Bástya a veteményes alatt

A Táncsics Mihály utcai bejárható régészeti helyszín és a Lőportár épületé­ben létrehozott tárlat is a BTM szakmai munkájára és kiállításaira irányítja az arra járók figyelmét.

Pop-up kiállításon mutatják be a nemrég feltárt erődítmény kincseit Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A Táncsics Mihály utca 9. szám alatt található műemlék épületre, a Táncsics Mihály és Kossuth Lajos ittraboskodására emlékeztető márványtáblák és portrék közé egy különös, világoskék, hatszögű bejárat került. Ez nem az épített örökségünk megszentségtelenítése, hanem ezzel a merész nyitánnyal hívják fel a figyelmet arra, hogy mától végre a múzeumlátogatók is beléphetnek ezen a kapun, ugyanis a régészet napján 15 órakor megnyílik Az első bástya – pop-up kiállítás egy erődítmény rejtett kincseiről című tárlat.

Az utcafrontra néző József lovassági laktanya 1820 körül épült, és mint az elhelyezett emléktáblák is hirdetik, itt raboskodott 1837–1843 között Kossuth Lajos, és 1848-ban a forradalmárok innen szabadították ki Táncsics Mihályt. 1920 után az épület a Pénzügyminisztérium használatába került, majd 1948-ban háborús jóvátételként az Amerikai Egyesült Államok tulajdona lett – az amerikai nagykövetség védelmét ellátó tengerészgyalogosok állomásoztak itt, majd háborús veteránokat szállásoltak el elsősorban rekreá­ciós céllal. Az ingatlan 2014-ben került ismét magyar tulajdonba.

Pop-up kiállításon mutatják be a nemrég feltárt erődítmény kincseit
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ez a helyszín nemcsak a műemlék épület és története miatt érdekes. Valószínűleg épp ezen a területen állt a IV. Béla király (1235–1270) által építtetett korai királyi rezidencia, ugyanis csak 1381-ben költözött a királyi udvar a mai Budavári Palota területére. Az 1530-as években Szapolyai János király (1526–1540) hadmérnökei megerősítették a várfalakat, és egy nagy méretű bástya építését kezdték meg. A várfal síkjából kiugró Erdélyi bástya a modernebb ostromtechnika ellen is védelmet nyújtott – tavaly augusz­tus óta ennek maradványait tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumának régészei a Várkapitányság Nonprofit Zrt. megbízásából. A korai királyi rezidencia maradványai után kutatva a terület feltárását már 1962-ben megkezdte Zolnay László régész, aki megtalálta a királyi ház részleteit és későbbi jelentős épületek maradványait, de az Erdélyi bástyánál csak kisebb területet tudott kutatni, mivel épp itt helyezkedett el a tengerészgyalogság veteményeskertje.

A leletanyagot két helyszínen tekintheti meg a nagyközönség: a Vármúzeumban és a Táncsics Mihály utcai pop-up tárlaton. A pop-up a különböző számítógépes programokban felugró ablakok neve, az a céljuk, hogy a látogatók figyelmét irányítsák – ahogy a Táncsics Mihály utcai bejárható régészeti helyszín és a Lőportár épületé­ben létrehozott tárlat is a BTM szakmai munkájára, kiállításaira és közönségbarát látogatói programjára irányítja az arra járók figyelmét.

– Ez a kert évtizedeken át megközelíthetetlen volt a Várba látogatóknak, most viszont október 31-ig bejárható. A sétány, a kert berendezése és a figyelemfelkeltő bejárat mind szándékoltan sugallja az ideiglenességet, de jelzi azt is, hogy számtalan ötletből tevődik össze ez a letisztult, modern arculat vagy az idővonalszerűen bemutatott történeti kitekintő, amely reményeink szerint felkelti a fiatalok érdeklődését is – mondta el Fodor Gergely, a Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokkal kapcsolatos egyes feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos.