Bátor, új és a jövőnek is szól

Olyan értéket szeretnék adni Budapestnek, ami az egész világnak és a jövőnek is szól — mondta Sou Fujimoto japán építész a Magyar Nemzetnek. A világ legfelkapottabb építészei között tartják számon, ő tervezi a Ligetben a Magyar Zene Házát. Az épületről, az épített örökség megőrzésének fontosságáról és arany falevelekről beszélgettünk.

Pataki Tamás
2019. 06. 01. 8:18
A japán szakember szerint a modern építészet feladata egyszerű: mindig jobb életkörülményeket teremteni Fotó: Mirkó István
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Sokan nagyon japánosnak tartják az épületét.

– Nem japánosnak szántam. A japánok valószínűleg nem tartanák annak, mert a szerkezete hullámos, és a nagy része üvegből van. A hagyományos japán épületek egyenesek és egyszerűek. De talán értem, mire gondolnak, mert a japán kultúra hatását is lehet érezni az épületen, ahogyan az európait is. A kettőnek a keveréke. Olyan értéket szeretnék adni Budapestnek, ami az egész világnak és a jövőnek is szól.

A japán szakember szerint a modern építészet feladata egyszerű: mindig jobb életkörülményeket teremteni
Fotó: Mirkó István

– Nemrég fejeződtek be a mélyépítési munkák. Többen azért kritizálták a látványterveit, mert szerintük nehéz lesz megvalósítani őket statikai szempontból. Például a hullámos tetőt.

– Úgy érzem, hogy jól haladunk és jó dolgokat csinálunk, az épület dizájnja olyan lesz, amilyennek bemutattuk, az intézmény végleges tartalmi elképzeléseihez pedig megtaláltuk a koncepció és a valóság közötti egyensúlyt. Építészeti szempontból a hullámos tetőzetet megépíteni nem oly ördöngös dolog, mint amilyennek tűnik. Különben a pályázat elbírálásakor minden tervet statikai szempontból is mérlegelt a bizottság.

– A belsején sem változtatnak?

– Ott csak a földszinti mennyezetet változtattuk meg, hisz az eredeti tervekben ez tükörszerű fémlemezekből készült volna. Szerencsére megihletett a budapesti Zeneakadémia gyönyörű koncertterme, amelynek mennyezetét arany falevelek borítják. Úgy éreztem, ez az! Bár a két épület nagyon különböző, az akadémia egy műemlék ház, a Zene Háza pedig egy kortárs épület. Ezeket a faleveleket gondoltam újra, mert, egy hozzájuk hasonló motívum szövi át majd a mennyezetet. A napokban reggeltől estig nézegettük az anyagmintákat, majd kiválasztottuk azokat, amelyekből például a hullámos tető vagy a belső terek készülnek.

– Valaki azzal vádolta, hogy egy ön által tervezett dél-franciaországi fürdő épületének látványtervét „adta el” újra Magyar Zene Házaként. Főleg a körökkel áttört tetőzetre gondoltak.

– Ez klasszikus fake news. 2014-ben pályáztunk a budapesti épületre, a spakoncepciót csak két-három éve készítettük el. A Magyar Zene Házának tetőzete lebeg, a földszintje áttetsző, a franciaországi épület teljesen más.

– Mi a fontosabb: megőrizni a régit vagy újjal helyettesíteni?

– Párizsban is van irodám. A város építészeti értelemben nagyon konzervatív, de nagyon progresszív is, elég, ha a Pompidou Központra gondolunk. Ha egy új épületben van valamiféle új erő is, akkor van értéke. Az, hogy az európai felfogás konzervatív, nem feltétlenül rossz. Ha a történelmi épületek értékesek, meg kell őrizni őket, ha olyat tudunk alkotni, amiben új energia van, akkor azt kell megépíteni úgy, hogy tiszteljük a környezetét. De azt is szeretem, ha az európaiak bátran keresik az újat. Jónak tartom, hogy Budapest megőrzi az épített örökségét, de azt is, hogy olyan japán építészekre is nyitottak, mint én. Ez a jó egyensúly: megőrizni és új vízióknak is teret adni. Japánban a városképek folyamatosan változnak, de különösebb vízió nélkül.

– Ilyenformán nagyobb tere van ott a kísérleti építészetnek, mint Euró­pában?

– Egyáltalán nem. Japánban az a gond, hogy sok fontos épületet bontanak le, sokszor az 50-es, 60-as évek, a háború utáni újjáépítés ikonikus épületeit dózerolják le, pusztán gazdasági megfontolásból. Ez nagy kár, hiszen abban az időben jelent meg először a modern építészet Japánban, elég, ha Kenzo ­Tange munkáit említem. Sajnos a helyükre nem izgalmas, hanem unalmas épületek kerülnek. Az építészet szabadságát komolyan kell vennünk, és olyan értékeket kell létrehoznunk, amelyek a jövőnek és gyermekeinknek is szólnak.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.