Hogyan mérhető a tanulói jóllét? A tudomány hogyan tudja vizsgálni az önértékelés jellemzőit? – ilyen kérdésekre is választ kaphatnak az Iskolakultúra című, pedagógusoknak szóló folyóirat olvasói. De Alan Kendle könyvének ajánlójaként szó esik az afantáziás gondolkodásról is, mely jelenség megértése nagy segítség lehet pedagógusnak és diáknak egyaránt, hiszen az emberiség közel 3%-a a többséggel ellentétben nem képes tudatosan képekben emlékezni, gondolkozni, ezért fontos ezt felismerni és megfelelően segíteni az érintetteket a képességeik kibontakoztatásában. Mint kiderül, afantáziásoknak tekintik jelenleg azon személyeket is, akik bár nem tudnak tudatosan képekben emlékezni, de „átlagosan”, azaz „színes filmekben”, „képekben” álmodnak; de ugyanide sorolják azokat is, akiknek álmait „csak” érzések, mozgások építik fel; sőt azokat is, akik semmilyen érzékszervüktől kapott információt nem tudnak hasonlóan „érzékletesen” felidézni, mint ahogy megélték.
A legutóbbi lapszámban külön tanulmány összegzi a gyermekvédelmi szakellátásban elhelyezett roma gyermekekre vonatkozó kutatásokat is, és megvizsgálják a gyermekotthonok, lakásotthonok szakmai programját abból a szempontból, hogy az intézmény mivel és hogyan járul hozzá a nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek identitásának kialakításához, megőrzéséhez.
Az 1991-ben megalakult Iskolakultúra a bölcsész- és társadalomtudományok egyik legmeghatározóbb hazai folyóirata. Tartalmi sokszínűsége és minősége miatt egyaránt közkedvelt a tudományos pályára lépő fiatalok, a felsőoktatási kutatók és oktatók, valamint a közoktatásban dolgozó pedagógusok körében. A folyóirat elsősorban a bölcsészet- és társadalomtudományok (pl. neveléstudomány, filozófia, antropológia, könyvtártudomány, művelődéstudomány, művészettörténet, nyelvészet, pszichológia, pedagógia, szociológia, szociális munka) művelői számára kínál publikálási lehetőséget tudományos és ismeretterjesztő írások – tanulmányok, szemlék és kritikák – közlésével.
A nemzetközi tudomány hazai elterjesztésében főszerepet vállal a lap, továbbá a fejlesztők és az önképzésre hajlamos tanárok számára lehetővé teszi a kurrens tudományos ismeretek elérését. Számos OTDK-dolgozat és doktori disszertáció alapján készült írás jelenik meg rendszeresen a lapban. A folyóirat szerkesztői proaktív módon támogatják a látókörükbe került, kutatói pályára készülő hallgatókat, illetve a közoktatás innovatív pedagógusait, közoktatási szakembereit. Kifejezetten az első lépések megtételéhez kínál lehetőséget a Kritika rovat.
