Három örmény ősbiblia és ereklyék

Az örményeket a világ egyik első keresztény népeként tartják számon, akiknek gyakran az államiság teljes hiányában is sikerült évszázadokon át megőrizniük a hitüket.

Zarándokok a tomarzai keresztény templomnál a XIX. században Forrás: OSZK

Az örményeket a világ egyik első keresztény népeként tartják számon, akiknek gyakran az államiság teljes hiányában is sikerült évszázadokon át megőrizniük a hitüket. Az Országos Széchényi Könyvtárban nemrég megnyílt Egység és sokszínűség – Örmény Biblia és vallásos társadalom című kiállításon az első három teljes örmény bibliakiadást (Amszterdam 1666, Isztambul 1705, Velence 1733) tekinthetjük meg, valamint számos családi ereklyét és az erdélyi örmények vallásgyakorláshoz köthető tárgyait.

Zarándokok a tomarzai keresztény templomnál a XIX. században
Fotó: OSZK

A kiállítás megnyitóján Tüske ­László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy már a mostani tárlatot megelőzően is rendeztek örmény tematikájú kiállításokat az intézményben: néhány évvel ezelőtt az örmény diaszpóra kulturális életét bemutató kiállítást nyitottak meg, 2015-ben pedig az 1915-ös népirtás százéves évfordulójára emlékeztek. A mostani tárlat összeállítását kétéves kutató­munka előzte meg.

– Felfogásunk szerint a Biblia és a könyvkultúra elválaszthatatlan egymástól – hangsúlyozta Tüske László, aki azt is elmondta, hogy a Szentírás a narráció eszközével közli az emberekkel a tanítást, és mindezt élménnyé teszi. – Az örmények Meszrop Mastoc teo­lógus fordításában ismerhették meg a Bibliát, ami kéziratok formájában maradt fenn, míg végül a XVI. században kinyomtatták. A nyomtatott Szentírás elterjedése pedig segítette az örményeket kultúrájuk és hitük minél teljesebb megélésében – tette hozzá a főigazgató.

Az 1666-os amszterdami kiadás

A megnyitón Szuromi Szabolcs An­zelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora elmondta, hogy a kiállítás azért is különleges, mert a bibliafordításokon kívül családi ereklyéket tartalmaz. – Az örmény nép a történelem folyamán hihetetlen szenvedéseken ment keresztül. Sokaknak el kellett hagy­niuk otthonaikat, és ezek a családok nemcsak a tárgyaikat, hanem a kultúrájukat, nyelvüket, hitüket is magukkal vitték. Erről tesz tanúságot ez a kiállítás – tette hozzá Szuromi Szabolcs Anzelm, aki ezután Naregi Szent Gergely (Grigor Narekaci), a X. század végén élt örmény szerzetes A bánat könyve című imádságos könyvéből idézett egy szép imádságot.

Ezután Szuromi Szabolcs Anzelm átadta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által adományozható legmagasabb tiszteletbeli tudományos elismerést Anahit Simonyannak, a jereváni Magyar–Örmény Kulturális Társaság elnökének, aki nagyon sokat tett az örmény–magyar kulturális kapcsolatok elmélyüléséért.

Családi ereklyetartó

A kiállítás azt is bemutatja, hogy az örmények milyen szorosan kapcsolódnak a Kárpát-medencéhez. A XVII. században érkeztek nagyobb számban Erdélybe, ahol uniót kötöttek a katolikus egyházzal, majd viszonylag gyorsan integrálódtak a magyar társadalomba. A tárlaton megtekinthető több mint százéves kincsek egy-egy oszmán-örmény család mikrotörténelmét hordozzák. A tárgyak, amelyek városról városra kísérték a túlélő családokat, rávilágítanak az oszmán-örmény társadalom kulturális, nyelvi és vallási sokszínűségére. Az egyedülálló kiállítás május 11-ig látogatható az Országos Széchényi Könyvtárban.