Roberto egy pikareszk történet kíváncsi és saját képzeletétől sújtott, illetve vigasztalt antihőse, aki a maga benső hajószigetére vetődése előtt és alatt hihetetlen figurákkal találkozik. Ilyen például Caspar Wanderdrossel atya, a tudós jezsuita, aki világ körüli kutatóúton ír végtelen monográfiát a vízözönről, vagy Saint-Savin, a libertinus, aki megismerteti a fiatalembert a regényelmélet és a lélektan összefüggéseivel.
Miközben a történet tökéletes menedék mindenkinek, aki átjárót keres a mindenség története és a saját, személyes története között, végtelenül élvezetes olvasmány, amit a ma divatos műfaj-megjelölési kényszerességgel játszva nevezhetünk akár önreflexív, filozofikus és horrorelemeket is fölvonultató, pikareszk történelmi fikciónak is.
Mindannyian korunk és az elmúlt korok hajótöröttjei vagyunk. Mind a kezdetén és a végén állunk valaminek, amit nevezhetnénk európai kultúrának is, ha ez az elnevezés nem volna semmitmondóan szegényes. Umberto Eco világszemlélete nélkülözhetetlen segítőtársunk, világítótornyunk a nekünk rendeltetett határsávon való eligazodásban.
Umberto Eco: A tegnap szigete. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2019.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!