A magyartanárok 35-50 százaléka diszkriminálja azokat a diákokat, akik nyelvjárásban beszélnek, és ennek komoly szerepe lehet a gyerek iskolai sikertelenségében és a társadalmi egyenlőtlenségek fenntartásában is – mutatott rá a Nyest.hu egy tavaly zárult, négy ország tanárait vizsgáló kutatás eredményeit ismertetve.
Sántha Attila erre reagálva a Székelyhonhoz kötődő Látótérnek elmondta, fejétől büdösödik a hal, ugyanis tanáraink jó részét még úgy nevelték az egyetemen, hogy az irodalmi nyelv a szép, minden egyéb rossz. Ha pedig a gyermeket büntetik – akár öntudatlanul is – azért, mert azt mondja, »mü es« (a „mi is” helyett), akkor az kétszer is meggondolja, hogyan szólaljon meg legközelebb. Úgy véli, ha a székely lemond a tájszólásáról, akkor az identitása is gyengül, gyermekek esetében lehet, hogy ki sem fejlődik, ennek következménye pedig az lesz, hogy szüleit, nagyszüleit idegenként fogja fel, akikkel nincs egyazon közösségben.
A József Attila-díjas költő nemrég megjelent gyerekkönyve is a székely nyelvjárást népszerűsíti. Egy olyan tankönyvről vagy kalandregényről van szó, amelynek elolvasása által a székely gyermekek „visszatanulhatják”, és „tudatosíthatják magukban” a székely nyelvjárást – így jellemzi az Előretolt Helyőrség Kiadónál újonnan megjelent könyvét Sántha Attila. A Székely szótár küssebb s nagyobbacska gyermekeknek és cinkáknak című kötetről a szerző az erdélyi Krónikának azt is elmondta, hogy abból a teljes szókincsből válogatta a szavakat, amelyeket az összes székelylakta régióban használnak.
Fotó: Ádám Gyula
– Vannak eltérések, hogy egy-egy szót milyen értelemben vagy éppen hol alkalmaznak, viszont egyáltalán nem árt, ha a székely gyermekek találkoznak számukra ismeretlen, elődeik által használt kifejezésekkel. Ilyen például a pecánka szó, amit elsősorban Gyergyó vidékére jellemző, és kamasz lányt jelent. Az ilyen kifejezéseknek köszönhetően is láthatják a kisebbek, mennyire gazdag a székelyek által használt nyelvjárás – fogalmazott Sántha Attila.
A könyv egyébként egy kerettörténetre épül, ami arról szól, hogy léteznek titkos nyelvek a világon, mint például a székely nyelvjárás, amelyet nem mindenki ért. De útmutatóval ellátott játékos, az iskolaiak jellegétől elütő gyakorlatokat is tartalmaz a kötet. A főszereplő Agyafúrt detektív folyamatosan kinyomozza azokat a dolgokat, amelyek a székelységgel történnek úgy, hogy közben nagyon sok székely szó bukkan elő. A szerző elárulta, a mű megjelenése előtt gyerekein, s azok osztálytársain „tesztelte”, mennyire vevők a könyv tartalmára.
