Hadrianust ábrázolja a portrétöredék

Új tudományos vizsgálatok segítségével azonosítottak egy több mint száztíz éve a Szépművészeti Mú­zeum gyűjteményében lévő antik szobortöredéket.

Új tudományos vizsgálatok segítségével azonosítottak egy több mint száztíz éve a Szépművészeti Mú­zeum gyűjteményében lévő antik szobortöredéket. A fej nélküli mellszobron látható viseletnek és a szobor anyagának közelmúltbeli vizsgálata során derült fény arra, hogy a büsztöt Kr. u. 137-138 körül athéni szobrász faragta göktepei márványból, és Hadrianus császárt ábrázolja fiatal harcosként és hadvezérként. Ebből a szobortípusból csak négy darab lelhető fel a világon. Az Antik Gyűjtemény Muszeion elnevezésű kamarakiállítás-sorozatának új tárlatán a látogatók is megtekinthetik a fej nélküli szobortöredéket.

A budapesti büszt egy férfit ábrázol, akinek egyetlen öltözéke a bal vállon átvetett, fibulával megtűzött és gazdagon redőzött hadvezéri köpeny (paluda­mentum), mellén pedig kettős kardszíj húzódik keresztbe – a szobor tehát harcosként és katonai parancsnokként jeleníti meg az ábrázolt személyt. Hátul a büszt támasztéka gomba alakú, ezt a formát az athéni szobrászműhelyek használták.

Hans Rupprecht Goette berlini régész, az Antik Gyűjtemény készülő szobrászati katalógusának egyik szerzője figyelt fel arra, hogy a kettős kardszíj megcsavarodik a mellen. Ez a motívum pedig mindössze három további római mellképen fordul elő, amelyek fürtös hajú, szakállas ifjút ábrázolnak, akit a római éremképek alapján Hadrianus császárként azonosítottak a kutatók. Ő 117-138 között uralkodott, korábban pedig Pannonia helytartója is volt. Ez a portrétípus csupán az ő uralkodása idején fordult elő.

Egy most lezáruló vizsgálat során a genfi kutató, Danielle Decrouez és munkatársai megállapították, hogy a mellszobrot abból az egészen finom szemcséjű márványfajtából faragták, amelyet a mai Törökország területén, Göktepénél fejtettek ki. A Kr. u. 2. században ez számított a legjobb minőségű márványnak.