Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
– Film megvalósításán is gondolkodnak?
– Igen. Nagyon várom az Elton Johnról szóló filmet, a Rocketmant, amely állítólag a Queen-filmnél is jobb lesz. Az ember ezekből sok ötletet tud meríteni. A másik kérdés, hogy egyáltalán minek van hatása. Én úgy érzem, hogy a mi történetünk, főleg az, hogy mi ezt Kelet-Európában csináltuk, még több érdekességet rejt, és bízom benne, hogy elkészítjük a filmet is. Egyelőre azonban nem ez a legfontosabb, hanem a könyv és a zenei anyag összeállítása.
– Az Omega-tagok mintha hűséget esküdtek volna, ötvenhét éve zenélnek együtt. Hogy tud ilyen sokáig fennmaradni egy zenekar? Mi tartja önöket együtt?
– Egyrészt mi is érezzük, mekkora érték ez. Másrészt mindig időben léptünk, amikor gyengülni kezdett a csapatszellem vagy a csapat teljesítménye, amikor valamit módosítani kellett. Ezért hiszem, hogy egy nagyon jó, mai szemmel nézve is erős csapat az Omega. Az egy nagyon nagy dolog, hogy négyen még az ősidőkből vagyunk, tehát négy „dinoszaurusz is van a mai állatkertben”.
– Óriási tapasztalattal rendelkezik a zenei világban. A mai zenei felhozatalt Magyarországon miként tudná értékelni?
– Én úgy gondolom, hogy az ország nagyságrendjének megfelelő, bár Magyarországon már közel nem játszik akkora szerepet a rockzene, mint az úgynevezett átkos időszakban. Európában járva-kelve Magyarország nem tartozik a kedvencek közé. A lengyeleken és szomszédjainkon kívül kevesen ismernek, a nagyhatalmak pedig nem is vesznek rólunk tudomást. És ennek megfelelően a zenei elismertségünk sajnos nem túl jelentős. Nem is érzek olyan kirobbanó produkciót, amelyre azt mondanám, hogy „na, ez igen!”. Pedig ma már minden lehetőség adott hozzá.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!