Kortárs darabok, izgalmas kísérletek

A Zentai Magyar Kamaraszínház Csurka István hazánkban sokáig nem játszott kamaradarabjával, a Deficittel, egy független kolozsvári társulat pedig kortárs szerzői darabbal érkezett a XXXI. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiváljára. A múlt péntektől kilenc napon át tartó találkozó a rendszerváltás óta hidat képez a határon innen és túl élők között, egységet hirdetve a magyar nyelvű színjátszásban.

Jelenet a Sára asszony című drámából Fotó: Bruzák Noémi Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Telt házas előadásokkal, de visszafogott szakmai érdeklődés mellett vette kezdetét a magyar színházak kisvárdai fesztiválja, amely idén tizenhárom előadást versenyeztet, határainkon túlról, köztük anyaországi színházzal koprodukcióban született előadásokkal. Idén a felújított városi zsinagóga is megnyílt a színház előtt, a Művészetek Háza maradt a fesztiválbázis, ott mennek a nagyobb előadások, a Bagolyvár szabadtéri színpada a Várszínház felújításának idejére a populáris előadások színtere lett, az egyszemélyes könnyedebb kísérődarabok pedig a kerti színpaddal rendelkező Coffee Tea Area kávézóba kerültek.

A városban több berendezett közösségi tér és molinó hirdeti a fesztivált, ám a profi készültség és vendégszeretet ellenére egyelőre nem látni, hogy a szakmát egységesen és olyan széles körben megmozgatná a mustra, mint az elmúlt évtizedekben. Jellemző, hogy ha a Pécsi Országos Színházi Találkozó körül vita alakul ki, az Kisvárdáig elér.

A Magyar Színházi Társaság országos mustrából történő múlt heti kiválását követően például Sardar Tagirovszkij rendező a közösségi portálon tette nyilvánossá, hogy mégsem hozza el Kisvárdára a Hybrid reinkarnáció című workshopját. Ma azonban már úgy tudjuk, mégis megérkezik a fesztiválra. Arról is hallani, hogy a Színikritikusok Céhének egyes tagjai is sokakat próbáltak visszatartani a szakmai részvételtől a kisvárdai találkozón.

A hangulatkeltés ellenére a darabokat nagy érdeklődés kíséri, és már az első napok is izgalmas színházi kísérleteknek adtak teret, ilyen a 2010-ben megalakult Váróterem Projekt. Van-e kiút a magunkban generációk óta hordozott sorsból, a létmagányból? – teszi fel a kérdést a fragmentumokból építkező Liget című előadás, amelyet a rendező, Botos Bálint saját szerzeménye nyomán vitt színre.

Jelenet a Sára asszony című drámából
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Csurka István 1979-ben színpadra állított műve, a négyszereplős Deficit a Zentai Kamaraszínház előadásában szerepel a seregszemlén, a darab egykori előadója Szilágyi Tibor rendezését a zsinagógában felállított színpadon adták elő. A Deficit hazai ősbemutatója Horvai István nevéhez fűződik, 387 alkalommal mutatta be a Vígszínház, s noha a szerző politikai szerepvállalása miatt sokáig nem rendezték újra, Nagyváradon rendszeresen előadták. A sorsukon változtatni nem tudó névtelenek nagy hatású drámája tipikusan szocialista jelenség, de ma is érvényes, a legfia­talabbakat is megérintő belső harc. A szakmai vitán felmerült, hogy a „semmik vagyunk és minden leszünk” munkásmozgalmi induló kivételével is működne a darab, ám a rendezés egy jottányit sem változtatott Csurka eredetijén.

Nehéz drámához nyúlt Vidnyánszky Attila, amikor a Marosvásárhelyi Spektrum Színház tagjaival közös produkcióban készült Döbrentei Sarolta Sára asszony című drámáját színre vitte. A sokgyermekes Sára asszony terhességei egymás után tragédiába fulladnak, sorra elveszíti gyermekeit. A hit és az isteni kegyelem, egyáltalán, az Isten-lét, -nemlét dilemmájának filozófiai kérdéseit feszegeti az előadás. Szarvas József és Söptei Andrea főszereplése mellett marosvásárhelyi művészekkel lett teljes a tragédia, amely a fesztiváljárók körében az első osztatlan sikerű előadást jelentette.

A mustra nyitánya után izgalmas folytatást remélünk: az idei POSZT-on a rendezés díját kiérdemlő Sebestyén Aba Szép Ernő, Lila akác című drámáját mutatja be a Szabadkai Népszínházzal, az Aradi Kamaraszínház a Rosencrantz és Guildenstern halott című művét mutatja be a Gyulai Várszínházzal közös munkában, de nagyon várjuk a felvidéki Csavar Színház társulatát is, Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból című művével és az idén 40. évfordulóját ünneplő, legrégebbi magyar vándortársulat, a Vajdasági Tanyaszínház előadását is.