Mindent tudott Petőfiről és Madáchról

A 75 éve, 1944-ben született Kerényi Ferenc emlékére rendeztek konferenciát a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Filosz a múzeumban címmel.

Nemzettudatunk, nemzettestünkhöz és kultúránkhoz való tartozásunk akkor reális, ha valódi tudáson, valódi összefüggések ismeretén, nem pedig – sokszor kanonizálódó – pletykákból, tévedésekből kinövő babonákon alapul. Tisztában lenni azzal – nem középiskolás fokon –, hogy ki volt Petőfi Sándor vagy Madách Imre, egyfajta belső, szellemi határvédelem. Az ellenség, amitől a határt védjük, szintén belső: önnön szellemi restségünk. A többnyire méltatlanul kevés közfigyelemben részesülő irodalom- és színháztörténeti kutatómunka pedig kulcsfontosságú ebben a küzdelemben.

A 75 éve, 1944-ben született Kerényi Ferenc emlékére rendeztek konferenciát a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Filosz a múzeumban címmel. Szinte fölsorolhatatlan, mi mindent köszönhet a magyar irodalomtörténet a számos díjjal kitüntetett, 2008-ban elhunyt pedagógusnak, egyetemi tanárnak, színház- és irodalomtörténésznek.

Kerényi Ferenc 1976-ban lépett a PIM falai közé, először a kézirattár munkatársaként, és 1978-ban már be is robbant a szakmai köztudatba a Krúdy Gyula-emlékkiállítással, ami az Őszi utazások címet kapta, de a rendező elvről, az alkotói szándékról talán többet elárul munkacíme: Szindbád világa.

Kerényi a tárlathoz komplex „élménycsomagot” tervezett, amibe belefért a fiktív családi fotóalbum, a hangkulissza, a kísérő kiadvány, a filmvetítés. A komplex élményátadás múzeumpedagógiai programja 1978-ban még merőben szokatlannak számított.

Kerényi Ferencnek köszönhetjük, hogy átfogó Madách-monográfiájával, számos cikkével és tanulmányával feloldotta a köztudatban élő, befelé forduló, töprengő Madách, az „alsó-sztregovai remete” képét, és egy jóval izgalmasabb, politikus Madách-képet tárt föl a kor Európájának összefüggésrendszerében.

Madách Imre szülőhelye mellett Kiskőrös is hálás Kerényi Ferencnek: a Petőfi Sándor Szülőház és Emlékmúzeum az ő munkássága nyomán lett új Petőfi-kultusz helyszíne. Petőfi-monográfiája pedig szakmai berkekben egybehangzóan irodalomtörténeti jelentőségű, és nem csak a szakma számára érdekes: Kerényi olyan színesen, érdekesen, olvasmányosan festi meg a költőt és korát, olyan világosan tár föl olykor bonyolult összefüggéseket, hogy még az is érti, aki utoljára az elemi iskolában olvasott irodalmi életrajzot.

Egy anekdota szerint csupán négy nap van Petőfi Sándor életében, amiről Kerényi Ferenc nem tud számot adni.