Aki lemond a tájszólásáról, annak gyengül az identitása

Gyermekek esetében lehet, hogy ki sem fejlődik az identitás, ennek következménye pedig az lesz, hogy szüleit, nagyszüleit idegenként fogja fel, akikkel nincs egyazon közösségben.

Sántha Attila gyermekkönyve egy detektívtörténetbe ágyazva a székely nyelvjárást népszerűsíti Fotó: Ádám Gyula

A magyartanárok 35-50 százaléka diszkriminálja azokat a diákokat, akik nyelvjárásban beszélnek, és ennek komoly szerepe lehet a gyerek iskolai sikertelenségében és a társadalmi egyenlőtlenségek fenntartásában is – mutatott rá a Nyest.hu egy tavaly zárult, négy ország tanárait vizsgáló kutatás eredményeit ismertetve.

Sántha Attila erre reagálva a Székelyhonhoz kötődő Látótérnek elmondta, fejétől büdösödik a hal, ugyanis tanáraink jó részét még úgy nevelték az egyetemen, hogy az irodalmi nyelv a szép, minden egyéb rossz. Ha pedig a gyermeket büntetik – akár öntudatlanul is – azért, mert azt mondja, »mü es« (a „mi is” helyett), akkor az kétszer is meggondolja, hogyan szólaljon meg legközelebb. Úgy véli, ha a székely lemond a tájszólásáról, akkor az identitása is gyengül, gyermekek esetében lehet, hogy ki sem fejlődik, ennek következménye pedig az lesz, hogy szüleit, nagyszüleit idegenként fogja fel, akikkel nincs egyazon közösségben.

A József Attila-díjas költő nemrég megjelent gyerekkönyve is a székely nyelvjárást népszerűsíti. Egy olyan tankönyvről vagy kalandregényről van szó, amelynek elolvasása által a székely gyermekek „visszatanulhatják”, és „tudatosíthatják magukban” a székely nyelvjárást – így jellemzi az Előretolt Helyőrség Kiadónál újonnan megjelent könyvét Sántha Attila. A Székely szótár küssebb s nagyobbacska gyermekeknek és cinkáknak című kötetről a szerző az erdélyi Krónikának azt is elmondta, hogy abból a teljes szókincsből válogatta a szavakat, amelyeket az összes székelylakta régióban használnak.

Sántha Attila gyermekkönyve egy detektívtörténetbe ágyazva a székely nyelvjárást népszerűsíti
Fotó: Ádám Gyula

– Vannak eltérések, hogy egy-egy szót milyen értelemben vagy éppen hol alkalmaznak, viszont egyáltalán nem árt, ha a székely gyermekek találkoznak számukra ismeretlen, elődeik által használt kifejezésekkel. Ilyen például a pecánka szó, amit elsősorban Gyergyó vidékére jellemző, és kamasz lányt jelent. Az ilyen kifejezéseknek köszönhetően is láthatják a kisebbek, mennyire gazdag a székelyek által használt nyelvjárás – fogalmazott Sántha Attila.

A könyv egyébként egy kerettörténetre épül, ami arról szól, hogy léteznek titkos nyelvek a világon, mint például a székely nyelvjárás, amelyet nem mindenki ért. De útmutatóval ellátott játékos, az iskolaiak jellegétől elütő gyakorlatokat is tartalmaz a kötet. A főszereplő Agyafúrt detektív folyamatosan kinyomozza azokat a dolgokat, amelyek a székelységgel történnek úgy, hogy közben nagyon sok székely szó bukkan elő. A szerző elárulta, a mű megjelenése előtt gyerekein, s azok osztálytársain „tesztelte”, mennyire vevők a könyv tartalmára.

A kötet Csillag István illusztrációival jelent meg, amelyek a szöveg magyarázataként segítik azok befogadását. Sántha Attila régóta foglalkozik a székely nyelvjárás szókincsének gyűjtésével, korábban megjelent a Székely szótár, tavaly pedig a Bühnagy székely szótár, amely mintegy ötezer szócikket sorakoztat fel.