A visegrádi országok irodalma a PesTexten

A Borders and Bridges szlogennek megfelelően a PesText nemzetközi irodalmi fesztivál fókuszába a visegrádi országok írói és a nem Magyarországon élő magyar származású alkotók kerülnek.

Fotó: Teknős Miklós

A Borders and Bridges szlogennek megfelelően a PesText nemzetközi irodalmi fesztivál fókuszába a visegrádi országok írói és a nem Magyarországon élő magyar származású alkotók kerülnek.

A PesText szeptember 24. és 28. között behálózza Budapest belvárosát: a rendezvény központi helyszíne a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), ugyanakkor a Gdansk könyvesbolt és büfé mellett az A38 hajón, a Lumen kávézóban, az Egyetem téren, a Mikszáth téren és a Városfalnál is lesznek irodalmi programok.

A Magyar Irodalmi Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE) és a PIM szervezésében, a Visegrad Fund támogatásával megvalósuló fesztiválra többek között Lengyelországból, Szlovákiából, Csehországból, Izraelből, Horvátországból, Németországból, Szerbiából, Romániából, Angliából, Ausztriából, Törökországból és Indiából érkeznek vendégek. A kísérőprogramok között illusztrációs kiállítás, koncertek, összművészeti produkciók, szerzői jogi konferencia, műfordító műhely és fanzinkészítő workshop is szerepel.

Olyan hírességekkel találkozhat a magyar olvasóközönség, mint David Szalay, Tibor Fischer, a hálózatkutató Barabási Albert-László vagy az évtizedekig emigrációban író Ferdinandy György és Sárközi Mátyás.

Ferdinandy György műfordítói életműve is jelentős
Fotó: Teknős Miklós

A kanadai anyától és magyar apától származó David Szalayt angol íróként tartják számon. A jelenleg családjával Magyarországon élő Szalay a BBC-nek írt rádiójátékokkal kezdte a pályát, majd a regényírás felé fordult. Első regényei után már a legtehetségesebb fiatal brit írók között emlegették, a 2016-ban megjelent Minden, ami férfi című munkáját pedig Man Booker-díjra jelölték.

Tibor Fischer magyar származású angol író kosárlabdázó szülei 1956-ban emigráltak Angliába. 1988 és 1990 között a a Daily Telegraph budapesti tudósítójaként dolgozott. Első, magyar vonatkozású regénye, A béka segge alatt 1992-es megjelenése után Betty Trask-díjat kapott, valamit felkerült a Man Booker-díj rövidlistájára, műveit eddig huszonöt nyelvre fordították le. Az erdélyi születésű, az Egyesült Államokban élő Barabási Albert-László a modern hálózattudomány megalapozója és élő klasszikusa.

Ferdinandy György 1956-ban hagyta el Magyarországot, élt Bécsben, Franciaországban, Puerto Ricóban, Floridában. Dolgozott kalauzként, kőművesként, gyári munkásként, könyvügynökként és banki tisztviselőként is, harminchat évig tanított a Puerto Ricó-i Állami Egyetemen. 2001 óta ismét Magyarországon él, az irodalmi élet tevékeny résztvevője, a fiatal magyar irodalom fordítója és terjesztője spanyol nyelvterületen.

Sárközi Mátyás Molnár Ferenc unokája, 1956 óta Londonban él. Több mint negyven évig volt műsorvezető-szerkesztő a BBC magyar adásánál. Novellái, kritikái, műfordításai az emigráns Irodalmi Újságban, a müncheni Új Látóhatárban, a chicagói Szivárványban jelentek meg.

A MISZJE csapata a PesTexthez kapcsolódva nyílt, magyar nyelvű szépirodalmi pályázatot hirdetett, melynek vezérgondolata egy kérdés volt: „Neked mit jelent a szabadság?” Több mint kétszáz pályázat közül a szakmai zsűri munkatársunk, Izsó Zita Halleves című versét találta a legjobbnak, a közönségdíjat pedig Láng Anikó Glamúr című novellája nyerte el – mindketten bemutatkoznak a fesztivál programjában, a díjazott műveiket pedig lefordítják angol, cseh, lengyel és szlovák nyelvre.