Galántáról Nagyszombatra megy Devich Gergely és Ránki Fülöp a filmben, ahol gimnáziumi éveit töltötte Kodály. A két fiatal Galántához képest Nagyszombatot már sokkal inspirálóbb közegnek találta: jó helyre került Zoltán. Aztán kirándulnak egyet a Zobor-vidéken is, ahova Kodály első gyűjtőútjaira ment vissza 1905-ben. A dokumentumfilmnek az is egy fontos pillanata, ahogy a két fiú komolyan érdeklődik, hogyan is működik, hogy vesz föl a fonográf, mennyire volt nehéz ezt házról házra cipelni. Látszik, hogy az alkotók jól tudják: ha meg szeretnék nyerni a diákokat, hogy nyitottan és szívesen nézzék meg A mi Kodályunk című filmet, akkor a legjobban teszik, ha minél többet szerepeltetik Devich Gergelyt és Ránki Fülöpöt.
A budapesti rész Kodály egyetemi éveit és a korszak legfontosabb kompozícióit mutatja be, valamint a szerzői estet, amelynek az Erzsébet körúti Royal szálló hangversenyterme adott otthont. A zeneszerző 1910-es önálló szerzői estje áll ugyanis A mi Kodályunk középpontjában. Ezen Kodály Zoltán I. vonósnégyese, Kilenc zongoradarabja, valamint a Szonáta gordonkára és zongorára című műve hangzott el. A filmben az estet újból megrendezik, így azt is láthatja, megtapasztalhatja a néző, mennyi munka, gyakorlás, készülés és közös gondolkodás előzi meg a színpadi produkciót.
A dokumentumfilm első része tehát úgy zárul, hogy a 2010-es szerzői est repertoárjával színpadra lép Devich Gergely Junior Prima díjas gordonkaművész, egy muzsikusdinasztia legifjabb tagja, valamint Ránki Fülöp szintén Junior Prima díjas zongoraművész, aki szintén nem egyedüli zenész a családban, és már 3-4 éves korában hallás után zongorázni kezdett. Az esten fellép még a Kruppa Kvartett is, utóbbi a vonósnégyes részleteit adja elő, a filmben általuk ismerjük meg a próbafolyamat stációit. A mi Kodályunk a tervek szerint a televízióban látható majd.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!