– 1918 októberének utolsó napjai máig meghatározzák az összes mai magyar sorsát, lelkületét és önképét. Az államalapítás, a mohácsi vész, Buda visszafoglalása, sorsfordító történelmi pillanataink mindig a magyar állam státusának megváltozásával jártak. A Magyar Királyság szétesése is ebbe a sorba illeszkedik – mondta Andrási Attila, a Tizennyolc című történelmi dráma írója és rendezője. A tavaly tavasszal debütált darabot szombat este ismét előadja a Duna Palotában a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház.
A világháború sújtotta Magyarországon járunk, 1918 őszén. A Monarchia nemzetei sorra jelentik be kiválásukat, miközben hazánkban felforgató erők ármánykodnak a háttérben. Majd színre is lépnek. Károlyi Mihályék önös politikai céljaik megvalósítása miatt, a világháborúból hazatérő katonák elégedetlenségét kihasználva kirobbantják az őszirózsás forradalmat. A Tizennyolc című színdarab itt veszi fel a fonalat: a Szabó Ervin által tervezett, Tisza István elleni merénylettől a miniszterelnök tényleges meggyilkolásáig eltelt három nap eseményeit mutatja be. És mint tudjuk, Károlyiék kormányra kerülése olyan folyamatokat indított el a kül- és belpolitikában, amelyek egyenesen vezettek a trianoni sorstragédiához.
– Önazonosság-tudatunk kitörölhetetlen része a Magyar Királyság emlékezete, ezért az utolsó napjai módfelett érdekesek számunkra. A birodalmi létből először egy burkolt, majd egy nyílt gyarmati létbe süllyedt ez az egykor jobb sorsot érdemlő ország – mondta Andrási Attila.
A rendező több mint tíz évig kutatta a korszakot a színdarab megírása előtt. Kérdésünkre elárulta, hogy ebben nagy segítségére volt Lukachich Géza báró naplója, amelyben Budapest egykori katonai parancsnoka óráról órára leírta ezeknek a napoknak a történéseit.
Fotó: Facebook
– A történelmi hűség megteremtése volt számomra a legfontosabb a színdarab szempontjából. Azt a valóságot igyekeztünk színpadra vinni, amit egykor dédszüleink megéltek. Egy olyan időgépet akartunk alkotni, amelybe nézőink beleülhetnek, és elrepülhetnek 1918 Budapestjére. Nem csak most, örökké fontos, hogy tudjuk, valójában miként történt meg a jelenünket eredményező múltunk. Ha fel szeretnénk nőni eleink legfőbb erényeihez, tudnunk kell, hogy mit tettek vagy mit mulasztottak el – fejtette ki a rendező.
