°C Evelin, Fülöp 2022. május 26. 
– 2006 óta készül folyamatosan a Thelomeris című, látványos magyar sci-fije. A meg nem jelent film előzetesét az utóbbi években csaknem negyedmillión látták. Miről szól?
– A Thelomeris egy olyan gyárvárosról szól, amelynek senki sem ismeri a múltját. Ez egy orwelli és Philip K. Dick írásaihoz hasonló világ, amelyben az idővel üzletelnek. A több száz emeletes toronyházak aljában gőzgépek, fogaskerekek működnek, és mindenki olyan munkát végez ebben a városban, ami a központi épületet látja el energiával: egy hatalmas óratornyot. A film egyben társadalomkritika is, hiszen arról is szól, hogy a globalizációval együtt járó, állandó, felesleges munkavégzés hogyan teszi tönkre az emberek életét. Egy újságíró és az óragyár tulajdonosa végül elkezd nyomozni, és egyre nyugtalanítóbb titkokat fedeznek fel, hiszen maga a város egy ősi szerkezet, ami nem véletlenül alakítja úgy a dolgokat, ahogy.
– Az eredeti cím Sorsvonalak volt. Miért változott ez meg, és hogyan látott neki a forgatásnak?
– Amikor még magyar projekt volt, akkor ezt a címet használtuk. Kezdetben Dörner Györggyel és Szakácsi Sándorral is forgattunk, őket gyermekkorom óta nagyon szerettem, szinkronhangként, de színészként is kiválóak voltak. Dörnerrel a Megyeri hídon, sötétben, összeragasztott lámpákkal is vettünk volna fel jeleneteket, de szétestek a lámpák. Innen kezdtük. Szakácsi Sándor ráadásul ebben a filmben játszott utoljára, a felvételeket kincsként őrizzük, és persze majd felhasználjuk őket. A filmterv 2009-ben változott meg, amikor megkerestem Mark Hamillt, a Star Wars-filmek Luke Skywalkerét, és végül igent mondott egy szerepre. Vele is sok jelenetet forgattunk.
– Egy fiatal, független filmes rendező mivel tudott meggyőzni egy amerikai filmsztárt?
– Az ötlettel és a forgatókönyvvel. Még a legelején kiszuperált Pentium hármasokkal vágtuk a filmjeleneteket, majd idővel jobb kamerát is szereztünk, és egy-két korai eredményünket látva beengedtek a TV2 vágóstúdiójába, ami sokat segített. Ezeket az anyagokat elküldtem Hamill ügynökségének, és meggyőztük őket. Akkor már megkaptam a privát telefonszámát, és úgy egyeztettünk. De Christopher Lloyd a Vissza a jövőből és Gillian Anderson az X-aktákból, valamint a Rome című sorozat egyik sztárja, James Purefoy is igent mondott nekünk. Ők elvállalták a megbeszélt összegekért, de utána az egész projekt lelassult 2010-ben.
– Nem gondolt arra, hogy pályázzon a fennmaradó költségekért?
– Eddig mindent önerőből csináltunk. Klasszikus science fiction film még nem készült Magyarországon. Ez lenne az első próbálkozás. Nincs mire hivatkozzunk, ami azt bizonyítaná, hogy van rá érdeklődés és rentábilis lehet. A Thelomerist lényegében más úton próbálom finanszírozni, szerencsére elkészítettünk egy nyolcvanas évekre hajazó horrorfilmet, a Gingerclownt, amely az egyetlen olyan, magyar stábbal, amerikai és magyar színészekkel forgatott film lett, amit megvett és forgalmazott a Lionsgate. Ez nem azt jelenti, hogy jó film, hanem azt, hogy ilyen szempontból úttörő lett.
– Mark Hamill újra keresett színész lett. Tőle nem kért segítséget?
– Ő az elejétől fogva normálisan állt hozzánk, legutóbb Londonban találkoztunk az új Star Wars forgatása alatt, és most is mondta, hogy tetszik neki, amit csinálok, és az is, hogy nem adom föl, de nulláról ő sem tud kihozni egy teljes költségvetést. Egyébként nagyon kedves, a feleségével átengedték nekem az ágyukat, amikor kimentem hozzájuk Malibuba, és gondolom, meglepő lesz, de a jedi lovag otthonában nincs semmi Star Wars-relikvia két fekete-fehér fényképen kívül. Mindenhol kis csipkék és porcelánok vannak, mintha egy bajor házban lennénk.
– Reálisan mikor tudná befejezni a Thelomerist?
– Sok projekten dolgozom, és ezek mind befolyásolják azt, hogy mikor tud elkészülni a Thelomeris. Három-négy év múlva talán be tudnánk fejezni olyan minőségben, hogy bárhol be lehessen mutatni a világon, és senki se mondja rá azt, hogy ez egy kis költségvetésű film – és nem pénzben mérve. Sokkal többet ki tudnánk hozni abból a pénzből, amiből mások kevesebbet, és ha a Thelomeris kapna egy átlagos magyar filmnek járó összeget, úgy fejezhetnénk be, hogy sikeres legyen.
– A látványos CGI-technika, amely akár a film védjegye lehetne, ma már kissé elavultnak számít. Ez nem lesz hátrány, ha végül a moziba kerül?
– Ezek nem évülnek el, hisz ezt a kitalált várost mi teljesen lemodelleztük és felépítettük 3D-ben, ezért csak újra kellene textúrázni a jeleneteket, amire ma már modernebb programjaink vannak. Jobb világítást is generálhatunk vagy érdekesebb kameramozgásokat csinálhatunk a virtuális térben. Az, ami most látszik az ős-Thelomeris trailerében, a mai lehetőségek szerint kissé átalakítva már önmagában is sokkal vonzóbban és jobban nézne ki.
– Min dolgozik most, ami mozdíthatna az ügyön?
– Egy sorozatot forgatok Jim Hanksszel, Tom Hanks testvérével, akit itt Európában kevésbé ismerünk, pedig egy nagyon jó színész, aki a Forest Gumpban és a Toy Storyban is közreműködött. A Two Minutes To Midnight című sorozatunkban az ötvenes évek Amerikájában járunk, a hidegháború kezdetekor, a nukleáris fenyegetettség árnyékában. A főszereplő egy házaló ügynök, aki egy eszközt próbál eladni, amely védelmet nyújt az atomtámadástól, de persze csak egy halom ócskavas van a bőröndjében. A sorozattal még nem kerestem meg hazai csatornákat, de ha egy magyar csatorna igent mondana rá, ez lehetne az első nemzetközi piacra is szánt, magyar gyártású sorozatunk, melyben amerikai, de magyar színészek is játszanának, mint például Kálloy Molnár Péter is. Mellette próbáljuk átvinni olyan csatornákra, mint a Netflix vagy az Amazon-Hulu. Ha sikerülne, a Thelomerist is könnyebben be tudnánk fejezni. Mellette egy angol musicalfilmet rendeztem Blackpoolban, amit most vágunk éppen, illetve a Lángkapitány című filmet készítjük.
