időjárás 36°C Pál 2022. június 30.
logo

Elkerült pátoszveszély, irónia, életrajzi fikció

Izsó Zita
2019.06.28. 10:54

Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia pályakezdő szerzők köteteit bemutató sorozata több könyvvel is bővült, köztük három fiatal költő, Bék Timur, Polgár Kristóf és Regős Mátyás köteteivel. Bék Timur könyvének szerkesztésé­ben az Orpheusz Kiadó munkatársai is részt vettek, Polgár Kristóf és Regős Mátyás köteteit pedig Horváth László Imre és Smid Róbert szerkesztette. Az ő közreműködésüket azért is érdemes kiemelni, mert mindhárom könyv felépítése átgondolt, szerkezete koncepciózus, kiérlelt munka benyomását kelti.

Bék Timur Aszterión című kötetének megjelenése előtt már felhívta magára a figyelmet a Bárka folyóirat 2019/1-es számában megjelent Entrópia című szonettkoszorúval, ami mind formájában, mind témájában és képi világában József Attila A kozmosz éneke című szonettkoszorúját idézi meg. Bravúros teljesítmény ez a vers, ami részleteiben is meggyőz minket a szerző tehetségéről, ugyanis hihetetlenül kifejező képeket vonultat fel („Rájön, mikor már húsz évet behabzsolt, / hogy a létezése növekvő napfolt. […] s mint lyukas zokni, amit túlhordanak, / ahogy megnőtt a folt, úgy eltűnt a nap; Felszakadnak a roppant csillagködök – rossz mozdulat során a varratok; Lótuszban ülök. Mint sűrű, sárga méz, / feltör a fény repedt bőröm alól), és bár a nagy ívű, lételméleti problémákat is felvető téma kapcsán felmerül a pátoszveszély, mindezt ügyesen kezeli, egyrészt úgy, hogy hétköznapi elemeket is beemel a versbe, másrészt úgy, hogy a versbeszélő kellő öniróniával szemléli önmagát. Az egész kötetre jellemző a szerző kitűnő formaérzéke és az általa használt képek erős atmoszférateremtő potenciálja. Érdemes hangsúlyozni, hogy még a kevésbé kiemelkedő versekben is vannak figyelemre méltó, emlékezetes sorok.

Polgár Kristóf, a Hamlet retúr című kötet szerzője a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészet szakának hallgatója, de Szolnokon született, korábban a Szolnoki Szigligeti Színházban is játszott. Az elmúlt években publikált versei többek között a Műútban és az Irodalmi Jelenben jelentek meg. Farkas Wellmann Endre fülszövegének tanúsága szerint Polgár Kristóf az egyik utolsó tanítványa volt a tavaly elhunyt Bréda Ferencnek, akinek munkássága mindig is jelentősen hatott a kolozsvári irodalmi életre. A Hamlet retúr egy őrületes kulturális kavalkád: megidéződnek benne Shakespeare, Csehov vagy éppen Szophoklész műveinek alakjai, sőt nem egy esetben maguk a szerzők is. Ugyanakkor Polgár kontextusba helyezi őket napjaink társadalmi jelenségeivel vagy éppen uralkodó magatartásformáival, amitől rendívül frissek lesznek ezek a szövegek. A nagyrészt erősen ironikus, játékos versek azonban nem nélkülözik a komolyságot sem. Ez elsősorban a Pikkelyek nélkül angyal című ciklusra jellemző („Tegnap kalapban látták az Istent. / Filterest szívott, saját vérét itta.”) A Tegnap kalapban című vers egyébként a kötet egyik legkiemelkedőbb darabja.

Regős Mátyás Patyik Fedon élete című kötete egy nagyon különleges életrajzi fikció, amelynek főhőse a szerző képzeletbeli barátja, aki bizonyos tekintetben alteregójaként is értelmezhető. Fedon egy gyönyörű lángész: az életben maradás mestere, nem szereti a szerző családját, szerinte az édeni állapot baromság, mert ha mindenki jó lenne, akkor is volna legrosszabb, azt hangoztatja, hogy nincsen idő, emellett „örök érvényű költő, de soha nem ír verset”, és nagyböjt idején majdnem mindenről lemond, kivéve a történeteit. Fedon legfontosabb tulajdonsága azonban mégis az, hogy kimondja, amit talán nem mernénk, nem próbál megfelelni vagy alkalmazkodni, nem igyekszik letagadni annak az életnek az abszurditását, amit mindannyian élünk. A kötet második része Fedon verseit tartalmazza (a címe ennek megfelelően Patyik Fedon versei), ez szintén nincs híján az iróniának (elég elolvasnunk a Szigony Kázmér, a zseni című szöveget), ugyanakkor egyértelmű, hogy ezekben a szövegekben a szerzőnek már nincs szüksége Fedonra ahhoz, hogy beszélni tudjon a világról és önmagáról. (Ebben a részben érdemes kiemelni a rendkívül pontos, találó képeket: „Beszéde sűrű volt, mint a tejföl, s éppolyan fehér.”) Az arányokat tekintve lehetett volna ez a ciklus kicsit hosszabb is, azonban így is nagyon jól egészíti ki az első ciklus prózaverseit.

Bék Timur, Polgár Kristóf és Regős Mátyás első köteteiben három karakteres, kiforrott hang szólal meg, mindhárom szerző könyve ígéretes indulás.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.