Dalí szobrai az egykori olasz nyomornegyedben

Elvarázsolt városrész a dél-olaszországi Matera történelmi központja, a labirintusszerűen épült, mára kiüresedett egykori barlanglakások sűrű szövevényével és a mögötte magasodó kopár hegyekkel. Mindez a világörökség része, ahol Salvador Dalí munkái új értelmezést nyernek az Európa kulturális fővárosa rendezvénysorozat kiemelt kiállításán.

Sassi di Matera – a barlanglakásokból álló labirintusszerű utcák 1993 óta az UNESCO Világörökségének részét képezik Fotó: 123RF

Kicsit a világ peremén érezhetjük magunkat Matera szívében, a mészkőből épült, egykori barlanglakások sűrűjében sétálva, különösen a több száz éves, idő koptatta köveken a negyed szélére jutva. Roppant mélységű szurdokvölgy és kopár hegyek látványa fogad. Itt, mindentől távol épült Olaszország legnagyobb nyomornegyede, a Sassi di Matera. Még az ötvenes években is lakták a szűkös élettereket, majd fokozatosan kiürült a negyed; a nyolcvanas években védetté nyilvánították, idén pedig Matera megkapta az Európa kulturális fővárosa címet.

Nem véletlen, hogy ezt a megejtő környezetet választották a legújabb James Bond-film forgatási ­helyszínéül, és az sem meglepő, hogy a halálának harmincadik évfordulóján Salvador Dalí szobrait ebbe a térbe álmodták a szervezők. Már a belváros több pontján láthatunk Dalí-szobrokat, aki azonban az időszakos tárlatra kíváncsi, annak meg kell másznia a kőrengeteget, hogy megérkezzen a Madonna delle Virtu barlangtemplomba, amelynek belső tereit még a XII. században faragták ki a román stílusú bazilika szerkezetét idézve.

A nyitótér központi témája Dalí olvadó órája, a megfoghatatlan, gördülékeny idő. A kurátorok titokzatos környezetben Dalí alakját is megidézik, a szobrok hátterében bukkan elő vetített performanszával, hogy személyesen is megértesse velünk, az egyetemes idő nem ismer határt, az idő csupán egy emberi fogalom. Hol is lenne érthetőbb és átélhetőbb ez ez üzenet, mint e különös kővilágban? A tárlat a barlang mélye felé haladva művészettörténeti párhuzamok mentén tagolódik tovább, az egykori templom mélyén pedig eljut a teremtés mítoszáig. A kísértés pillanatában ábrázolt Ádám és Éva-szobor hátterében a távoli barlangzugból táncoló, szárnyait bontogató angyali alak bukkan elő – egyike ez a legszebben komponált tereknek. Dalí a legösztönzőbb jelenségek egyikének tartotta az angyalt, amely egész életében ihletforrásként kísérte munkáját.

Sassi di Matera – a barlanglakásokból álló labirintusszerű utcák 1993 óta az UNESCO Világörökségének részét képezik
Fotó: 123RF

A tárlat olyan ikonikus műveket is elhozott az életműből, mint a központi térben látható milói Vénusz-parafrázisát, az örök nő szürreális átköltését.

Izgalmas a formák tanulmányozása mint tárlatszervező motívum: a lágy és az éles kontrasztok megjelenítése ugyanebben a térben érhető tetten. A hátán piramist cipelő elefánt egyben a haladás szimbólumait, a múlt és jelen egybeolvadását is szemlélteti. A szobor köztéri változatát a város központjában, a történelmi negyed kapuzatában is kiállították. A kanyargós utakon bejárható múzeum külterében a monumentális szobrok kaptak helyet. Dalí kozmikus Rinocérosza Dürer szobrára is visszautal. Az ízelt lábú, óriás rinocérosz, hátán egy rakás tengeri sünnel, mely itt az éles szurdokvölgy előteréből szemlélve az égboltot súrolja, a kiállítás leglátványosabb műve is lehet.

Az Ellentétek fennmaradása című tárlat méltó tisztelgés a harminc éve halott mester életműve előtt, a különleges város, Matera pedig a szürrealizmus bemutatásának is méltó környezetet teremtett.