra lehet bukkanni, mint az említett budai tevéé.

Terei György régész, a kiállítás egyik kurátora mutatja be az 1 hónap, 1 tárgy, 1 régész sorozatban a budai Vár erdélyi bástyájában (Táncsics Mihály u. 9.) feltárt éremkincsleleteit: a tudósember nyomozásába kap a nagyközönség bepillantást, abba a gondolati útba, amelyen egy kérdést számtalan másik kérdés követ, mire valószínűsíthető, hogy az akcsékat, dénárokat és garasokat a 15 éves háború során, Buda egyik ostromakor rejtette el valaki.

Egy több száz éve élt ismeretlen eltitkolt és elveszett vagyonát nézve számoljuk össze, hány szakértő is kellett ahhoz, hogy mindez itt álljon a tárlóban: egy kolléga fémkeresővel; fotós, rajzoló, geodéta, aki beméri a lelet helyét; régész, aki megírja az ásatási naplót; és természetesen egy gépkocsis őr, mert a régész nem sétálgat aranypénzekkel a hátizsákban. A múzeumba érve pedig bekapcsolódik a munkába a numizmata, a történész, a restaurátor és a nyelvész.

A február 24-ig látogatható tárlat a régészet, a helytörténet, az érmegyűjtés, illetve a középkor szerelmeseinek kötelező, a Vármúzeum látogatása pedig mindenkinek, aki jól kidolgozott forgatókönyvű, profin és igényesen rendezett kiállításokat akar látni. Időről időre bemutatják az új régészeti leleteket is, érdemes figyelni az intézményre.